nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Énipéni jupiténi
Az értelmetlenség gyönyörködtet
– halandzsamondókák a gyerekkorból

Azt mondom apacuka, azt mondod fundaluka. Mert mi, magyarok állítólag félszavakból is megértjük egymást. Ezek szerint adott esetben még értelmetlenekből is. A hetvenes-nyolcvanas évek „Zúg a Volgán” felnövő iskolásainak kreativitása többek között egy speciális műfajban, a halandzsaversekben talált utat magának. A verseket – bár már kissé röstelkedve – de a legtöbben még mindig csípőből idézzük, ha arra kerül a sor.

Somfai Barbara | 2010. augusztus 23.
|  

Halandzsamondókákra valószínűleg mindenki emlékszik gyerekkorából (itt most a 70-80-as évek versikéiről lesz alapvetően szó), sőt, úgy tűnik, néhány X után kifejezetten erős asszociációkat ébresztenek az értelmetlen sorok. Ha az esti beszélgetések témájába belekeveredik egy-egy ilyen zagyva félsor, a résztvevők egymás szavába vágva kezdik idézni az alsó tagozat szüneteiben elsajátított dalváltozatokat. A versikék és dalok nosztalgikus hangulatba hozzák a beszélgetőket, és hamarosan előhívják a mélyből a márka meggy reklámot, a mindentvivő Lolate-t, a Trapper farmert, a Mese sajtot és az Aromix port is.

A gyerekjátékok elengedhetetlen eleme volt a kiszámolós halandzsavers
A gyerekjátékok elengedhetetlen eleme volt a kiszámolós halandzsavers

A Göngöngöri mint ihletforrás

Ezek a halandzsa szövegek persze nem csak önmagukért léteztek, általában valamilyen egyéb funkcióhoz kapcsolódódtak. Voltak például kiszámolók, amilyen a fent már említett „Apacuka fundaluka” kezdetű (Lásd lent 1.) is. Ilyenkor ugye, akire a „duk” jutott, az lett a fogó. Ilyen kiszámoló az „Ekete-pekete cukota pé” (2.) is.

A második kategóriába a koreografált hablatyversek tartoznak. Ezeket általában dallammal és valamilyen mozgással kellett előadni. Legtöbbször bonyolult, kétszemélyes, szabályozott tapsolás kísérte (körülbelül mint a repperek köszönése), és ezeket egyre gyorsabban kellett énekelni és tapsolni. Egyébként ez kifejezetten lányos elfoglaltság volt, a macsós fiúk frászt kaptak, ha felcsendült egy-egy ilyen dal. Ebbe a kategóriába sorolandó a Göngöngöri (3. a és b változat) és a Mammamida (4.). A Göngöngöri azóta egyébként nagy karriert futott be, megihlette az egyre népszerűbb, power popot játszó The Kolint együttest is. A klip erősen nosztalgikus elemekkel és az iskolapadból előbukkanó mexikói Szu-szu bébivel itt látható.

A harmadik változat pedig valamilyen játékhoz kapcsolódott, amilyen az Antakatészó flóóre (5.) (szigorúan két hosszú ó-val), ami egy körbenállós, kézrecsapós, kiesős játékot kísérő, ritmust megszabó ének volt.

