-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Naponta hányszor hazudik ön? És mit gondol, hányszor hazudnak önnek? Kutatások szerint egy átlagos beszélgetésben tíz perc alatt háromszor. Cikkünkből kiderül, hol tart most a tudomány a hazug ember utolérése terén, és akinek nincs kéznél a hazugságdetektora, most megtudhatja, hogyan válhat a téma szakértőjévé.
Hazudj nekem! – már ha tudsz. Egy átlagos beszélgetés során a kutatások szerint háromszor hazudnak nekünk tíz perc alatt. Mi pedig – bár szeretnénk az ellenkezőjét hinni – nemigen tudjuk elkülöníteni a valóságot a hazugságtól: speciális tesztek mérései szerint 54%-os a találati arány. Ezen az alapon úgy tűnik, akár egy érmét is feldobhatnánk egy-egy állítás igazságtartalmának latolgatásakor. Pedig sokszor jól jönne egy hazugságdetektor, hiszen akit könnyű átverni, azt baleknak nézik, a rendszeresen gyanakvókra meg a paranoia vádja száll.
Lie to me
A sorozatfüggők az elmúlt évadban azt már megtudhatták, hogy a hazug embert – ha nem is mindig olyan könnyen, azért mégis – utol lehet érni. A FOX eddig 23 epizódot megért tudományos-nyomozós sorozata, a Lie to me – magyarul a Hazudj, ha tudsz! címet kapta – azt állítja, a saját testünk árul el minket. A filmben Cal Lightman, akit Tim Roth alakít, hazugságszakértő. Ő a mikrokifejezések elméletének professzora, gyakorlatának kidolgozója, valamint a Lightman Csoport vezetője. Évek óta kutatja az arc, a test másodperc töredékénél is rövidebb ideig tartó rándulásait. Ezekből az apró jelekből következtet a beszélő mondandójának igazságtartalmára, azt állítván, ezek a mikrokifejezések akaratlanok, és nemre, korra, rasszra való tekintet nélkül egységesek az egész világon. A nyomozásokban is segédkező négyfős csoportjával a gyanúsítottakról készült lassított felvételeket elemzik kinagyítva, és keverednek aztán epizódonként kettesével egy-egy bonyolult ügybe.
Ahogy azt a Móricka elképzeli!
Mondhatnánk egy legyintés kíséretében erre az egész mikrokifejezéses ötletre. „Még hogy apró vállrándítás, meg eltakart orr! Miket ki nem találtak már megint!” Ám ezúttal vigyáznunk kell a lesajnálós reflexmozdulattal, ugyanis – bár ezt sokan nem tudják – ennek a sorozatnak meglepően pontos tudományos háttere van.
A hazugságokat és a hazug ember viselkedési mechanizmusait már régóta kutatják. Ismeretesek a tenyér izzadságszintjét, a vérnyomást és a pulzusszámot mérő gépi vizsgálatok. Sőt, a népszerű Skype netes szolgáltatáshoz már jó ideje ingyenesen letölthető a KishKish Lie detector próbaváltozata, ami kijelzi a partner hangjában a feszültséget – ez pedig arra utalhat, hogy a másik nem mond igazat. Az egyszerű programot letöltés után még „kalibrálni kell”, vagyis be kell állítani a beszélő átlagos stresszállapotának frekvenciájához. A kijelzőn követhetjük a stressz fokozatait, s egy kijelző zöldről pirosra vált, ha a „műszer” szerint a beszélő hazudik. Egyszerű reklámként a fejlesztők Bill Clinton híres beszédét analizálták vele. Amikor az exelnök határozottan kijelentette, hogy soha nem volt szexuális kapcsolata Monica Lewinskyval, a hangjában érzékelhető stressz szintje jelentősen megemelkedett, a detektor kijelzett. Az elgondolás érdekes, ám a műszert több kritika is érte. Hiszen az izgatottság nem csak hazugságra utalhat, így a detektor kijelzője bármilyen stressznél „kilenghet”.
