nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A saját klingonunk
Készítsen titkos nyelvet!

A természetes nyelvek fogynak, a mesterséges nyelvtervezetekből viszont egyre több van. Miért ne szaporítanánk mi is a sajátunkkal ezt a szépen gyarapodó csoportot? Nem hiábavaló játék: különleges alkalmat nyújthat számunkra a természetes nyelvek megismeréséhez.

Déva | 2010. augusztus 19.
|  

A természetes nyelvek nagy része erősen veszélyeztetett vagy egyenesen halálra van ítélve. Az idő kemény ellenfél, s ha múlásával egy természetes nyelv anyanyelvi beszélőinek száma megállíthatatlanul fogy, az többnyire csak egyet jelenthet: vége. Jó esetben marad róluk néhány dokumentum, amit a későbbi tudósgenerációk tanulmányozhatnak, és segítségükkel tudják majd pótolni a tudomány hiányzó láncszemeit.

A lehetőségeknek csak a fantáziánk szabhat határt
A lehetőségeknek csak a fantáziánk szabhat határt

A mesterséges nyelvek viszont egyre szaporodnak, s bár átlagosan kevés a beszélőjük, pontosabban a használójuk, gazdag dokumentációval rendelkeznek, és így nem tűnhetnek el csak úgy, nyomtalanul. Bár sokan csak gyenge és hiábavaló utánzatoknak tartják őket, amolyan mostohagyereknek, mégis van valami különleges, valami megfogalmazhatatlanul vonzó a mesterséges nyelvekben. Talán az alkotók személyéből a tervezeteikbe átsugárzó szellemiség, ami magyarázatot adhat arra, miért övezi őket oly nagy érdeklődés és rajongás.

Akik népszerű műnyelveket álmodtak

Gondoljunk csak a 20. század nagy tudósemberére, J. R. R. Tolkienre, aki különféle nyelveket alkotott hihetetlenül komplex misztikus világaihoz. Bár ősi nyelvemlékekből és mély nyelvészeti tudásából táplálkoztak nyelvtervezetei, mégis olyanokat alkotott, melyek ebben a formában nem léteztek természetes nyelvként. A kilencvenes évek végén nagy „sláger” volt az Ötödik elem című Luc Besson-film és különleges nyelve, az Univerzum Ősidők Óta Beszélt Nyelve vagy egyszerűen csak „az isteni nyelv”. A női főszereplő, Milla Jovovich és akkori férje, Luc Besson találták ki, és a forgatások alatt is sokszor ezt használták, gyakorolták, továbbfejlesztették – mert izgalmas játék volt.

A Gyűrűk ura nyelve ősi nyelvemlékekből táplálkozik
A Gyűrűk ura nyelve ősi nyelvemlékekből táplálkozik

Most pedig a na’vi hódít. Bár enyhülni látszik az Avatar-láz, a na’viul tanulók száma szépen növekszik, és biztosan vannak már egyéni továbbfejlesztések is. Határt csak az emberi fantázia szabhat, mert az alkotó nyelvész, Paul Frommer, a Dél-Kaliforniai Egyetem nyelvészprofesszora, akit a rendező, James Cameron direkt erre a feladatra kért fel, csak annyira dolgozta ki, amennyire a forgatókönyv szövegéhez erre szükség volt.

A magas kék lények nyelve töretlenül hódít
A magas kék lények nyelve töretlenül hódít

Miért csináljunk mi is mesterséges nyelvet?

Túl az eszmei célokon, mint az emberi gondolkodás nemesítése (filozófiai nyelvek, osztályozási rendszerek), a béke és egyetértés megteremtése (eszperantó), sci-fi filmek kultuszának továbberősítése és népszerűsítése (például a klingon vagy a na’vi), vagy az egymás nyelvét nem beszélők közti kommunikáció megkönnyítése (például toki pona), pusztán intelligens, igényes és különleges játék is lehet egy mesterséges nyelvtervezet létrehozása. Egy időre „istent” játszhatunk, és egy olyan dolgot alkothatunk, amely ugyan nem természetes, de mégis annak a mintáit követi (még ha tudattalanul is). Nem kell feltétlenül tudósnak lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk tervezni a saját mesterséges nyelvünket. A végzettség szempontjából például L. Zamenhof sem volt nyelvész, viszont többnyelvű környezetben élt (orosz, lengyel, német), azonkívül pedig a kor magas műveltségi elvárásainak megfelelő nyelveket is elsajátította (angol, francia, latin és ógörög). Más európai nyelveket is tanulmányozott, egyszerűen a megismerni akarás okán.

