nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • durek: @Libertate: Van gond, nem is kevés. :) Ha egy magát tudósnak tekintő ember nem képes felfo...
    2020. 07. 14, 22:22  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @Gelmik: Mindíg "elbűvölnek" ezek a szellemesebbnél szellemesebb szófejtő okoskodások - de...
    2020. 07. 14, 20:48  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @aphelion: Nézzük, mit is mond a jeles turkológus a rokonság értelmezésével kapcsolatban. ...
    2020. 07. 14, 20:45  Mi is az az Uralonet?
  • aphelion: @Gelmik: Pedig a germán nyelvek közül pont az angol az, ami pár szempontból hasonló módon ...
    2020. 07. 14, 15:51  Mi is az az Uralonet?
  • Libertate: @aphelion: Nézzünk még néhány szópárt csak az érdekesség kedvéért: Elől az uráli szótövek ...
    2020. 07. 14, 15:28  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért éppen Alaszka?
Eszkimó nyelvrokonaink, avagy sok nyelv, kevés eszkimó?

Johnny Depp eszkimókkal álmodik az Arizonai álmodozók című filmben. Egy repülő lepényhal kalauzolja Alaszkába; az álombeli eszkimó asszony nem fázik, élettársa viszont annál inkább, mivel beszakad alatta a jég. A kutyák kimentik a férfit és az asszony hősiesen hozzádörgölőzik az igluban. Nyelvükben és szokásaikban is az egyszerűség szépsége jellemzi az eszkimókat.

Mihály Botond | 2010. május 21.
|  

Hogyan mondják eszkimóul, hogy eszkimó? Inúit. És mit jelent az „eszkimó” szó? Embert. Az eszkimók Észak húspuhítói; hozzájuk képest a mongolok kifinomult gurmandok voltak; legalábbis idegen népek szerint. A mongolok a nyers húst a nyereg alatt puhították, hogy rossz fogaikkal rágható állagúvá tegyék. Amint őket, úgy az eszkimókat is gúnyolták. Egy francia étteremből nézve úgy tűnhet, az eszkimó konyha nem teljesen kóser; de ettől még a füstölt bálnaszalonna nyújthat rafinált élvezetet.

Nevető eszkimó asszony
Nevető eszkimó asszony
(Forrás: www.uncyclopedia.wikia.com)

Sok a nyelv, kevés az eszkimó

Észak-Amerikában, ahol a legtöbb eszkimó él és ahol a politikai korrektségre nagy hangsúly fektetnek, az eszkimó szó használatakor könnyen bajba lehet kerülni. A szó egyik vitatott értelme ugyanis „nyershúsevő”. Az eszkimók az inúit kifejezést részesítik előnyben önmaguk megnevezésére, viszont ez csak Kanada arktikus vidékén és Grönland egyes részein élőkre vonatkozik. Alaszkában és Szibéria arktikus részén inupiaq és yupik nevet használják, mivel ott nem beszélnek inuitot. Tehát az Inúit bizonyos nyelvi csoportra használható, de az emberek és a nyelvük átfogó jelölése az eszkimó marad. Mindeközben a nyelvészek tovább vitáznak azon, hogy vajon a szó a hócipő bekötésének egyik módját jelöli-e.

Eszkimó család
Eszkimó család
(Forrás: Wikimedia)

Hova álljanak az eszkimók?

Az eszkimók ázsiai származású nép, akárcsak az amerikai indiánok, de utóbbiaktól eltérnek  éghajlati alkalmazkodásukban, B típusú vérük által, valamint eszkimó-aleut nyelvükben. A hagyományos eszkimó kultúra teljes mértékben alkalmazkodott a szélsőséges hideghez, a hó és jég által meghatározott környezethez; itt zöldségeket nem találtak, viszont karibut (kanadai rénszarvas), halat és tengeri emlősöket nem keveset. A fókák is csak később fogytak el, és a jelenleg élő 135 ezer eszkimóból sokan behúzódtak az északi városokba. Velük is találkozhatunk a „Miért éppen Alaszka” tévésorozatban.

Őseik egykoron szigonnyal, egyszemélyes kajakokkal vagy nagyobb umiakokkal (hosszú eszkimó csónak) halásztak a tengeren; ruháikat karibuszőrből és fókabőrből készítették; télen hókockából készült iglukban és félig a föld felszíne alatti gyeptégla- és kőházakban laktak, nyáron pedig állatbőrsátrakat húztak fel. Szárazon kutyaszánokkal közlekedtek és vallásuk a sámánokon, valamint a szellemek láthatatlan világán alapult.

A 20. század végén a hómobilok és puskák átvették a kutyaszánok és szigonyok helyét; az eszkimók neurotikus városi menedzsereknek szerveznek hószafárikat. Sok eszkimó lemondott a nomád vadászás szikár szépségéről, néhányan szövetkezetekbe tömörültek  kézműves termékeik piaci esélyeinek javítása érdekében. Észak-Amerikában 85 ezer lelket, Grönlandon 50 ezret, Szibériában 5 ezret számlálnak.

