nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Eszperantóval vezérelt finnugor e-kecske
Retrospektrum: 2010 a nyesten
Jó kör volt!

Az év végén megpróbáljuk összefoglalni, mi mindent történt nálunk januártól decemberig.

nyest.hu | 2010. december 31.
|  

Mielőtt belépnénk az új évbe, célszerű visszanézni, hogy mi is történt a tavalyiban. 2010-ben nagy utat tett meg a 2009 közepén létrejött nyest, mire elnyerte mai arculatát. Cikkünkben azt tekintjük át, mi mindenről írtunk ebben az évben, mik voltak a legfőbb lépések.

Egy kör a Nap körül
Egy kör a Nap körül
(Forrás: Wikimedia commons)

Január

Az év kezdetének legfontosabb eseménye az volt, hogy Kálmán László, aki korábban is nyilatkozottés alkalmanként írt is a nyestnek, új rovatba kezdett, és azóta is rendszeresen válaszol az olvasók kérdéseire.

A hónapban két cikkünk is foglalkozott a mesterséges nyelvekkel: azzal, hogy miként válik az eszperantó családi nyelvvé, illetve a szláv alapú mesterséges nyelvvel, a Slovioval.

A hónap talán legfontosabb cikke a hónap idusán jelent meg a fordítási memóriáról, egyenest a főszerkesztő tollából. Aki elolvassa, azonnal vágyat érezz, hogy lefordítson egy halom uniós jogszabályt, de legalább a Tulajdonságok nélküli embert.

Péli Péter – ekkor még külső munkatársként – a lováriról, ill. magyar nyelv cigány jövevényszavairól, illetve a legfontosabb kínai írásjelekről írt.

A hónap méltó zárlata Kálmán László cikke arról, hogy „modern” nyelvjárásnak számít-e a székelyeké.

Február

A hónapban két terjedelmesebb írásban is foglalkoztunk a kínaiakkal: Péli Péter arról írt, hogy Kínában sem mindenki kínai, Németh Lilla cikke pedig a magyar iskolába járó kínai gyerekekről szólt.

SOmfai Barbara két cikket is írt filmes témában: egyet az Avatarban „szereplő” na'vi nyelvről, egyet pedig Hollywood történetének magyar vonatkozású momentumairól.

Ebben a hónapban többször is szóltunk a világ nyelvi képéről: cikk foglalkozott a szlávokkal, köztük külön a vendekkel, a kaukázusi nyelvekkel, továbbá azzal, hogyan vbáltozik a világ nyelvi képe: a kihaló nyelvekkel.

Nem hagytak minket hidegen a tömegkommunikáció problémái sem: írtunk a gyűlöletbeszédről és a világ első hírügynökségéről is.

Március

Az ünnephez kapcsolódóan márciusban több írásunk is megjelent a magyarországi nyelvi viszonyokról, történeti változásaikról. Az ünnep napján a forradalom és szabadságharc nyelvpolitikai eseményeiről, másnap pedig a németesítési törekvések történetéről. Szó esett még a fővárosi szerbekről, az etnikai előítéletekről pedig kétszer is. Ide kapcsolható még a francia nyelvpolikáról szóló, illetve a zsidósággal kapcsolatos, a tóra keletkezését bemutató cikkünk is.

A távolabbi vidékek nyelvei közül az arabról és a vietnamiról ejtettünk szót, és írtunk a magyar és a finn hasonlóságairól, különbségeiről is.

Április

Erre az időszakra több tudománytörténeti összefoglalás esett. Ismertettük Körösi Csoma Sándor életét két részben, Vámbéry Ármin pályafutását, illetve írtunk a gépi fordítás történetéről is.

Bizonyára a választási hangulat okozta, hogy több politikához kapcsolódó cikkünk is megjelent, így például Obama kampánystratégiájáról, a politikusnevekből képzett igékről, vagy egyszerűen a hazugságról, illetve arról, miként hatott a politika utcaneveinkre.

Május

A május nagy eseménye az Írók boltjában rendezett vita volt: ez a nyelvtantanításról szólt. A vitát megelőző, illetve összefoglaló cikkünk mellett oktatási témában az interaktív tábláról, a bérszakdolgozatírásról, illetve Európa első roma nemzetiségi gimnázumáról írtunk.

A hónap slágertémája a Harry Potter (illetve A gyűrűk ura) volt: három írásunk is szólt róla.

Ismét sok írást közöltünk a világ nyelveiről: az iráni nyelvekről, az ainukról, a lengyelekről, az eszkimókról és a baszkokról.

Június

A június az egyik legjelentősebb hónap a nyest történetében. Ebben a hónapban lett felelős szerkesztő Péli Péter, aki már korábban is rendszeresen publikált a nyesten. Újabb vita volt az Írók boltjában, ezúttal a magyar nyelv eredetének kérdéséről. A vita egyik résztvevője, Fejes László ma a nyest másik főszerkesztője. A nyest eseménynaptárából rejtélyes okokból kifolyólag hiányzik az eseményre vonatkozó bejegyzés, de a vita két előkészítése és beharangozója olvasható.

A hónapban a világ nyelveinek témakörében is jelent meg finnugor vonatkozású cikk, méghozzá karjalaiakról (ennek kritikája a Rénhíreken jelent meg). Emellett szóltunk a jiddisről, a szárdokról, a török nyelvekről és a hawaii nyelvről.