Gyorstalpaló a tervezéshez

Nyáron, a szabadság alatt talán több idejük van a Kedves Olvasóknak az agydolgoztató játékokra, de hosszú téli estéken is jól jöhet a változatosság két skandináv rejtvény között. Ezért is kedveskedünk itt egy kis segítséggel, amivel talán szervezettebben mehet a saját mesterséges nyelvük megalkotása.

1. Először is azt kell eldöntenünk, hogy milyen nyelvi modell alapján akarunk dolgozni. Kiválasztunk-e egy konkrét nyelvet, amiből a főbb nyelvtani vonásokat átvesszük a saját nyelvünk számára, vagy több nyelv nyelvtanából válogatjuk ki a nekünk szimpatikus vonásokat. Ha ezen utak egyikét választjuk, akkor naturalisztikus nyelvet fogunk kapni eredményül, azaz nagyon hasonlít majd a természetes nyelvekhez. Mivel ez az egész nem kis munka, jól jön a már meglévő idegennyelv-ismeret.

A másik út az, hogy olyan beszélhető és írható nyelvet alkotunk, ami nem hasonlít egy természetes nyelvhez sem. Ebben viszont sok a nehézség, ugyanis nem könnyű elvonatkoztatni a természetes nyelvek jellemzőitől. A 15. századtól kezdve sokan próbálkoztak ezzel, de az eredmények amolyan világosztályozó filozófiai nyelvek voltak, amelyek nem jutottak el a kidolgozottság azon stádiumába, hogy használni is lehessen őket. Tervek maradtak csupán.

2. Második lépésként következhet a szavakat felépítő hangok; magánhangzók és mássalhangzók kiválasztása, illetve a hangsorépítési szabályok kitalálása. Érdekes lehet egy olyan nyelv, melynek szavai csak magánhangzókból épülnek fel, de próbáljunk csak kimondani egy ilyen szót... Lássuk be, eléggé nehézkes. De olyat is kitalálhatunk, hogy minden szó kezdődjön mássalhangzóval, végződjön magánhangzóval, és két magánhangzó között csak egy mássalhangzó fordulhasson elő.

3. Mivel a dokumentálás elsősorban írásban történik, célszerű már az elején lefektetni a nyelv írásrendszerének alapelveit. Alkalmazhatjuk a ma használatos alfabetikus (mint a magyaré) írásokat: „egy hang – egy betű” megfeleltetést, vagy kitalálhatunk nekünk tetsző jeleket. A képírás nem igazán ajánlott, ugyanis minden szónak és minden jelentésnek külön képet kellene megalkotni, továbbá a nyelvtani viszonyok jelölése is nagyon bonyolulttá válna. Ugyanúgy a szótagírás sem egyszerűsítené le a dolgokat: „egy szimbólum – egy szótag” megfeleltetés. Bevethetjük művészi vénánkat is, s különlegesnél különlegesebb kalligrafikus jeleket alkothatunk írásrendszerünknek. Egy a lényeg, ne bonyolítsuk túl, hogy könnyedén lehessen írni őket!

(Ha számítógépen is akarjuk használni a nyelvünket, célszerű mindenképpen már meglévő betűrendszer(ek)ből kialakítani, amit szövegszerkesztőnkben is tudunk használni.)

4. Alkossunk meg néhány szót a fenti feladatok elvégzése után, és véglegesítsük a kiejtési szabályokat is. Mivel a nyelvelsajátítás befejezése után a hangképző rendszerünk is egyre rugalmatlanabb, mindig a saját anyanyelvünk hangjait a legkönnyebb kiejteni. Az idegen nyelvek hangrendszere, még ha közel is áll a miénkhez, a kevésbé tökéletes kiejtés kategóriájába fog kerülni. Így a legegyszerűbb anyanyelvünk hangrendszeréből választani műnyelvünk hangjait.

