-
Cypriánus: @mondoga: Valóban bármikor jöhetett a nyelv. De azért a valószínűség más és más a különböz...2019. 10. 22, 22:18 A „finnugor elmélet” folyton...
-
Mózsibácsi: @mondoga: "A magyarok (honfoglalók) minden forrás szerint - amely források szóltak a népcs...2019. 10. 22, 22:16 A „finnugor elmélet” folyton...
-
Cypriánus: @mondoga: Tényleg, ezt miért mondod? Bár egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy t...2019. 10. 22, 22:02 A „finnugor elmélet” folyton...
-
nudniq: @mondoga: milyen forrásból tudunk bármit is a honfoglalók _nyelvéről_? Műveletlen vagyok, ...2019. 10. 22, 21:05 A „finnugor elmélet” folyton...
-
nudniq: @Mózsibácsi: most meg te kötözködsz fölöslegesen. mondoga, Cypriánus és a többiek itteni (...2019. 10. 22, 20:57 A „finnugor elmélet” folyton...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A honfoglaló magyarok vezetőinek egyik genetikai vonala Ázsia legbelsőbb bugyraiba vezet, az egykor volt hun birodalom idejébe. Megértve az idők szavát, elindultunk Burjátiába, az ázsiai hunok földjére, hátha találnánk még ott rokonokat. Négyen voltunk, mint Julianus és barátai. Mind hazajöttünk (nem úgy, mint Gerhardus, Julianus barátja). És találtunk magyarokat!
Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”
Milyen fokon állt a genetika a 18. században?
Paradigmaváltás az őstörténetben? M. Lezsák Gabriella szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrással eredtünk a dogma nyomába.
Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.
Korábban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is.
Hej, mostan nyáron puszta ám igazán a puszta! Tüzesen süt le a nyári nap sugára a hagyományőrzőkre. A nemzeti érzés mellett a nap heve melegíti a Kurultájlátogató honleányokat és honfiúkat. Köszöntőt mond Kövér László, a bugaci nagysátorban Lezsák Sándor dedikál.
Julianus barát után mi is útra keltünk, hogy földerítsük őseink hazáját, megtaláljuk keleti testvéreinket. Láttuk a Nagy Magyar Alföldet Tatársztánban, és találkoztunk az őshazában élő magyarokkal is.
Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Végre nem vagyunk tanácstalanok. És így már amatőrök sem.
„Előremutató lenne, ha [...] tartózkodnának a szakterületükhöz nem tartozó (és néha nagyon sommás) állítások megfogalmazásától.”
Horvát István eleinte a reformkor egyik kulcsfigurája volt. Vitatott őstörténeti nézetei, dilettáns etimológiái ellenére az egyetemi ifjúság rajongott érte.
Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia.
Azt gondolná az ember, hogy bizonyos dolgok okvetlenül megtalálhatóak a neten. Aztán kiderül, hogy mégsem. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy gondolná.
Tengernyi szakirodalma van a buddhizmus szétáradásának az eurázsiai pusztába. És a korai magyarok? Vajon voltak köztük buddhisták is?
Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Találtunk egy hamis Csoma-idézetet is.
A honfoglalást követő időszakban a Kárpát-medence északkeleti szegletében volt a fejedelmi központ. Erről a vidékről ismertek a leggazdagabb régészeti leletegyüttesek. Közülük is kiemelkedik a Karoson feltárt három temető.
Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta magáról, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.
Július közepén Vlagyimir Putyin a mari fővárosba, Joskar-Olába utazott, hogy ott határozza meg az Oroszországi Föderáció nemzetiségi politikájának alapelveit.
Mostanában kerülik a szabirokat az őstörténészek. Az internet viszont lubickol, sőt pezseg a Szubartu–hun–szabir–magyar felhőkakkukvár délibábos élményfürdőjében.
a finnugor elmélet
a genetikai összevetés próbáját?
Verhetik a seggüket örömükben a földhöz a finnugristák: sikerült genetikailag is igazolni az obi-ugor–magyar kapcsolatokat. Mégis több az ok az elkeseredésre, mint az örömre.
Tóth Sándor László megírta a magyar törzsszövetség politikai életrajzát. Itt-ott megvéleményeztük, hogy aztán a kazár–magyar viszonyról tébláboljunk egy sort. Melyről nem sokat tudunk, de azt is sokféleképpen magyarázzuk.
Nem mindig könnyű eldönteni, mi ősi vonás egy nyelvben, és mi írható idegen hatás számlájára. Némi módszerességgel azonban sok kérdés tisztázható.
címer és zászló?
A zászlókat és címereket áttervező politikus bukásával a régi jelképek visszatérnek.
Miért nem fogadja el a magyar társadalom nyelvünk finnugor eredetét? Erről rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az okokat kereső előadók a társadalmi és emberi lélek legmélyebb bugyraiban kutakodtak.
A terminológiai pontosításra való igényünket semmiképpen se áltudományos nézetekből merítsük: érdemes érteni, miként születnek a szakkifejezések, és hogyan használjuk őket.
Hiába hatott a Kalevala József Attilára, hiába énekeljük általánosban, hogy „erdő mélyén piros a szamóca”, hiába számít alapfelszerelésnek a szauna már a törököktől örökölt gőzfürdőinkben is...
A keleti manysik még Hruscsov idején is szinte 19. századi viszonyok között éltek mindentől elzárt területükön. Aztán el is tűntek.
Magyar–szláv kapcsolatok az etelközi időktől a királyok és fejedelmek koráig.
84 éves korában elhunyt Gulya János finnugrista. Főként a keleti hanti nyelvjárásokat kutatta, több kiadvány szerkesztésében is részt vett.