Kölcsönadom a feleségemet éjszakára: eszkimó kooperatív élet

Más vadászó-gyűjtögető népekhez viszonyítva az eszkimók híressé váltak műszaki eljárásaik, kézművességük és fejlett művészetük révén. Kis csoportokba álltak össze egy elismert vezér irányítása alatt, akinek elismerték abbéli képességét, hogy gondoskodni tud róluk. Csak a legszemélyesebb tulajdon volt magánkézben, bármilyen eszköz a használati jog elvén azt illette meg, akinek szüksége volt rá. Mindez nem volt érvényes a nőkre és feleségekre, bár a városi legenda szerint az eszkimó vendégszeretetet az jellemezte, hogy a családfő felajánlotta a vendég számára egy családbeli nő testét a hideg arktikus éjszakákra. Igaz, hogy a kereszténység érkezése előtt a házastársmegosztás és feleségcsere elvileg szokásban volt Grönlandon a gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében (az érintett családok számíthattak egymásra), valójában azonban nem várták el a házigazdától, hogy a gesztust meg is tegye. Mégis minden tízedik házigazda inkább hajlott erre, ha több felesége volt; cserébe viszont a vendégtől is elvártak hasonló önzetlenséget. Özvegyeket gyakrabban ajánlottak fel ilyen célra, és ha választani lehetett, inkább fehéreknek tették meg ezt a szívességet, mint az eszkimó vendégeknek. Amennyiben a tiltakozással testi fenyítést vontak magukra, a nők általában együttműködők voltak. Viszont voltak olyan feleségek is, akik maguk verték meg férjüket, amikor azok feleségcserét javasoltak. A hagyományos társadalomban a férfiak között nem volt szokatlan a féltékenységi gyilkosság sem, és feleségek, csakúgy, mint férjek folyamodtak a válás jogához: vagy elköltöztek, vagy egyszerűen kirúgták párjukat az igluból.

A hideg arktikus napokon jól jön egy kis melegség
A hideg arktikus napokon jól jön egy kis melegség
(Forrás: Ansgar Walk/wikimedia)

Egy, kettő, sok- a számolás egyszerűsége

Az eszkimó-aleut a bennszülött amerikai nyelvek családját alkotja, amely az aleutból és az eszkimóból vagy inuktitutból áll. Az aleutot néhány ezer ember beszéli az Aleuti szigeteken és a Kodiak félszigeten, míg az eszkimót több mint százezren beszélik Alaszkában, Kanadában, Grönlandon és Szibériában. A két nyelvnek elég közös vonása van ahhoz, hogy azt az elméletet valószínűsítse, miszerint egyetlen közös ősnyelvre vezethetők vissza.

A legfeltűnőbb vonásuk a poliszintézis. Egy poliszintetikus nyelvben egy több szóösszetevőből álló egyszavas elem egy indoeurópai nyelv teljes mondatának értelmét közvetítheti. Mindkét nyelv erősen ragozó; a tárgyas és tárgyatlan igék közti különbség markánsan van jelezve. Háromféleképpen lehet rajta számolni: egy, kettő, több. Hangtani szempontból három magánhangzót és – nyelvjárástól függően –13-tól 20-ig terjedő mássalhangzót számlál. Az eszkimók eredetileg képírást használtak, de a 18. században a misszionáriusok bevezették a grönlandi, kanadai és alaszkai területen a latin ábécét, Szibériában pedig a cirillt.

Eurázsiai származás: eszkimó magyar kapcsolat

A nyelvészek körében nincsen egyöntetűen elfogadott vélemény arra vonatkozólag, hogy az eszkimó-aleutnak származásilag kapcsolata lenne a világ egyetlen más nyelvcsaládjával. Abban egyetértenek, hogy nem kötődik szorosan Észak-Amerika többi nyelvcsaládjához. A hihetőbb feltevések Észak-Eurázsia egyik vagy másik nyelvcsaládjával rokonítják. Az egyik ilyen elképzelés előterjesztője a dán Rasmus Rask, aki 1818-ban a grönlandi eszkimó és a finn nyelv között fedezett fel hasonlóságot, és szókincsbeli megegyezéseket sorakoztatott fel. A legkidolgozottabb ilyen elmélet Michael Fortescue (sz. 1946) uráli-szibériai hipotézise 1998-ból. Később Joseph Greenberg (1915-2001) javasolta az eszkimó-aleut nyelvek besorolását az összes észak-eurázsiai nyelv közé a jenyiszej kivételével. Az így létrejött nyelvcsalád az Észak-Eurázsiában történelmileg beszélt nyelvcsaládokat egyetlen nagycsaládba csoportosítja tehát a jenyiszej nyelvek kivételével. Utóbbit Szibéria egyes részein beszélik, míg előbbieket Észak-Amerika legészakibb részén és Grönlandon, valamint Szibéria legkeletibb részén.

Az uráli és eszkimó-aleut nyelvek rokonságán keresztül így lép kapcsolatba az eszkimó és a magyar.

