-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nincs ideje megírni a szakdolgozatát, pedig sürgeti a határidő? Esetleg saját könyvet szeretne, de nem ért az íráshoz? A legegyszerűbb megoldás, ha bérírót fogad. Nem kell aggódnia, hogy lebukik: alig bizonyítható, hogy dolgozatát nem saját kezével írta, bérkönyvet kiadni pedig egyenesen divat lett manapság. Na de mennyi az az annyi?
Bérírót fogadni manapság egyszerűen lehet. A már végzett, szakdolgozatírásban gyakorlott vagy egyszerűen csak hozzáértő hallgatók egyre gyakrabban vállalják el mások diplomamunkájának vagy akár doktori disszertációjának megírását, segítenek a témaválasztásban, eljárnak megbízójuk helyett a könyvtárba – de van olyan eset is, hogy a doktori védésre is felkészítik a néha lusta, néha pedig csak túl elfoglalt diákokat. Egy érettségi bizonyítványt ma már alig százezer forintért megvásárolhatunk – az azonban sejthető, hogy a diplomaszerzés vagy egy könyv kiadatása ennél drágább mulatság. Cikkünkből többek között az is kiderül, mennyire.
(Forrás: Mohai Balázs/MTI)
„Szakdolgozatok, diplomamunkák elkészítését vállalom rövid határidővel”
Ilyen és ehhez hasonló hirdetések szép számmal vannak jelen az interneten. Miről is van szó? Egyetemi tanulmányaik végén – jelenleg harmadévben – a hallgatóknak egyéni szakdolgozat formájában kell számot adniuk kutatási képességeikről. Mivel az elkészült dolgozatok számának növekedésével a még kevésbé megbolygatott területek száma egyenes arányban fogy, a diákok egyre nagyobb kihívásnak néznek elébe. Persze nem kötelező egyedi kutatást végezni, és ez nem is várható el mindenkitől. A szakdolgozatok készülhetnek olyan témákban is, amiket már rengetegszer körbejártak mások: ezeket összeollózva, hivatkozásokkal, plagizálás nélkül is készülhet jeles munka. Baj inkább akkor van, ha a szakdolgozó nem képes megírni a dolgozatát, mert mondjuk nincs ideje rá, nem tanították meg rendesen tanulmányt írni, vagy egyszerűen csak lusta. Ilyenkor – ha megteheti – fizet érte.
Amit a béríró vállal
Miután kapcsolatba léptünk bérírónkkal, és személyesen is tudtára adtuk, hogy mi a problémánk, valami támponttal kell szolgálnunk. Annak nyilván még az elején ki kell derülnie, hogy a szakunk egyezik-e az illető kompetenciájával, mert csak ebben az esetben kezdhetünk el „együtt” dolgozni. Könnyebb dolga van a bérírónak akkor, ha a kuncsaft megfelelő témával, szakirodalommal és vázlattal is tud szolgálni – de ha ez nincs meg, az igazán profik akkor sem esnek kétségbe. Kiválasztják a témát és bevetik magukat a könyvtárba, hogy kutassanak. Mindig ügyelnek arra, hogy minőségi, egyéni munkát adjanak ki a kezükből, és kerülik a plagizálást. Mindeközben a készülő dolgozatból részleteket küldenek a hallgatónak, aki megosztja ezeket konzulensével, így még időben kiderülhet, ha valamit esetleg nem jól csinálnak.
A szakdolgozatot azonban nem elég csak beadni, meg is kell azt védeni. A tanárok könnyen kiszúrhatják, ha valaki nem maga írta a dolgozatát, és nem is készült fel belőle, de az ügyesebbek erről is gondoskodnak. Óránként néhány ezer forintért a bérírók felkészítik a hallgatót a védésre, elmondják, hogyan kutattak, milyen szakirodalmat használtak, esetleg a prezentáció elkészítésében is segítenek. Így megtörténhet, hogy a bizottság semmit sem vesz észre a csalásból. Ilyen módon akár doktori címet is szerezhetünk – a bérírás ugyanis nem illegális.