Szlovák halandzsa

A versikék egy részében felbukkannak értelmes szavak (a mexikói, jaguár, I love baby, kávé, orion az expressz, páter stb.). Találtunk viszont a halandzsának énekelt dalok között egy olyat is, a Mammamidát, amiről kiderült, hogy egyszerűen szlovákul van (5.), amit persze némileg torzítva énekeltünk, de halandzsa funkcióban. „Mama mi dala koronu, abych koupil rybu”, vagyis „Mama adott nekem egy koronát, hogy vegyek halat”. Az Antakatészó kezdetű dallal kapcsolatban felvetődik egy másik kérdés is, hogy hogyan is van a szöveg „igazából”, de láthatjuk, hogy a Göngöngöri két változata is erősen eltér egymástól a halandzsás és az érthető részeknél is. Néhány internetes fórumon heves viták folynak ezekről. Az „Antakatészó” kezdetű befejezéséről például, hogy vajon „Ó mandzsófix!” vagy „Ó bendzsófix!” a vége. Vicces, de többször is elhangzó érv a bendzsófixes tábor részéről az, hogy a mandzsófixnek semmi értelme (no comment). Az „igaziság” kérdése pedig megválaszolhatatlan. A mondókák a folklórba tartoznak, eredetük legtöbbször ismeretlen, szájról szájra terjednek, ezért aztán ugyanúgy elfogadható a „bendzsófix”, mint a „mandzsófix”. A népköltészetben amúgy sem ismeretlen a halandzsa. Ilyesmit könnyen találhatunk népdalokban is „Ingyom bingyom tá, libertutá libermá!”, „Uzsedáré, uzsedom!” (ezt amúgy a Republik nyúlta le), de teljes verseket is, amilyen a „Cukota pé” (6.), ami egyébként átokűző funkcióban működött. A varázsolásra egyébként is nagyon jó a halandzsa. Alapkövetelmény a varázsigéknél, hogy legyenek jó hangzásúak és teljességgel érthetetlenek: „Abrakadabra!”, „Csiribú-csiribá!” – hogy csak a legismertebbeket említsük. A 70-es évek halandzsái már átokűzésre és egyéb varázslásra sem voltak jók, de úgy tűnik, mégis valami fontosat lehetett elmondani általuk, ha egyszer olyan erősen bevésődtek az emlékezetünkbe. Értető is, mert mivel hirdethetnénk erősebben az összetartozásunkat, ha nem azzal, hogy „Éjjá, éjjá, csikidam, csikidam, posztam, posztam, pacs, pacs, pacs!”

1.

Apacuka fundaluka

fundakávé kamanduka

Apcuk fundaluk

fundakávé kamanduk

2.

Ekete-pekete-cukota-pé

Áter-páter dominé

Egyetem, begyetem,

tíjom, tájom,

törzsöm, börzsöm, bikkfa járom.

Kiszi-á Kiszi-bé

Te vagy a fogó!

3/a.

Bagdadban nagy nap van,

ülnek az öregek az ablakban. 
Száraz falevelet hordoz a szél,
Bagdadii öreganyám így mesél; hogy

Göngöngöri, a görigöri, 
Szu szu bébi a mexikói.
Jimmy, Jimmy jaguár, Jimmy, Jimmy Ó, 
Jimmy, Jimmy jaguár, Jimmy, Jimmy Ó, 
Álláh bébi, áálláh tusé, 
Áj láv bébi, ál láv tusé, 
Dó 
Ré 
Mi 
Éjjá, éjjá, csikidam, csikidam, posztam posztam, pacs-pacs-pacs

3/b.

Da-da-da-dallasban, ma nagy nap van,
Kinn ülnek az arabok az ablakban.
Száraz falevelet sodor a szél, sodor a szél,
Texasi öreganyám így mesél; hogy a gör gör göri, a gör gör göri,
Szu szu bébi a mexikói.
Jimmy, Jimmy jaguár, Jimmy, Jimmy á-á, 
Jimmy, Jimmy jaguár, Jimmy, Jimmy á-á, 
Áj láv bébi, ál láv tusa, 
Áj láv bébi, ál láv tusa, 
Dó 
Ré 
Mi 
Éjjá, éjjá, csikidam, csikidam, posztam posztam, pacs-pacs-pacs

4.

Mammamida lakkoronu

abisz kupi ribu

A ja meszto ribi-ribi

kupi veleribu

Occeszemki bá

Stogyelá ribá

Procs-procs protozseje ribá-ribá

5.

Mama mi dala korunu,

abych koupil rybu,

já namísto ryby, ryby koupil velerybu.
Co dělá ryba? Ocasem kývá.

Proč? Proč? Protože je ryba, ryba!

6.

Cukota-pé

Csi szi-á

csiszi-csuszi

Áspis kerekes

Pacs, pacs, pacs

7.

An-tan-té-nusz

szó-raka-té-nusz

szó-raka--tiki-taki

csili-csala--bim-bam-bum.

8.
Angyal-kangyal, mikula,

nyolc dob meg egy pikula,

irgum-burgum, parafin,

Ince-pince, te vagy kinn

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
26 hhgygy 2017. június 29. 07:51

@kolompár: Nyilván botfülű, aki írta

25 kolompár 2017. június 28. 13:20

„Ingyom bingyom tá, libertutá libermá!”

Ezt hogy sikerült így leírni? Az interneten szinte sehol máshol nincs így leírva, tök máshol van a hangsúly a dalban, és ha elvileg halandzsa, tényleg nem értem miért kéne így írni.

