nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hazudj nekem!
Ki hazudik nekünk? – a szakemberek válasza

Naponta hányszor hazudik ön? És mit gondol, hányszor hazudnak önnek? Kutatások szerint egy átlagos beszélgetésben tíz perc alatt háromszor. Cikkünkből kiderül, hol tart most a tudomány a hazug ember utolérése terén, és akinek nincs kéznél a hazugságdetektora, most megtudhatja, hogyan válhat a téma szakértőjévé.

Somfai Barbara | 2010. április 12.
|  

Hazudj nekem! – már ha tudsz. Egy átlagos beszélgetés során a kutatások szerint háromszor hazudnak nekünk tíz perc alatt. Mi pedig – bár szeretnénk az ellenkezőjét hinni – nemigen tudjuk elkülöníteni a valóságot a hazugságtól: speciális tesztek mérései szerint 54%-os a találati arány. Ezen az alapon úgy tűnik, akár egy érmét is feldobhatnánk egy-egy állítás igazságtartalmának latolgatásakor. Pedig sokszor jól jönne egy hazugságdetektor, hiszen akit könnyű átverni, azt baleknak nézik, a rendszeresen gyanakvókra meg a paranoia vádja száll.

A népszerű sorozat szereplői
A népszerű sorozat szereplői

Lie to me

A sorozatfüggők az elmúlt évadban azt már megtudhatták, hogy a hazug embert – ha nem is mindig olyan könnyen, azért mégis – utol lehet érni. A FOX eddig 23 epizódot megért tudományos-nyomozós sorozata, a Lie to me – magyarul a Hazudj, ha tudsz! címet kapta – azt állítja, a saját testünk árul el minket. A filmben Cal Lightman, akit Tim Roth alakít, hazugságszakértő. Ő a mikrokifejezések elméletének professzora, gyakorlatának kidolgozója, valamint a Lightman Csoport vezetője. Évek óta kutatja az arc, a test másodperc töredékénél is rövidebb ideig tartó rándulásait. Ezekből az apró jelekből következtet a beszélő mondandójának igazságtartalmára, azt állítván, ezek a mikrokifejezések akaratlanok, és nemre, korra, rasszra való tekintet nélkül egységesek az egész világon. A nyomozásokban is segédkező négyfős csoportjával a gyanúsítottakról készült lassított felvételeket elemzik kinagyítva, és keverednek aztán epizódonként kettesével egy-egy bonyolult ügybe.

Ahogy azt a Móricka elképzeli!

Mondhatnánk egy legyintés kíséretében erre az egész mikrokifejezéses ötletre. „Még hogy apró vállrándítás, meg eltakart orr! Miket ki nem találtak már megint!” Ám ezúttal vigyáznunk kell a lesajnálós reflexmozdulattal, ugyanis – bár ezt sokan nem tudják – ennek a sorozatnak meglepően pontos tudományos háttere van.

A hazugságokat és a hazug ember viselkedési mechanizmusait már régóta kutatják. Ismeretesek a tenyér izzadságszintjét, a vérnyomást és a pulzusszámot mérő gépi vizsgálatok. Sőt, a népszerű Skype netes szolgáltatáshoz már jó ideje ingyenesen letölthető a KishKish Lie detector próbaváltozata, ami kijelzi a partner hangjában a feszültséget – ez pedig arra utalhat, hogy a másik nem mond igazat. Az egyszerű programot letöltés után még „kalibrálni kell”, vagyis be kell állítani a beszélő átlagos stresszállapotának frekvenciájához. A kijelzőn követhetjük a stressz fokozatait, s egy kijelző zöldről pirosra vált, ha a „műszer” szerint a beszélő hazudik. Egyszerű reklámként a fejlesztők Bill Clinton híres beszédét analizálták vele. Amikor az exelnök határozottan kijelentette, hogy soha nem volt szexuális kapcsolata Monica Lewinskyval, a hangjában érzékelhető stressz szintje jelentősen megemelkedett, a detektor kijelzett. Az elgondolás érdekes, ám a műszert több kritika is érte. Hiszen az izgatottság nem csak hazugságra utalhat, így a detektor kijelzője bármilyen stressznél „kilenghet”.