Cal Lightman = Paul Ekman
Ám a sorozat alkotói nem a vegetatív kilengést analizáló gépekre hagyatkoztak a hazugságfelismerős csoport kiagyalásakor. Ők egy másik kidolgozott rendszerre építették a forgatókönyvet: Paul Ekmannak, a Kaliforniai Orvosi Egyetem pszichológiaprofesszorának munkásságára fókuszáltak. Ekman több mint ötven éve, 1954-ben kezdte kutatásait. Elmélete szembeszállt az akkori (Margaret Mead által kidolgozott) uralkodó nézettel, miszerint az ember érzelmei kulturálisan meghatározottak. Ekman ezzel szemben – Charles Darwin 1872-es alapvető munkája, az Érzelmek kifejeződése az állatokban és az emberben nyomán – azt igyekezett bizonyítani, hogy az emberi arckifejezések velünk született, nem pedig tanult válaszmintázatok. Létezik tehát legalább néhány arckifejezés, ami a világon minden ember számára ugyanazt az érzelmi állapotot tükrözi.
Ekman több kultúrközi vizsgálatot folytatott munkatársaival. Ezekben fényképek és videofelvételek ezreit használta. Többek között egy izoláltan élő írástudatlan új-guineai törzset, a forét is felkereste 1967-ben. A törzs tagjainak egyszerű történeteket meséltek, majd arra kérték őket, hogy a történet egyes mozzanatait megfelelő arckifejezésekkel kísérjék. Ezeket az „illusztrációkat” aztán lefotózták, majd a képeket különböző kultúrák tagjainak kellett felismerni. Kiderült, hogy az arckifejezések felismerése és értelmezése univerzálisnak tekinthető. Még azok az új-guineai pápua férfiak is tökéletesen megértették az európai emberek érzelmeit, akik soha nem láttak előtte még fehér embert. A kísérletek tehát bebizonyították, hogy hét alapvető érzelemnek az arcon tükröződő jelei a világ minden táján azonosak és felismerhetők. Ezek a következők: öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem és érdeklődés.
Hiába vágsz fapofát!
Az 1970-es években Ekman kidolgozta a kutatásaira alapozó FACS-t (Facial Action Coding System), az arc izmainak mozgását kódoló rendszert. A rendszer alapja ez a bizonyos egyetemesség, ami a mimikában megmutatkozik. Az emberi arcot feltérképezték, és 23 pár izomra osztották. A rendszer ezek apró mozgásait elemzi, és így állapítja meg a mondottak valószínűsíthető igazságtartalmát. A felvételt nagyítják és lassítják (ahogy a sorozatban is), majd aprólékos munkával analizálják (egy percnyi videóanyagot száz percig elemeznek), ennek eredményeképpen elkülöníthetővé válnak a valós és a színlelt érzelmek, felszínre kerülnek a villanásnyi fintorok, árulkodó pislogások, félrenézések. Az ilyen önkéntelen árulkodó jelek megnevezésére vezette be Ekman a mikrokifejezés fogalmát. Állítása szerint könnyű érzelmeket tettetnünk, de vannak csak villanásnyi időre feltűnő, észrevehetetlen arckifejezéseink, amik elárulják igazi érzelmeinket. (Például ahogy itt grimaszol a bíróság előtt valótlant állító férfi.)
Ekman több évtizedes kutatómunka eredményeire építve alapította meg David Matsumotóval a Paul Ekman Csoportot. Módszerének sikerét bizonyítja, hogy csoportja megbízásokat kapott a CIA-tól és az FBI-tól is. Ekmannak eddig 13 könyve jelent meg az emberi érzelmek kutatásának területéről.
Hazudj, ha tudsz – magyarul!
