-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„Halzsírszag, osztrák kémek, összeesküvések stb." Gondolkozott már azon, hogy miért annyira népszerűtlen a finnugor nyelvrokonság fogalma egyes társaságokban? Tegye fel ön is kérdéseit a Nyelv és Tudomány vitaestjén!
Mitől tudomány a tudomány? Mitől mítosz a mítosz?
Mi a nyelvrokonság és hogyan állapítható meg? Hogyan értik félre? Miért utasítják el oly sokan a finnugor nyelvrokonságot? Mi az oka az agresszív támadásoknak?
Mitől olyan vonzóak az „alternatív”, ezoterikus elképzelések? Milyen társadalmi igény szülte őket? Milyen történelmi gyökerekre vezethető mindez vissza? Van-e közös az „alternatív” elgondolásokban?
(Forrás: Irina Kazanszkaja - Wikimedia)
Nyelvrokonság, néprokonság, genetika, régészet, etnikai identitás: mire jók az egyes tudományágak és mire nem?
Melyek a tudomány képviselőinek leggyakoribb hibái?
Feladata-e a tudományos kutatónak, hogy vitát folytasson az önjelölt „szakértőkkel”?
Lehet-e izgalmasabb az utca emberének a tudomány? Képes-e a tudományos világ megszólítani az érdeklődő laikusokat? Jól csinálja-e ezt vagy sem? Vajon minden lehetőséget kiaknáznak-e annak érdekében, hogy a tudomány is legalább annyira népszerű legyen, mint az áltudományos magyarázatok?
A válaszokat június 14-én 17.00 órakor az Írók Boltjában próbáljuk megtalálni (1061 Budapest, Andrássy út 45.) Beszélgetőpartnereink: Fejes László nyelvész, Pálfi Zoltán történész és Simon Zsolt régész – indogermanista.