nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gépi olvasás
A jövő könyvtára önnek: az olvasógépek világa

Az e-könyv-olvasók Magyarországon is egyre jobban elterjednek. Mik a technológia alapjai és mit érdemes tudnunk nekünk, egyszerű felhasználóknak? Milyen fejlemények várhatóak a közeljövőben? Hogyan lehet megkülönböztetni a folyadékkristályos és az e-ink kijelzőt? És mi köze mindehhez a labdarúgó világbajnokságnak?

Takács Boglárka | 2010. augusztus 16.
|  

Magyarországon is egyre népszerűbbek a különböző elektronikus olvasógépek. Ezekre a kisméretű, hordozható készülékekre számos könyv tölthető föl, így bárhová magunkkal vihetünk akár egy egész könyvtárat is. Első témába vágó cikkünkben áttekintjük a technika alapjait és a legfontosabb tudnivalókat, később pedig szó lesz konkrét típusokról, aktuális fejleményekről, formátumokról és szoftverekről is.

Így nézhet ki a könyvespolcunk
Így nézhet ki a könyvespolcunk

Mi az az e-ink?

Az e-könyv-olvasók lelke az e-ink („e-tinta”) technológiával készült képernyő. Ez különbözik más hordozható eszközök – mobiltelefonok, kéziszámítógépek – képernyőjétől, és kimondottan szövegek vagy vonalas rajzok megjelenítésére használható.

Az e-ink kijelző a megszokottól eltérő elven működik. Apró gömböket és bennük átlátszó folyadékban felfüggesztett mikroszkopikus fekete és fehér szemcséket tartalmaz, a fehérek pozitív és a feketék negatív elektromos töltésűek. A töltés változtatásával más-más szín kerül a gömbökben fölülre.

Az e-ink kijelző keresztmetszete
Az e-ink kijelző keresztmetszete
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az ilyen kijelzők tehát csak szürkeárnyalatokat használnak, a régebbi típusok négy, az újabbak tizenhat fokozatban; színes képekre ne számítsunk! Ha mégis színes e-könyv-olvasóval találkozunk, az szinte biztosan folyadékkristályos (LCD) technikájú. Ilyen esetben ugyanolyan élményben lesz részünk hosszú távon, mint a laptopunkon vagy mobiltelefonunkon; aki zavarónak érzi azokon az olvasást, az vásárláskor mindenképp kerülje az LCD-s készülékeket!

Olvasni a monitoron?

A régi katódsugárcsöves monitorok, tévék képe a frissítési beállításoktól függően igen erősen is vibrálhat, de még viszonylag stabilnak érződő képen is hosszabb távon zavaró lehet. A modern „lapos”  LCD képernyők ezzel szemben nem vibrálnak frissítéskor. Az egyetlen, ami villoghat bennük, az a háttérvilágítás, de ennek a frekvenciája annyira magas, hogy észlelhetetlen – a lakásunkban található fénycsövekhez, energiatakarékos égőkhöz hasonlóan. (Gondoljunk vissza a foci-VB-re: a lassításokban villódzást figyelhettünk meg, de a meccs közben ez nem látszott.) Az LCD-ken esetlegesen észlelhető szemkifáradást gyakran a túl nagy fényerejűre beállított háttérvilágítás okozza, és az olvasás maga is okozhat szemkifáradást, akár papíron is.

Ami színes, az (egyelőre még) nem e-ink, de sajnos fordítva nem érvényes az összefüggés: léteznek olyan olvasógépek, amelyek szürkeárnyalatos LCD-kijelzőt tartalmaznak. Ezek a típusok általában rendkívül olcsóak; ilyen például az eBookwise-1150 vagy a jetBook. Az LCD-s készülékeknek hátrányuk még, hogy napfényben kevésbé olvasható a szöveg; előnyük viszont, hogy a háttérvilágítás miatt éjszaka sem kell felgyújtani a lámpát. Az e-inkkel szerelt gépeknek nincs saját világítása, így szükség lehet felcsatolható olvasólámpára.

