-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi magyarok joggal tartjuk nonszensznek, hogy a japán malac tehén módjára „Bú-bú”-t mond, nem beszélve az albán kutyák ugatásszámba is alig menő „Ham-ham”járól. A külföldiek viszont általában ugyanígy csóválják a fejüket, mikor megtudják, hogy a magyarok szerint a malac „Röf-röf”-fel röfög, a nyulak pedig „Mak-mak”-kal kommunikálnak. Vajon hogyan működnek az állathangutánzó szavak a többi nyelvben?
Bár sajnos nem értjük az állatok beszédét, utánozni azért mindenképpen igyekszünk őket. Hogy mekkora sikerrel, az vitatott kérdés. Vegyes nemzetiségű baráti társaságokban gyakran napirendre kerül az állathangutánzó szavak kérdése. Jó szórakozás összehasonlítani, hogyan ugat a kutya, nyávog a macska, vagy éppen hápog a kacsa kínaiul, baszkul vagy lengyelül. Az összehasonlításból nemegyszer késhegyig menő vita is adódik.
(Forrás: Gareth Weeks/sxc.hu)
Mi magyarok például joggal tartjuk nonszensznek, hogy a japán malac tehén módjára „Bú-bú”-t mond, hogy a dán kakas állítólag „Kikiliki”-vel ébreszt, nem beszélve az albán kutyák ugatásszámba is alig menő „Ham-ham”járól. A külföldiek viszont általában ugyanígy csóválják a fejüket, mikor megtudják, hogy a magyarok szerint a malac „Röf-röf”-fel röfög, a nyulak pedig „Mak-mak”-kal kommunikálnak.
Hangalak és jelentés „szoros” kapcsolata
Pedig ha igaz a definíció, a hangutánzó szavak úgy keletkeznek, hogy a különböző természeti, állati vagy emberi eredetű hangmegnyilvánulásokat, zörejeket a nyelv ezekhez hasonló, ezeket kifejező hangalakú szavakkal igyekszik visszaadni. Így a hangalak és a jelentés szoros kapcsolatban marad a szó későbbi élete során is. Ez alapján pedig – ha azt az evidenciát vesszük alapul, hogy az állatok ugyanúgy beszélnek a világ bármely pontján, tekintet nélkül a nyelvi környezetre – ugyanolyan, de legalábbis nagyon hasonló módon kéne hangozzék az egyes állatok hangja embernyelvre fordítva. Ehhez képest videofeltöltő oldalakon több ezt cáfoló kisfilmet is láthatunk a témában:
A látottakból az is kiderül, hogy vannak állatok, akik bizonyos nyelvekben „hallgatnak”. Így tesz a magyarban érthető okokból például a teve (bár bizonyos nyelvekben gumpfot vagy gaah-t mond) vagy a krokodil (más nyelveken klappol), viszont érthetetlen módon az indonéz bárányok hallgatnak, és ugyanígy tesznek az olasz malacok, a japán a szamarak, és a német majmok is.
Nézzünk néhány példát!
A kutya, az ember legjobb barátja szinte minden nyelven mond valamit, persze mást és mást. Nevezetesen:
angol – woof-woof; bow-wow
albán- ham-ham
arab – hau-hau; (هو ,هو)
baszk – kong-kong
bengáli – gheu-gheu
bolgár - bau-bau (бау-бау); jaff-jaff (джаф-джаф)
kínai (kanton) – wow-wow (汪汪)
kínai (mandarin) – wang-wang
horvát – vau-vau
cseh – haf-haf
dán – vov-vuf
holland – waf-waf
eszperantó – boj-boj
észt – auh-auh
finn - hau, hau; vuh, vuh; rauf, rauf
francia - waouh, waouh
görög - ghav, ghav (γαβ, γαβ)
héber – hav-hav
hindi – bho-bho
indonéz – guk-guk
izlandi – voff-voff
ír – amh-amh
japán – wan-wan (ワンワン)
katalán – bau-bau
koreai - meng, meng (멍멍, kiejtve: [mʌŋmʌŋ])
lengyel – hau-hau
lett – vau-vau
litván – au-au
macedón – av-av
magyar – vau-vau
német – wuff - wuff; wau - wau; rawrau - rawrau
norvég – voff-voff
olasz – bau-bau
orosz – gav-gav (гав-гав); tyav-tyav (тяв-тяв)
örmény – haf-haf
perzsa – vogh-vogh
portugál – au-au
román – ham-ham; hau-hau
spanyol - guau-guau
svéd – voff-voff; vov-vov; bjäbb-bjäbb
szerb – av-av
szlovák – haf-haf; hau-hau
szlovén – hov-hov
tagalog – aw-aw; baw-baw
thai – hoang-hoang (โฮ่ง โฮ่ง) bog-bog (บ๊อก บ๊อก)
török – hev-hev; hav-hav
ukrán – гав-гав (hav, hav); дзяв, дзяв (dzyav, dzyav)
urdu – bow-bow
vietnámi - gau gau
velszi – wff – wff
És néhány tanulságos példa arra is, hányféle módon röfög a malac:
kínai (mandarin): hu-lu-hu-lu
dán: øf
angol: oink-oink
finn: röh-röh
francia: groin-groin
magyar: röf-röf
japán: buu-buu
koreai: kkool-kkool
norvég: nøff-nøff
lengyel: chrum-chrum
orosz: khryu-khryu
spanyol: oink-oink
svéd: nöff
Aki további részletekre is kíváncsi, annak álljon itt egy angol nyelvű táblázat, amely a teljesség igényével készült.