24 Sultanus Constantinus 2015. március 7. 12:07
23 buku 2013. augusztus 24. 11:15

Az "ántákátészó flóra" kezdetű dal nem magyar találmány. A héten jöttek a városunkba mindenféle ázsiai országból néptánc csoportok, és az egyik gyerekcsoport a téren körbeállt, és pacsizás közben énekelték. Elfelejtettem megkérdezni, hogy honnan jöttek. :S

22 Fejes László (nyest.hu) 2011. április 13. 19:33

@bloggerman77: Nem állítottam, hogy ha a TESz-ben nincs, akkor a szó nem is létezett, sőt, épp az ellenkezőjére hívtam fel a figyelmet. Az azonban merész állítás, hogy a 16. században került a magyarba, ha egyszer a 20. század végéről vannak az első felmutatható adataink. (Természetesen újabb adatok felbukkanása esetén biztosabbat is mondhatunk.)

Tegyük fel, hogy a hablaty valamelyik szláv nyelven keresztül került be a magyarba. Ebben az esetben azonban nem magyar területen kellene keresni azokat a kasztíliai zsoldosokat. További kérdés, hogy melyik szláv nyelvből mutatható ki. De he el is fogadjuk, hogy van egy ilyen valamelyik szláv nyelvben, akkor is szembe kell néznünk néhány furcsasággal.

Először is, hogy van az, hogy egy szláv főnévi igenevet a magyar főnévként vesz át? OK, próbáljuk megkerülni a problémát azzal, hogy a magyar a hablatyol igét vette át, és csak később ebből vonódott el a hablaty főnév. Igen ám, csakhogy a magyar a szláv nyelvekből a hímnemű egyes számú múlt idejű igealakot (ill.perticipiumot) szokta átvenni, az -l-t azonosítva a magyar -l igeképzővel, l. pl. szlovák kopať 'ás' ~ m. kapál. Igaz, az ilyen kivételes átvételi formák sem zárhatóak ki teljesen, de ezeket mégiscsak adatokkal illene alátámasztani. Itt túl sok a bizonytalanság.

Azt sem értem, hogy most a 16. sz-i, vagy a 20. sz-i átvétel mellett érvel-e. És ha huszadik századi, akkor belefért még egy szláv kör. És megint ugyanaz a probléma: ha úgyis szlávon keresztüli átvétel, akkor miért van szükség a közvetlen magyar-spanyol nyelvi érintkezést igazolni?

21 El Mexicano 2011. április 13. 14:24

@bloggerman77: Köszönöm az infót, hát erről tényleg nagyon lemaradtam ezek szerint.

Különben a húsvéti hétvégén lesz éppen a szó a blogomban egy spanyol dalban szereplő kitalált szavakról, és abból is kiderül majd, hogy még ezek a kitalált szavak sem annyira kitaláltak, sőt. De többet nem árulok el, mert úgy már nem lesz poén.

20 bloggerman77 2011. április 13. 14:09

@Fejes László (nyest.hu):

"A történeti korpuszban (www.nytud.hu/hhc/) viszont az 1980-as évek végéről vannak az első adatok."

Ja, nincs benne a TESZ-ben, akkor nem is létezik. Világos. Édesanyám 1940-es születésű, és már ő is használta - hiszen tőle tanultam beszélni...

A -'t főnévi igenévi alakot sejtet, a hablar - beszélni főnévi igenév végződését szláv környezetben az ott természetes, ugyancsak főnévi igenévi alakot jelentő -'t-re cserélik. Ez egy logikus magyarázat lenne, van annyira logikus, mint az, hogy gyerekszáj kitaláció.

A magyarországi családnév állományban igen sok olyan német eredetű név van, ahol pl. a szláv környezetben a német melléknévi -er átvátozott a szláv -ij -szkij alakra.

A magyar nyelv a nem magyar nyelveket amúgy is szereti pegoratív halandzsa szavakkal illetni, lásd a karattyolás, illetve a jellemzően a szlovákok beszédének kigúnyolására használt bregybogás szó.

És a 20. században voltunk mi (az egész keleti blokk) testvéri népek a kubaiakkal, nicaraugaiakkal - tehát a modern médián juthatott be spanyol nyelvi hatás (latin zene pl.).

19 bloggerman77 2011. április 13. 13:55

@El Mexicano:

"A 16. században elég sok kasztíliai zsoldos volt Magyarországon" – biztos? Érdekes, mert ezt most hallom először. "

***

A török háborúk első nagy szakaszában, I. Ferdinánd király uralkodása alatt V.Károly császár kasztíliai zsoldosokat (is, meg vallonokat, flamandokat) vezényelt Magyarországra, öccse megsegítésére. Néha egy-egy vár őrségének jelentős hányadát alkották, csak idehaza nem szerették őket, mert igen hamar feladták a várakat.