Források:

www.britannica.com

www. straightdope.com

K. Bergslund, A Grammatical Outline of the Eskimo Language of West Greenland (1955)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 istentudja 2012. május 23. 10:00

Eszkimó vércsoportok:

Alaszka: 0=38%;A=44%;B=13%;AB=5%

Grönland: 0=54%;A=36%;B=23%;AB=8%

Tehát a leggyakoribb vércsoportok a 0 és az A.

www.bloodbook.com/world-abo.html

10 horesz 2012. május 23. 08:08

Ez egy nem jó cikk.

9 elhe taifin 2011. február 8. 14:00

Michael Fortescue könyve elérhető a scribden is:

www.scribd.com/full/47713094?access_key=key-mtjpo1e4rfrsa6ykfqp

8 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 8. 13:57

@bibi: A kérdés jogos, a szerző valóban elragadtatta magát. Az ilyen elképzelések lényegében fantazmagóriáknak tekinthetők. Nem tudom, h ha Greenberg mondott is ilyet, milyen kontextusban mondhatta. Leginkább azt tudom elképzelni, hogy azt mondta, hogy esetleg a kutatások a jövőben hozhatnak ilyen eredményt. Bár egyelőre ennek sem látom semmilyen jelét.

7 elhe taifin 2011. február 8. 13:57

@bibi:

Ez a japán-magyar nyelvrokonság tkp a japán nyelv ural-altaji rokonságáról szólna,és ez a teória Japánba a 20. század elején jutott el Fudzsioka Kacudzsi 藤岡勝二 jóvoltából.

Azonban se ezt, se az uráli és az altaji nyelvek rokonságát nem tudták alátámasztani...

Japánban ez valóban szerepel az egyetemi tankönyvekben -természetesen a japán nyelvvel kapcsolatosban-, de ugyanúgy megemlítenek más elképzeléseket is (pl déli eredet ).

Ami a mongolt illeti, a magyarral hasonló szavak tkp török eredetűek, a mongolba is valamelyik török nyelvből kerültek át.

6 bibi 2011. február 8. 13:46

Hát Makkay János :) egyik könyvében említi Hans Ruesch A hosszú árnyék földjén c. könyvét, mint olyan írást amelyik a legjobban érzékelteti a valaha volt nagyvadakra vadaszó permafrost kultura eletének mindennapjait. A könyvet nehéz megszerezni, de a faradtság megéri; érdekes könyvről van szó. Makkay a magyar/finnugor - aleut/inuit nyelvi rokonságot nem említi, márcsak azért sem az az írása nem foglakozik nyelvi kérdésekkel :).

Fenti cikk valóban érdekes, de a magyar-finnugor-aleut/inuit rokonság mibenlétét homályban hagyja. Csak azt említi hogy elképzelhető olyan csoportosítás amiben a magyar és az eszkimó egyaránt belefér.

Jó! De akkor miért vetjük el a japán-magyar nyelvi rokonságot, amiről a japánok maguk is hallottak már valamit? Nem is beszélve a magyar-mongol, esetleg -tibeti összefüggésekről.

5 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 21. 16:15

@kapor: Ez tökéletesen igaz. Valószínűleg a cikk szerzője is így gondolhatta, hiszen leírta: "legalábbis idegen népek szerint". Aztán valószínűleg elfelejtette befejezni a magyarázatot. :)

4 kapor 2011. január 21. 15:39

Kicsit későn reagálva, de hátha még olvassa valaki:

Az alábbi kijelentés nem fedi a valóságot:

"A mongolok a nyers húst a nyereg alatt puhították, hogy rossz fogaikkal rágható állagúvá tegyék."

A hús "nyereg alatt puhítása" nem fogyasztási célokat szolgált, hanem a ló hátán a nyereg dörzsölése által

okozott sebeket hűsítették és enyhítették vele. Alapvetően tévedés, illetve a régi történetírók

"rosszindulatú híresztelése", hogy a pusztai népek (ahogy a magyarok) is a nyereg alatt hús puhítanának, megeg

azért hogy megegyék.

Érdemes egy kicsit utánaolvasni a témának:

László Gyula: A Honfoglalás

pl itt: www.unitarius.net/modules.php?name=Content&pa=print_page&pid=623

3 Lalika 2010. május 25. 12:03

@osztyák sógor: hát igen. annál is inkább izgalmas ez a vereség, mivel a cikk egyáltalán nem állítja azt, amit te.

2 osztyák sógor 2010. május 22. 10:40

Szerintem is nagyon színvonalas írás. Eddig is sejtettem az eszkimókkal való szemmel is látható rokonságot, de ezen írás logikus érvekkel alátámasztott okfejtése valamint az eszkimó asszony csatolt fényképe alapján minden kétségem eloszlott. Egy újabb megalázó vereség a finnugor leszármazáselméletben kétkedőknek ...

1 Hriszta 2010. május 21. 15:22

nagyon érdekes cikk, mint külföldi mindig a nyest volt számomra referenciaja a kitűnő stilusnak. A szerzőt biztatnám hasonló cikkre, pl. a bolgárokról :) köszi!

Információ
X