nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Divat, mítosz, valóság
Miért nem „divatos” a finnugor nyelvrokonság?

„Halzsírszag, osztrák kémek, összeesküvések stb." Gondolkozott már azon, hogy miért annyira népszerűtlen a finnugor nyelvrokonság fogalma egyes társaságokban? Tegye fel ön is kérdéseit a Nyelv és Tudomány vitaestjén!

nyest.hu | 2010. június 9.
|  

Mitől tudomány a tudomány? Mitől mítosz a mítosz?

Mi a nyelvrokonság és hogyan állapítható meg? Hogyan értik félre? Miért utasítják el oly sokan a finnugor nyelvrokonságot? Mi az oka az agresszív támadásoknak?

Mitől olyan vonzóak az „alternatív”, ezoterikus elképzelések? Milyen társadalmi igény szülte őket? Milyen történelmi gyökerekre vezethető mindez vissza? Van-e közös az „alternatív” elgondolásokban?

Hanti gyerekek
Hanti gyerekek
(Forrás: Irina Kazanszkaja - Wikimedia)

Nyelvrokonság, néprokonság, genetika, régészet, etnikai identitás: mire jók az egyes tudományágak és mire nem?

Melyek a tudomány képviselőinek leggyakoribb hibái?

Feladata-e a tudományos kutatónak, hogy vitát folytasson az önjelölt „szakértőkkel”?

Lehet-e izgalmasabb az utca emberének a tudomány? Képes-e a tudományos világ megszólítani az érdeklődő laikusokat? Jól csinálja-e ezt vagy sem?  Vajon minden lehetőséget kiaknáznak-e annak érdekében, hogy a tudomány is legalább annyira népszerű legyen, mint az áltudományos magyarázatok?

A válaszokat június 14-én 17.00 órakor az Írók Boltjában próbáljuk megtalálni (1061 Budapest, Andrássy út 45.) Beszélgetőpartnereink: Fejes László nyelvész, Pálfi Zoltán történész és Simon Zsolt régész – indogermanista.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Miklós 2010. június 14. 12:09

A MTA 2008 Okt száma foglalkozik az arheogenetikai eredményekkel. Raskó István akkori és további nyilatkozatai alapján megfogalmazható, hogy genetikailag a magyar és a székely nép ős európai, több mint 90%-ban. Továbbá hogy genetikailag a sok népvándorlás beleértve a „magyarok” bejövetelét is nem hagyott mérhető genetikai nyomot. Vagyis az őslakók (egyszerű nép) sokkal nagyobb számban volt jelen, mint a honfoglalók. Figyelembe véve, hogy a honfoglalás után a magyarok nagy erőkkel vonultak hadba nyugat Európa különböző országaiba, majd István ugyan megalapítja a Magyar Királyságot, de mind a jogban mind az egyházban a hivatalos nyelv a latin lett. Vagyis a vezető réteg, a papság, az államhatalom, a krónikások mind a latint használták. Kétségtelen hogy az 1195-98 között leírt Halotti Beszéd nem akkor keletkezett hisz kiforrott nyelvezettel volt leírva latin betűkkel. Az is biztos, hogy nem a vezetők temetésén használták, hanem a köznép temetésén.

Kérem magyarázzák meg hogy, hogy tanulhatott meg a nép magyarul ezektől a vezetőktől néhány év alatt? Még az is lehet hogy a románoknak ez sikerült de a magyaroknak?

Legtöbb a finnugrászok által „dilettánsnak” nevezett nyelvész nem támadja a finnugor nyelvészeti rokonságot. Azt mondják hogy mint nép nem éltünk soha együtt a finnekkel, ami ugye genetikailag most már bizonyított, hanem volt egy ősnyelv ami a magyarhoz nagyon közel állhatott és további rokonságban áll a finnugorral, etruszkkal, sumerral stb. Vagyis amről elsősorban beszélni kellene hogy a finnugor elméletről le kellene választani a származáselméletet. Az ős kutatás túllépett a nyelvészek által elképzelt származáselméleten. Vagy mégsem?

Barabássy Miklós Németország

Információ
X