Cal Lightman = Paul Ekman

Ám a sorozat alkotói nem a vegetatív kilengést analizáló gépekre hagyatkoztak a hazugságfelismerős csoport kiagyalásakor. Ők egy másik kidolgozott rendszerre építették a forgatókönyvet: Paul Ekmannak, a Kaliforniai Orvosi Egyetem pszichológiaprofesszorának munkásságára fókuszáltak. Ekman több mint ötven éve, 1954-ben kezdte kutatásait. Elmélete szembeszállt az akkori (Margaret Mead által kidolgozott) uralkodó nézettel, miszerint az ember érzelmei kulturálisan meghatározottak. Ekman ezzel szemben – Charles Darwin 1872-es alapvető munkája, az Érzelmek kifejeződése az állatokban és az emberben nyomán – azt igyekezett bizonyítani, hogy az emberi arckifejezések velünk született, nem pedig tanult válaszmintázatok. Létezik tehát legalább néhány arckifejezés, ami a világon minden ember számára ugyanazt az érzelmi állapotot tükrözi.

Ekman több kultúrközi vizsgálatot folytatott munkatársaival. Ezekben fényképek és videofelvételek ezreit használta. Többek között egy izoláltan élő írástudatlan új-guineai törzset, a forét is felkereste 1967-ben. A törzs tagjainak egyszerű történeteket meséltek, majd arra kérték őket, hogy a történet egyes mozzanatait megfelelő arckifejezésekkel kísérjék. Ezeket az „illusztrációkat” aztán lefotózták, majd a képeket különböző kultúrák tagjainak kellett felismerni. Kiderült, hogy az arckifejezések felismerése és értelmezése univerzálisnak tekinthető. Még azok az új-guineai pápua férfiak is tökéletesen megértették az európai emberek érzelmeit, akik soha nem láttak előtte még fehér embert. A kísérletek tehát bebizonyították, hogy hét alapvető érzelemnek az arcon tükröződő jelei a világ minden táján azonosak és felismerhetők. Ezek a következők: öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem és érdeklődés.

Call Lightman, azaz Tim Roth
Call Lightman, azaz Tim Roth

Hiába vágsz fapofát!

Az 1970-es években Ekman kidolgozta a kutatásaira alapozó FACS-t (Facial Action Coding System), az arc izmainak mozgását kódoló rendszert. A rendszer alapja ez a bizonyos egyetemesség, ami a mimikában megmutatkozik. Az emberi arcot feltérképezték, és 23 pár izomra osztották. A rendszer ezek apró mozgásait elemzi, és így állapítja meg a mondottak valószínűsíthető igazságtartalmát. A felvételt nagyítják és lassítják (ahogy a sorozatban is), majd aprólékos munkával analizálják (egy percnyi videóanyagot száz percig elemeznek), ennek eredményeképpen elkülöníthetővé válnak a valós és a színlelt érzelmek, felszínre kerülnek a villanásnyi fintorok, árulkodó pislogások, félrenézések. Az ilyen önkéntelen árulkodó jelek megnevezésére vezette be Ekman a mikrokifejezés fogalmát. Állítása szerint könnyű érzelmeket tettetnünk, de vannak csak villanásnyi időre feltűnő, észrevehetetlen arckifejezéseink, amik elárulják igazi érzelmeinket. (Például ahogy itt grimaszol a bíróság előtt valótlant állító férfi.)

Ekman több évtizedes kutatómunka eredményeire építve alapította meg David Matsumotóval a Paul Ekman Csoportot. Módszerének sikerét bizonyítja, hogy csoportja megbízásokat kapott a CIA-tól és az FBI-tól is. Ekmannak eddig 13 könyve jelent meg az emberi érzelmek kutatásának területéről.

Hazudj, ha tudsz – magyarul!

