nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A szánalom fintora
Változás és „igénytelenség”

Először röhögünk rajtuk, csóváljuk a fejünket a bunkóságon, a nyelvtudás hiányán vagy a lustaságon. De amikor rendszeressé válik a használatuk, akkor már kénytelenek vagyunk valóságos nyelvi változásról beszélni, akár tetszik, akár nem, akár bunkóságból fakadt eredetileg, akár nem.

Kálmán László | 2018. január 1.
|  

A nyelvi változások mindig a beszélőközösségnek egy kis részéből indulnak ki, és onnan terjednek tovább. Nem csoda, hogy ezeknek a változásoknak a nagy része a beszélőközösség maradék részének a számára kezdetben „hibának” vagy „igénytelenségnek” hangzik. Nyilván számít, hogy annak a rétegnek, ahonnan a változás kiindul, mekkora a társadalmi megbecsültsége, mert ha „alacsonyabb” rétegről van szó, akkor nyilván még rosszabb szemmel nézik a többiek az újításaikat.

A Szószátyár legutóbbi adásában volt szó arról, hogy bizonyos újítások (nem tudjuk megbecsülni, hogy mekkora ezeknek az aránya az újítások között) akár valódi félrefordításokból vagy egyszerű „igénytelenségből” származnak (úgy értve, hogy a fordító nem vette a fáradságot, hogy a megfelelő magyar kifejezést megtalálja). Egy csomó ilyen legendás, visszatérő félrefordítást látunk-hallunk angol nyelvű filmek magyar felirataiban és szinkronjában. Először röhögünk rajtuk, csóváljuk a fejünket a fordítók bunkóságán, a nyelvtudásuk hiányán vagy a lustaságukon, és ez persze teljesen jogos. Csakhogy amikor rendszeressé válik ezeknek a használata, akkor már kénytelenek vagyunk valóságos nyelvi változásról beszélni, akár tetszik, akár nem, akár bunkóságból fakadt eredetileg, akár nem.

A műsorban a példa az angol ironic(ally) használata volt: az angolban nemcsak egy személy (beszéde) lehet ironikus, hanem egy helyzet is, míg magyarul erre régebben csak azt mondták, hogy a sors iróniája/fintora, olyat nem mondtak, hogy ironikusan (ironikus módon) az egyik túlélőn robbanó mellény volt. De mivel olyan sokszor fordították már szó szerint az angol ironically-t magyarra úgy, hogy ironikusan (igen, hibásan), könnyen lehet, hogy hamarosan már a magyarban is megszokott lesz ez a használat. Sőt, lehet, hogy hasonló okokból hamarosan a patetikus használata is meg fog változni, mert bár manapság még csak azt jelenti, hogy `szenvedélyes’, annyiszor fordították már a ’szánalmas’ értelemben használt angol pathetic szót patetikus-nak, hogy lassan megszokjuk.

Hagyjuk most azt a kérdést, hogy az ilyen folyamatoktól „szegényedik-e”, „romlik-e” a magyar nyelv, mert ezek értelmetlen kifejezések, az ilyesmi nem mérhető, nem bizonyítható, és egyáltalán. Csak annyit jegyeznék meg halkan, hogy hasonló folyamatok mindig is lezajlottak minden nyelvben, kezdetben valószínűleg ugyanolyan ellenérzéseket keltettek, mint ezek most, és a nyelvek mindig túltették magukat rajtuk, lenyelték, beépítették őket, és minden ment tovább békésen és harmonikusan. Pontosan ez történt magával az angol pathetic szóval is. A franciából vették át, de ott a pathétique akkor még csak azt jelentette, amit ma magyarul (’szenvedélyes, pátoszos’). Teljes félreértés, hiba volt, amikor a 18. században elkezdték ’szánakozást keltő, kiváltó’ értelemben használni, és innen már csak egy lépés volt, hogy a 20. század elejétől már úgy is használták, hogy ’nevetségesen szánnivaló, szánalmas’. Lehet, hogy egyesek fel is háborodtak ezen a barbarizmuson (sem a görög-latin eredetiből, sem a franciából nem jön ki ez a jelentés), de aztán megszokták, és semmi bajuk sem származott belőle.