Árak
Az átlagár egy szakdolgozatért 40 és 100 ezer forint között mozog. Természetesen ez a téma nehézségétől és a dolgozat hosszúságától is függ. Ha csak azt nézzük, hogy évente hány egyetemista végez, érthetővé válik, hogyan is lett a bérírás az utóbbi időben jól jövedelmező, viszonylag biztonságos üzletté. Természetesen nem jelenthető ki, hogy jellemző a mai diákságra az efféle etikátlan tett, de lehetetlen elmenni az interneten megjelenő egyre több bérírói hirdetés mellett anélkül, hogy el ne gondolkoznánk, az évente kiadott diplomák közül vajon hányat érdemelt meg valóban a tulajdonosa? Érdemes arra is felfigyelnünk, hogy a bérírás köztudatban való elterjedése tovább ronthatja a diplomák értékének megítélését.
„Manapság már bárki írhat könyvet?” - Igen!
Bérírók nem csak a szakdolgozatokkal segítenek, hanem akár az élettörténetünket is megírják, ha van rá elég pénzünk. Egy magyar kiadó például szokatlan módon magánkönyvkiadást vállal, tehát a nem írók könyveit is kiadja, vagy busás összegért meg is íratja azt.
Ha tehát úgy érezzük, hogy kalandos élettörténetünket az egész országnak ismernie kellene, vagy esetleg támadt egy ellenállhatatlan bestseller ötletünk, megírhatjuk és körülbelül két millió forintért könyv formában meg is jelentethetjük azt, így a kötet több ezres példányszámban a boltokba kerülhet. Ha a kézirat minősége nem felel meg vagy kéziratunk sincsen, csupán ötletünk, a kiadó plusz összegért bérírót ajánl. Így máris magas irodalmi színvonalon olvashatjuk viszont saját történetünket. Ha a könyv sikeres, tehát ezer példány fölött fogy belőle, még profitunk is lehet. Az eddigi legsikeresebb ilyen könyv, az Bözsike, a szegedi masamód volt. A kiadó szerint a legnépszerűbbek a családregények, de verseket is adnak ki eddig ismeretlen szerzők ilyen módon.
Hírességek és az írás
Körülbelül hét évvel ezelőtt kezdődött nálunk az a divat, hogy a különböző hírességek leleplező kötetekkel, biográfiákkal, szakácskönyvekkel vagy akár saját regényeikkel lepték el a könyvesboltok polcait. Felmerül azonban a kérdés, hogy a színész, előadóművész vagy bármi más, írótól eltérő foglalkozású „szerzők” mennyire értenek a könyvíráshoz. Előfordulhat, hogy ezen könyvek egy része is bérírók tollából származik? Feltételezhetjük ezt – az azonban biztos, hogy a sztárok nevével kiadott könyvek sokkal nagyobb sikert aratnak, mint a közepesen ismert írók művei. Ennek oka egyértelmű: a hírnév mindig kelendő, még akkor is, ha ez a minőség rovására megy.
Ez a hullám azonban mára már apadni látszik. Okait kereshetjük a bulvársajtóban, ami napi szinten elégíti ki az olvasók tudásvágyát, de lehet baj a kötetek ára is, ami gyakran a 3000 forintot is meghaladja. Az olvasó ezért talán jobban megválogatja, milyen könyvre költ inkább.
Üzlet, siker, etika
Látjuk, hogy tudományos értekezést, irodalmi művet „írni” ma már nem akadály azoknak sem, akik nem értenek hozzá. A bérírás üzlet, foglalkozás lett, ami nem feltétlenül van jó hatással a jövő diplomáinak megítélésére vagy a könyvesboltok polcain fekvő művek minőségére. A bérírók persze értenek ahhoz, amit csinálnak, de nem biztos, hogy szükségünk van újabb életrajzokra olyan emberekről, akikre néhány év múlva már nem is fogunk emlékezni. Azt pedig, hogy etikus-e diáktársainkkal szemben a diplománkat más munkájával kiváltanunk, mindenki eldöntheti maga. Lesznek, akik etikátlannak, csalásnak minősítik a dolgot, de akadnak majd olyanok is, akik szerint a bérírás segítség, amivel ellenértékért cserébe kiválthatjuk az írás terén jelentkező hiányosságainkat.
Forrás:
Origo
Világgazdaság