Jellegzetessége még az e-ink technológiának, hogy lapozáskor a kép inverzére vált, mint azt a következő videóban is megfigyelhetjük:

Az oldalváltás sebessége az első generációs készülékeken meglehetősen lassú volt, de egyre növekszik. A legbiztosabb módszer annak a megállapítására, hogy e-inkről vagy LCD-ről van szó, az, ha utánaolvasunk a vásárlásra kiszemelt készülék paramétereinek; erre angolul beszélőknek a MobileRead Wiki a legjobb információforrás, remek áttekintő táblázatokkal.

Érdemes még figyelni a kontrasztarányra is. Minél magasabb kontrasztú képernyővel felszerelt gépre lesz szükségünk, és a gyártók is ebbe az irányba törekszenek. Sajnos azonban vannak olyan extra szolgáltatások, amelyek csökkenthetik a kontrasztot. Ilyen például az érintőképernyő – a következő videóban jól megfigyelhető, hogy a Sony PRS-600 habár szinte minden tekintetben többet tud, mint elődje, a PRS-300, mégis kisebb a különbség a fehér és a fekete színek között:

Habár minden e-ink képernyő működése hasonló, a köré épített egyéb szolgáltatások megváltoztathatják az olvasási élményt - akár a keret színe vagy csillogása is zavaró lehet, vagy a kezelőgombok kényelmetlenek. Ezért mindenképpen érdemes személyesen kipróbálni a kiszemelt gépet!

Az elektromos tintán túl

Természetesen lehet olvasni más hordozható eszközökön is. Sok mobiltelefonba igen egyszerű olvasóprogramokat építenek, de újabban egyre több gyártó fedezi föl a vásárlók ezirányú igényét és bonyolultabb megoldásokkal is szolgál. Android operációs rendszerű telefonokon és iPhone-on egyaránt többféle lehetőség nyílik nem csak meglévő elektronikus könyveink megnyitására, hanem az internetkapcsolaton keresztül újak vásárlására is. A hordozható videojáték-konzolokat is használhatjuk e-könyvek megtekintésére, de hogy tetszés szerinti tartalmat olvashassunk, általában szükség van valamilyen feltörésre vagy extra hardverelemre (például Nintendo DS memóriakártyára), így ez csak elszántaknak javasolt!

Az újabban divatba jövő tablet PC-k szintén képesek olvasógépként működni, ha nem zavar minket a háttérvilágítás – sőt, ezek a nagy felület és a színes képernyő miatt rendkívül hasznosak, ha szeretjük a képregényeket vagy illusztrált könyveket. Az iPadhoz hasonló táblagépek mellett kevésbé közismert, hogy olyan teljesértékű számítógépeket is vásárolhatunk, amelyeket a billentyűzet visszahajtásával táblagéppé alakíthatunk: ezek az úgynevezett tablet convertible-ök. Ahhoz drágák, hogy csak olvasásra használjuk őket, de az kétségtelen, hogy erre a célra is megfelelnek; főleg hogy egy számítógépnél nem áll elő az a probléma, hogy esetleg valamilyen formátumot nem képes megnyitni.

Az olvasógépek jövője

Habár már most létezik színes e-ink, ezt egyelőre nem építették bele egy készülékbe sem, mert meglehetősen lassú, habár a közeljövőben várhatóan piacra kerül. Kérdés, elterjed-e majd a színes kijelző az e-ink előnyeivel, vagy a gyártók egyszerűen letesznek róla, maradnak a szürkeárnyalatoknál és nem kívánnak versenyezni az LCD-vel felszerelt hordozható multimédiás kütyükkel. Ez utóbbi mellett szóló érv, hogy e-inkkel a lassú frissítés miatt egyelőre nem lehet videókat, animált kezelőfelületeket és más efféléket megjeleníteni; tehát egy olvasógép nem a kéziszámítógép vetélytársa.

De kell-e a fogyasztóknak csak olvasásra – és maximum még zenehallgatásra – használható készülék, ha már van egy táblagépük? Amióta az iPad fellendítette az utóbbi eszközök piacát, az e-könyv-olvasók forgalmazói lelkes árcsökkentésbe kezdtek, mások pedig hibrid technológiát fejlesztenek. Ebből mi felhasználók csak győztesen jöhetünk ki...

Irodalom:

* MobileRead wiki

* A gyártók, forgalmazók honlapjai (illetve maguk a készülékek)

* Gizmodo

* Engadget

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X