Július

A nyár közepe a nyestnél nem volt uborkaszezon: ekkor csatlakozott a szerzői gárdához Takács Boglárka, a máig legtermékenyebb és legsokszínűbb cikkírónk. Rögtön öt cikke is megjelent: kettő a beszéddel vezérelt videójátékokról, sőt, egy harmadik ezek várható jövőjéről, de írt egy hazánkban szinte ismeretlen költőről és egy beszédzavartípusról is.

Ebben a hónapban nagyon népszerű volt az írás: a hónapot rögtön az emberi írás kezdeteiről szóló cikkel kezdtük, majd szó esett a Húsvét-sziget rejtélyes írásáról és a diszgráfiáról is.

Júliusban vett át először cikket a nyest a Rénhírekről: ebben a finnugor nyelvek '8' és '9' jelentésű számneveiről esik szó – még ugyanebben a hónapban három másik írás is követte.

Augusztus

Az írás augusztusban is népszerű volt, elsősorban Takács Boglárka háromrészes cikkeinek köszönhetően. Ezek az ugarati, illetve az Indus-völgyi írás megfejtéséről szóltak. De ekkor került ki tolla alól az első írás az e-könyvolvasókról is.

Ekkor foglalkoztunk először a diploma és a nyelvvizsga kérdésével.

A hónap gazdag volt a nyelv perifériáját érintő kérdésekben, mint a hangutánzó szavak, a beteges trágárság, a szólások és közmondások, a szleng, a titkos nyelvek, a halandzsa, a beszédhiba, illetve a helyesírási furcsaságok.

Szeptember

Szeptemberben került a nyesthez a másik jelenlegi felelős szerkesztő, Fejes László. Első nagyobb, nem rénhírekes írása a szorbokról szólt.

Régi adósságunkat törletsztettük, amikor egy terjedelmesebb cikket adtunk közre a spanyol nyelvről.

Ekkor indultak azok a cikkeink, melyek különböző tévhiteket kívánnak eloszlatni. Az első ilyen Takács Boglárka cikke volt, mely általában a nyelvvel kapcsolatos tévhiteket igyekezett eloszltani, és még ebben a hónapban követte a gyermekkori nyelvelsajátításról kapcsolatos tévhitekről szóló írása.

Ebben a hónapban kétszer is foglalkoztunk az sms-sel: azzal, hogy milyen sms-eket küldtek az amerikaiak 2001. szeptember 11-én, illetve a karakterkódolásokkal kapcsolatos ismeretk kapcsán azt is megtudhattuk, miért drágább magyarul sms-ezni, mint angolul.

Október

Októberben több hónapos előkészület után integrálódott a nyestbe a Rénhírek. Háromrészes sorozat jelent meg a baskírok és a magyarok kapcsolatáról, többször is beszámoltunk az oroszországi népszámlálás visszásságairól.

A hónap másik jelentős esemény az Írók boltjában megrendezett újabb vita volt: a téma ezúttal az volt, hogy legyen-e feltétele a nyelvvizsga a diplomának. Előtte a problémát részletesen elemeztük, és remélhetőleg hozzájárultunk a megoldáshoz is. A hónap folyamán több nyelvtanulással kapcsolatos kérdést feszegettümnk, így például azt, hogy milyen nyelvet érdemes tanulni, illetve melyek a legnehezebb és a legkönnyebb nyelvek.

November

Ekkor indult Takács Boglárka sorozata a földönkívüliekkel való kommunikációról, illetve befejeződött a rúnákról szóló nagyszabású sorozat.

Az írás ebben a hónapban is meghatározó volt, foglalkoztunk az alkotmánybíróság egy megjegyzésével, a köztársasági elnök a helyesírást is említő javaslatáról, Kálmán László pedig az összetett szavak helyesírásáról írt. A magyra helyesírás mellett foglalkoztunk a volt Szovjetunió népeinek helyesírási reformjaival és a spanyol helyesírás változásaival is.

December

Decemberben visszatértünk áprilisi témánkhoz, az iskolai nyelvtanoktatáshoz: beszámoltunk a Magyartanárok Egyesületének a témához kapcsolódó konferenciájáról, illetve szólt cikkünk az iskolai oktatásban (nem kizárólag nyelvtanórán) jelentkező nyelvi előítéletekről és megbélyegzésről.

Ebben a hónapban nagy hangsúlyt kapott a számítógépes nyelvészet is. Tudósítottunk a Magyar Számítógépes Nyelvészeti konferenciáról (összefoglaló cikkünkön keresztül az „élő” tudósítások is elérhetők), illetve az év végén terjedelmes összefoglaló cikket közöltünk a számítógépes nyelvészet filozófiai hátteréről.

A december az ünnepek jegyében telt: a hónap elején írtunk a hanukáról, mikulásra két cikket is megjelentettünk a Mikulás/Télapó történetéről, a Rénhírek a mordvin karácsonyi szokásokról közölt cikket és beszámolt a turkui karcsonyi békehirdetésről, a nyest pedig a Télapó lakhelyének rejtélyéről, a karácsony különböző elnevezéseinek eredetéről, illetve a karácsonyi kecskéről írt.

Minden olvasónknak boldog új esztendőt kívánunk!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 1. 12:49

Elnézést a technikai malőrért, javítottam.

2 Roland2 2011. január 1. 11:32

Ha rákattintok az "iráni nyelvekről" című linkre,akkor a bérírásról szóló cikk ugrik be.

1 qsoe 2010. december 31. 13:53

Azért írom ide, mert konkrét cikkhez nem kapcsolódik:

A lényeges képeket, ábrákat, érdemes lenne linkként betenni, Spanyolország dialektusai eléggé elvesznek egy 400 pixel szélességű képen.

Információ
X