Patetikusnak szánták, csak iróniával tudjuk szemlélni
Patetikusnak szánták, csak iróniával tudjuk szemlélni
(Forrás: Wikimedia Commons / Varius / CC BY-SA 4.0)

Szóval a változásokkal kapcsolatban minden okunk megvan az optimizmusra, és semmi okunk az aggódásra, még akkor sem, ha egy-egy változás végső forrása a szánalmas (patetikus?) igénytelenség vagy bunkóság. Ennek szellemében kívánok mindenkinek békés, optimista, toleráns új évet.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 Sándorné Szatmári 2023. november 29. 22:29

@Sándorné Szatmári: 10

Bocsi, ezt a hozzászólás "félre ment", nyilván az "Utoljára a bicigliről" cikk alá akartam írni @szigetva: 98-ra válaszolva..

10 Sándorné Szatmári 2023. november 28. 10:30

@szigetva: 98

A történeti etimológiának (Pl. a magyar nyelv Történeti–Etimológiai Szótára 1–3. Főszerk.: Benkő Loránd. Szerk.: Kiss Lajos, Kubinyi László, Papp László. Budapest, 1967–1976.)

gondolom valamikor még kiegészítő részévé válhat a történeti időrésekbe helyezhető, analógiákat is felhasználó, valamikori megfigyeléseken alapuló és helyzetekhez is köthető szóeredetek vizsgálata és kulturális magyarázata még akkor is, ha csak a szavak ősi (-réteg) részét foglalja magában..

Miért volna ez a komplexitás "marhaság"?

-A biciklit nem csupán azért nevezik annak ami (hogy a bi- kettőt jelent), hanem azért is, ha a kerekek (AKÁRHÁNY db!) egy függőleges sík alattra szerelve -egy vonalban- forognak.

Ha a "sík" álló állapotban van, a gép legkevésbé sem stabil, az ember támasztja meg..

-Ebben a vonatkozásban a "bír" ige (a szleng gyakran használja pl. "nem bírom elindítani..") lehet a szótő, mert a *bírlegést --->>a billegés esélyét az elindulás utáni kellő sebesség "háríthatja el".

-Kivétel, ha korábbi esés miatt "nyolcas lett a kerék" és "biceg" a biciGli..:) talán innen jön a szlenges szóváltozat?

8 szigetva 2023. november 27. 20:43

@Sándorné Szatmári: Van jól használható online etimológiai szótár: uesz.nytud.hu/index.html?searchmode=lemma&searchstr=retikül

7 Sándorné Szatmári 2023. november 27. 20:27

A magyarok többsége nem tudja például, hogy a "ridikül" szó a franciában azt jelenti, hogy nevetséges.

A "retikül" magyarított változat inkább hangzik úrhatnámnak, vagy nevetségesnek többek számára, így megmaradnak, megmaradunk a "ridikül" használata mellett..

Milyen etimológiája van helyesen a magyarul gyökeret vert "ridikül" szónak, ha a franciában nem "kis női kézi táskát" jelent?

6 Mackósajt 2018. január 21. 08:19

A patetikussal én is gondban vagyok. És nem azért mert megszoktam a téves fordításokat, hanem azért mert ismerem az angol szót, ami sokkal gyakrabban használatos az angol mindennapi nyelvben mint a magyar eredeti patetikus (ami szinte soha). Mivel rendszeresen olvasok angolul, sokkal gyakrabban találkozok a pathetic-el, mint a magyar patetikus-sal. A két szó túlságosan hasonló, ezért nem tudom spontán szétválasztani őket, mondhatni egy helyiértéken vannak. Ugyanakkor tudom, hogy ez mit "kellene jelentsen" magyarul, így disszonancia keletkezik. Az eredmény, hogy kerülöm a patetikus használatát minden jelentésben. Azt hiszem, ha használnom kellene élesben a korábbi magyar jelentést, akkor pátoszos-t mondanék/írnék.

5 El Vaquero 2018. január 21. 04:25

@Sultanus Constantinus: örülök, hogy törzs-gyökeres dél-amerikaiként kivállóan familiáris vagyol a témával. Tudnák még meséni, de félek elgörbülne a telepjáró anternája, annak már túl nagy vízhangja lönne.

4 Sultanus Constantinus 2018. január 19. 10:27

@El Vaquero: Eggyetértek, meg vica-verza.

3 El Vaquero 2018. január 18. 06:07

Már pedig az e-génytelenséget nem toRELáljuk. Vagy mégis tolArálhassuk? Azért patetikusak mégse lehetünk Ügyebár.

1 Sultanus Constantinus 2018. január 1. 17:49

Ez tényleg nagyon érdekes kérdés. Példaként el lehetne mondani, hogy lényegében az újlatin nyelvek is úgy alakultak ki, hogy a Római Birodalomban az emberek "igénytelenül" vagy "hibásan" beszélték az anyanyelvüket, persze az akkori "nyelvművelők szemlélete szerint...

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X