Ekman már hazai követőkre is talált. A sorozatból kiokosodott és az Ekman-könyveken nevelkedett autodidakta hazugságszakértők fórumokon és blogokon tehetik próbára tudásukat, vethetik össze megállapításaikat. Innen megtudhatjuk például, őszintének érzik-e a fórumozók Obama vetélytársával kapcsolatos pozitív nyilatkozatát, de alaposan kielemezhetik azt is, vajon igazat mond-e Hunvald György, amikor ártatlannak vallja magát az ingatlanbotrányokban. (Tanulságos videók.)
Sőt már Magyarországon is működik másfél éve egy cég, ami Ekman licence alapján tart tréningeket, és készít szakvéleményeket. A Kiefer Csoport vezetője már nyolc éve foglalkozik a mikrokifejezések rendszerével. Kékesi Dániel – akit Danny Blueként talán többen ismernek – eredeti szakmája kedvéért kezdett a testbeszéddel és a megtévesztés testi jeleivel foglalkozni. „Mentalistaként fontos jól ismernem az emberi reakciókat, hiszen többek között ezekből dolgozom az előadásaimon.” Kékesit – a leplezett érzelmek hazai szakértőjét – egyébként már állítólag kitiltották néhány pókerszalonból, így mostanság csak profi pókereseknek tart képzést a megtévesztés jeleinek felismeréséből. „Pókerben nehezebb felismerni a hazugságot, mivel ez a játék lényege. Nem számít morális vétségnek a valóság leplezése, ezért a stressz jelei is kevésbé jelentkeznek.”
A Kiefer Csoport elsősorban hazugságfelismerés-tréningek szervezésével foglalkozik. Mint megtudtuk, ilyesfajta tréningekre idehaza elsősorban nagy cégek vevők, akik a HR-eseiket, értékesítőiket képeztetik, valamint a banki szektorban dolgozóknál fontos elsősorban, hogy felismerjék a hazugot. Ők az üzleti élet hazugságtípusaival ismerkednek alaposabban.
Félelem, lelkifurdalás, élvezet
Három dolog leplezhet le egy hazugot: a lebukástól való félelem, a hazugság okozta lelkifurdalás vagy – némileg meglepő módon – a megtévesztés felett érzett öröm. Ennek a jeleit segít felismerni az adott esetekben néhány könnyen elsajátítható módszer. A tréningen részt vevők egy hétvége alatt megtanulhatják megismerni a hazugság nyomait az arcon, így jelentősen javulhat a hazugságdetektoruk: a kezdeti és a végállapotot mérő arckifejezés-tesztek alapján kb. 20-50%-kal.
A cég tréningek szervezésén kívül konkrét eseteket is vállal. Bár nem ez a fő profiljuk, megrendelésre szakvéleményt is készítenek. Kérdéses ügyekben állást foglalnak egy-egy személy állításainak igazságtartalmára vonatkozóan. „Vállalunk ilyen jellegű munkát, de kizárólag hivatalos ügyekben – magánéleti kérdésekben nem nyilatkozunk.” Ahhoz, hogy egy megnyilatkozás értékelhetővé váljon, szükség van az úgynevezett alapviselkedés feltérképezésére, ezért a vizsgált személyeket hosszan beszéltetik. Ez alapján feltérképezhetővé válik alapvető mimikája, a gesztusrendszere, a hangszíne, ezt semleges kérdésekre kapott semleges válaszok alapján lehet belőni.
„Bár a hazugság felismerésével foglalkozunk, alapvetően azt valljuk, bíznunk kell egymásban. Nem vagyunk rendőrök. Lehetünk elővigyázatosak és jó, ha felismerjük a rossz szándékot, de vannak udvarias és kegyes hazugságok is, és ezeket nem kell lebuktatni. Az állandó elemezgetés pedig aláássa a bizalmat” – emeli ki a mentalista-cégvezető.
Aki további részletekre is kíváncsi az ekmani hazugságelemzés elméletével és gyakorlatával kapcsolatban, annak jó hír, hogy hamarosan megjelenik a Kiefer Csoport gondozásában Paul Ekman Beszédes hazugságok című könyve.