18 bibi 2011. április 13. 13:29

Abból érdemes kiindulni, hogy a beszélni még nem tudó gyermek is élvezi saját hangját, és a ritmust amit bele tud vinni a gyügyögésbe. Ehhez még ringatózhat is, stb. Sőt, felnőtt ember is "élvezkedhet" általa nem is ismert nyelv hallatán, figyelve annak magán és mássalhangzóit, ritmusát, és hangulatát. Magam több nyelvvel vagyok ilyen platói szerelemben.

Az "Apacuka fundaluka" szerű mondókákat nem érett felnőttek mondogatják egymásnak, hanem gyerekek. Ezzel ősi ösztönöket elégítenek ki. Pl. a rendezett beszéd fegyelme, memorizálás képességének bemutatása, varázslónyelv-varázslás, bizonyos révedésbe esés hangulata, stbstb. Az "Apacuka fundaluka" közvetlen funkciója viszont a kiszámolás, hogy ki legyen "hunyó".

A hasonló szerkezetű "műdalok", azaz költők által írt értelmetlen versek - túl az infantilis-gyerekes örömökön (pl. Weöres, bocsánat :)) - bizonyos "újjgyakorlatként", "tanulmányként" is felfoghatók.

17 El Mexicano 2011. április 13. 09:14

@bloggerman77: "A 16. században elég sok kasztíliai zsoldos volt Magyarországon" – biztos? Érdekes, mert ezt most hallom először. Persze nem kizárt, hogy így volt, de tudtommal nincs olyan spanyol eredetű szó a magyarban, amely közvetlenül onnan (és nem a német, francia vagy angol közvetítésével) került volna be.

16 Fejes László (nyest.hu) 2011. április 13. 07:54

@bloggerman77: Sajnos a TESz-ben nincs benne a hablaty. A történeti korpuszban (www.nytud.hu/hhc/) viszont az 1980-as évek végéről vannak az első adatok. Mivel ritka szó, aligha állíthatjuk, hogy korábban nem létezett, de azért ez a 16. század erős, bizonyítani kéne. (A ty mint "szláv behatás"? Hogyhogy?)

A csikidamnak én csak egy etimológiáját ismerem, az a shake it up-ból eredezteti. (L. pl. www.irodalmijelen.hu/node/5204) Mi lenne ennek "szlovák etimológiája"?

15 bloggerman77 2011. április 13. 03:37

Azért a halandzsák esetében jól kivehető honnét származnak, pl. a 'tutáliber libere', vagy az idézett "Ingyom bingyom tá, libertutá libermá!" egyértelműen latinból vannak...

„Éjjá, éjjá, csikidam, csikidam, posztam, posztam, pacs, pacs, pacs!” - ebben meg felismerhető a szláv (szlovák?) hatás.

14 bloggerman77 2011. április 13. 02:53

@El Mexicano:

"A spanyolokat kiröhögjük, hogy náluk náluk a 'beszél' az éppen hablar, habla, holott pontosan ebből származik a magyar blabla és hablaty is, méghozzá a francián keresztül,"

***

A 16. században elég sok kasztíliai zsoldos volt Magyarországon, úgyhogy simán közvetítő nélkül jöhetett a szó, vagy némi szláv behatással (a -ty végződés miatt), mert akkor a 'hablaty' jelentése tkp. az, hogy 'beszélő'.

13 bloggerman77 2011. április 13. 02:48

@Fejes László (nyest.hu):

"Érdekes, h a cikk nem említi az egyik legismertebb példát: hókus-pókusz < hic est meus corpus 'ez az én testem' "

***

Én úgy tudom, hogy a hókusz-pókusz a 'Hoc est poculum' félrehallása - legalábbis a bűvészet történetével foglalkozók ezt mondják.

12 elhe taifin 2011. március 31. 14:18

@suburru:

Hehe, a wikipédia valamelyik szerkesztője viszont komolyan vette ezt a sumér dolgot, és képes volta ezt leírni:

"A nyersfordítás: „Kelj föl Dunguz, szülj reggelt Dunguz, Szülj reggelt, áradj, terjedj, vágjad, űzzed Bambuszt!”

Ennek nagyjából a magyar megfelelője: Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt a ludaink megfagynak!"

Hahaha

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X