5. Miután tisztáztuk a kiejtést, nagy szóalkotásba kezdhetünk. Ez talán az egyik legizgalmasabb az egészben: azt sem tudjuk, hol kezdjük. Hiba, ha az értelmező szótár A betűjénél kezdjük, mert sosem fogunk a végére jutni. Viszont sokat segíthet, ha megnézzük nyelvünk leggyakoribb szavait, s végiggondoljuk az általunk leggyakrabban használt fogalmakat is. Az idegen nyelvek különféle fogalomrendszereket tükröznek, amik nem feltétlenül egyeznek a miénkkel, de ha tisztában vagyunk velük, kölcsönözhetünk belőlük is. Ha egy konkrét célra akarjuk használni a nyelvet: például szerelmünkkel titkos szerelmes leveleket váltani, akkor a becéző szavak és a szerelem költői kifejezésmódjai bizonyára előnyt élveznek a kidolgozásban, mint a póráz vagy a sétáltatni szavak.

6. Már-már mondatba kívánkoznak a szavak… A folyamatos szóalkotás mellett ideje elkezdeni a nyelvtan megszervezését. Itt is „a kevesebb több” elv követése az ajánlott, persze, mindenki olyan bonyolult nyelvet alkothat, amilyet akar. Egy egyszerűbb nyelvtant könnyebb másoknak is elsajátítani, aminek révén aktív kommunikációs eszközzé válhat a mesterséges nyelvünk.

Hogy mivel kezdjük, abban segítségünkre lehetnek a nyelvtanulást is segítő nyelvtani kisokosok vagy részletesebb leíró nyelvtanok. Kezdhetjük például azzal a döntéssel: milyen legyen az alapszórend: SVO vagy például VSO (S: alany, V: az állítmány igei része, O: tárgy vagy részeshatározó)? Műnyelvünkben ugyanúgy legyen névszói állítmány, mint anyanyelvünkben, vagy „angol mintára” minden állítmányban szerepeljen egy ige is? Használjunk névelőt? A nemekre vonatkozó megkülönböztetés jelölve legyen-e a szavak hangalakjában: fiútestvér – lánytestvér, vagy egyszerűen testvér, és kész? (Ez már a szavak megalkotásakor is felmerül.) Ragasztó (agglutináló) típusú legyen a nyelv, mint mondjuk a magyar? És ha igen, a ragok és a képzők a szavak elejére kerüljenek, a közepükbe vagy a végükre? Vagy inkább elöljárószókat szeretnénk használni? A jelző megelőzze a jelzett szót, vagy inkább kövesse? A felteendő kérdések sora nagyon hosszú. A nyelvtan megalkotásának kreativitása ebben rejlik: kérdésről kérdésre kell haladni, és választásaink sora elvezet a nekünk tetsző nyelvtanhoz.

Közben tesztelve folyamatosan csiszolgathatjuk, de nyelvünk legnagyobb tesztje a mások általi használata.

S mi az, ami még hiányzik? Befejezni véglegesen sosem lehet egy nyelvet, hiszen a bővítésre mindig alkalmat ad egy újabb funkció vagy egy újabb fogalom, amely kifejezését a kommunikáció megköveteli, de nevet adhatunk neki akkor is, ha még messze a véglegesítés. Sose feledjük, a kreativitásnak itt nincs határa!

Jó szórakozást kívánunk!

Források:

Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest, 2003.

Eco, Umberto: A tökéletes nyelv keresése. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998.

http://www.zompist.com/kit.html

http://www.divinelanguage.com/2010/01/divinian-divine-language.html

http://www.wikihow.com/Create-a-Language

http://www.nyest.hu/hirek/tanulj-na-vit-az-avatar-nyelverol

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 violazoli 2012. március 27. 13:29

Írtam egy tanulmányt arról, hogyan alkossunk mesterséges nyelvet. Itt elérhető:

sanawad.bplaced.net/mau/Hogyan_alkossunk_mesterseges_nyelvet.html

Ebben lépésről-lépésre meg is van alkotva egy konkrét, beszélhető mesterséges nyelv, a "mau" nyelv.

2 Epau 2011. május 13. 16:40

Én terveztem pár mesterséges nyelvet és kettőt rendszeresen is használok (pl. napló vagy egyéb dolgok írására). Azért is jó játék ez, mert ezáltal a természetes nyelvek rendszerét is sokkal jobban meg lehet érteni.

1 elhe taifin 2010. augusztus 19. 14:28

ze fiǰaũ menbak ja. :)

Információ
X