Ekman már hazai követőkre is talált. A sorozatból kiokosodott és az Ekman-könyveken nevelkedett autodidakta hazugságszakértők fórumokon és blogokon tehetik próbára tudásukat, vethetik össze megállapításaikat. Innen megtudhatjuk például, őszintének érzik-e a fórumozók Obama vetélytársával kapcsolatos pozitív nyilatkozatát, de alaposan kielemezhetik azt is, vajon igazat mond-e Hunvald György, amikor ártatlannak vallja magát az ingatlanbotrányokban. (Tanulságos videók.)

Sőt már Magyarországon is működik másfél éve egy cég, ami Ekman licence alapján tart tréningeket, és készít szakvéleményeket. A Kiefer Csoport vezetője már nyolc éve foglalkozik a mikrokifejezések rendszerével. Kékesi Dániel – akit Danny Blueként talán többen ismernek – eredeti szakmája kedvéért kezdett a testbeszéddel és a megtévesztés testi jeleivel foglalkozni. „Mentalistaként fontos jól ismernem az emberi reakciókat, hiszen többek között ezekből dolgozom az előadásaimon.” Kékesit – a leplezett érzelmek hazai szakértőjét – egyébként már állítólag kitiltották néhány pókerszalonból, így mostanság csak profi pókereseknek tart képzést a megtévesztés jeleinek felismeréséből. „Pókerben nehezebb felismerni a hazugságot, mivel ez a játék lényege. Nem számít morális vétségnek a valóság leplezése, ezért a stressz jelei is kevésbé jelentkeznek.”

A Kiefer Csoport elsősorban hazugságfelismerés-tréningek szervezésével foglalkozik. Mint megtudtuk, ilyesfajta tréningekre idehaza elsősorban nagy cégek vevők, akik a HR-eseiket, értékesítőiket képeztetik, valamint a banki szektorban dolgozóknál fontos elsősorban, hogy felismerjék a hazugot. Ők az üzleti élet hazugságtípusaival ismerkednek alaposabban.

Félelem, lelkifurdalás, élvezet

Három dolog leplezhet le egy hazugot: a lebukástól való félelem, a hazugság okozta lelkifurdalás vagy – némileg meglepő módon – a megtévesztés felett érzett öröm. Ennek a jeleit segít felismerni az adott esetekben néhány könnyen elsajátítható módszer. A tréningen részt vevők egy hétvége alatt megtanulhatják megismerni a hazugság nyomait az arcon, így jelentősen javulhat a hazugságdetektoruk: a kezdeti és a végállapotot mérő arckifejezés-tesztek alapján kb. 20-50%-kal.

A cég tréningek szervezésén kívül konkrét eseteket is vállal. Bár nem ez a fő profiljuk, megrendelésre szakvéleményt is készítenek. Kérdéses ügyekben állást foglalnak egy-egy személy állításainak igazságtartalmára vonatkozóan. „Vállalunk ilyen jellegű munkát, de kizárólag hivatalos ügyekben – magánéleti kérdésekben nem nyilatkozunk.” Ahhoz, hogy egy megnyilatkozás értékelhetővé váljon, szükség van az úgynevezett alapviselkedés feltérképezésére, ezért a vizsgált személyeket hosszan beszéltetik. Ez alapján feltérképezhetővé válik alapvető mimikája, a gesztusrendszere, a hangszíne, ezt semleges kérdésekre kapott semleges válaszok alapján lehet belőni.

„Bár a hazugság felismerésével foglalkozunk, alapvetően azt valljuk, bíznunk kell egymásban. Nem vagyunk rendőrök. Lehetünk elővigyázatosak és jó, ha felismerjük a rossz szándékot, de vannak udvarias és kegyes hazugságok is, és ezeket nem kell lebuktatni. Az állandó elemezgetés pedig aláássa a bizalmat” – emeli ki a mentalista-cégvezető.

Aki további részletekre is kíváncsi az ekmani hazugságelemzés elméletével és gyakorlatával kapcsolatban, annak jó hír, hogy hamarosan megjelenik a Kiefer Csoport gondozásában Paul Ekman Beszédes hazugságok című könyve.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X