nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Speciális írási nehézség
Bunkó, beteg, használhatatlan? A diszgráfiáról dióhéjban

Mire gondolunk, ha egy olyan írott anyaggal találkozunk, ami hemzseg a helyesírási, sőt, betűvezetési hibáktól? Ez az ember biztos gyenge intelligenciával rendelkezik, hiszen felnőtt korára még írni se tanult meg rendesen. Egészen nevetséges, ahogy ír! Pedig sok esetben a hibásan írókat semmi jogunk elítélni, hiszen a jelenség mögött komoly problémák húzódnak meg.

Déva | 2010. július 14.
|  

Embertársainkat gyakran ítéljük meg írásuk, írásképük alapján. Egy felnőtt embert, akinek ákombákomszerű, olvashatatlan betűsoraival találkozunk, ha csak magunkban is, de megfeddünk, és általában nem gondolkodunk el komolyabban a dolgon. A hibák, következetlenségek, a „macskakaparás” következménye a hibásan író kiközösítése, akinek ezért egy sor érvényesülési problémával kell szembenéznie a kapcsolataiban és a munkaerőpiacon. (Gondoljunk csak arra, hogy sok munkáltató kér például kézzel írott önéletrajzot.)

A diszgráfiás embert a billentyűzet háromdimenziós jellege is zavarhatja
A diszgráfiás embert a billentyűzet háromdimenziós jellege is zavarhatja

A diszgráfiás ember azonban nem analfabéta, és nem is feltétlenül alacsony műveltségű vagy ügyetlen ember, aki nem tud helyesen írni. Írásbeli problémái egészen más természetűek. Nem értelmi fogyatékos; meg lehet tanulni együtt élni a problémával, bizonyos esetekben korrigálni vagy áthidalni is lehet, de ehhez szükség van a társadalom elfogadására és a felkészült szakmai segítségnyújtásra. Sajnos keveset hallunk a diszgráfiáról, a szakirodalom is kevesebb, mint amennyit például a diszlexiáról találhatunk, amiből arra következtethetünk, hogy ez egy kényes és nem egyszerű téma, és tudományos megközelítése, vizsgálata is sok nehézségbe ütközik.

A diszgráfia felismerése

A diszgráfia vagy speciális írási nehézség gyakran társul olvasási nehézséggel. Szinte minden diszlexiás ember diszgráfiás is egyben, mert van olyan belső működési zavar, amely mindkét probléma hátterében állhat. Az írási problémákra ezen esetekben általában akkor derül fény, amikor az olvasási nehézségek miatt kerül sor a vizsgálatokra. Miért nehezebb észrevenni az írási nehézséget a gyermekeknél, mint az olvasásit? A válasz egyszerű: az olvasást folyamatában figyeli a pedagógus, otthon pedig a szülő, hiszen a gyermek hangosan gyakorol, hallható az olvasás folyamata. Ha a reális elvárásoknak nem megfelelően halad a gyermek az olvasástanulásban, az rögtön feltűnhet, de ha az írást nézzük, legtöbbször csak a végeredményt látjuk, és annyit, hogy szépre sikerült az írás vagy olvashatatlan macskakaparás. Az írási nehézség korai felismerése még nehezebb, ha az izolált problémaként fordul elő, azaz a felismerésben nem segít az olvasási vagy más nehézség. Minden jól megy: a gyermek nem mutat elmaradást a tanulás többi területén, szeret olvasni, számolni, sőt, talán még intelligenciája révén ki is emelkedik az átlagból, de nagyon lassan ír, éppen olvasható. A gyanakvásra tehát okot adhat a lassú és alig vagy egyáltalán nem olvasható kézírás.

A diszgráfia jellemzői

A speciális írási nehézségek felmérésekor vizsgálják a meghatározott időre történő önálló fogalmazás, a diktálás utáni írás és nyomtatott szöveg másolásának folyamatát és eredményét. Az időtényező nagyon fontos, ugyanis ha a diszgráfiás gyermeknek elég ideje van az írásra, képes olvashatóan írni, szinte fel sem tűnik a háttérben meghúzódó probléma. A nehézségek akkor mutatkoznak meg igazán, amikor az iskolában gyorsan, adott időre kell írni – ekkor kevesebb figyelmet fordítanak az írás rendezettségére, és „széthullik” a rendszer. Van, hogy rendszeresen „elfelejtik” a házi feladatokat megírni, vagy megkérnek rá másokat, és kerülik az írásbeli megnyilatkozásokat. Ezt lustaságként is értékelhetik a felnőttek, akár tanárról, akár családtagokról van szó, de ez valójában egy kudarc elleni stratégia. A gyermek vagy tinédzser (és persze a felnőtt is) úgy éli meg, hogy ő kevesebb a többieknél, hiszen látszik, hogy lemarad, nem tud úgy gyakorolni, mint a többiek, és a külalak és az írás más szempontú értékelésekor is önhibáján kívül kap rossz értékelés.

Sok hibázást helyesírási hibaként értékelnek és kezelnek a téma kutatói és a pedagógusok. A diszgráfiás hibázások között vannak olyan rendszeres hibák, amelyek jellemzőek a rossz helyesírókra is: többek között a hagyományos írásmód grafémái (pl. ly-j megkülönböztetés, cz, th, stb.), a szimpla és a kettőzött mássalhangzók, kis- és nagybetűk megkülönböztetése különös nehézséget jelentenek a diszgráfiások számára, valamint gyakori az ékezetes betűk keverése és a központozás hiánya. A helyesírási hibák mellett azonban ún. tartalmi hibák is gyakran előfordulnak a diszgráfiások írásában: pl. szövegtagolási és szótagolási problémák, amely az „átlagos” rossz helyesíróktól megkülönbözteti őket. A diszgráfiás embertől nagy koncentrációt és nagy erőfeszítést kíván az írás, ezért sokkal gyorsabban elfárad, mint az ezzel a gonddal nem küzdő társai: energiáját és figyelmét egyre inkább a betűalakításra fókuszálja, s a tartalom egyre kevesebb szerepet kap a fáradásos szakaszban.

A sikertelenség érzéséből következő idegesség, ingerlékenység, motiválatlanság pedig még tovább ronthat az írás eredményességén, hosszú távon pedig megjósolhatók a pszichés problémák, amelyek a diszgráfiás életének minden területére kihatnak.

A háttérben húzódó zavarok

Azt is tudni kell a speciális írási nehézségről, hogy egyénenként nagyon eltérő fokú lehet, továbbá különféle zavarok (különböző kombinációban) állhatnak a hátterében. A leggyakoribb zavarok a mozgástervezés nehézsége és a vizuális felfogóképesség hiánya.

A mozgástervezés nehézségei vagy diszpraxia azt jelenti, hogy az agynak az a része, amely felelős a mozdulatok összekapcsolásáért, egymásutániságának biztosításáért, nem működik tökéletesen. A gyermek képes minden olyan mozgásra, ami egy egyedülálló betű megrajzolásához szükséges, de a továbbiakban a mozgás megszakad, a betűk pedig kapcsolódás nélkül kerülnek a papírra. Ez felnőttkorban is előfordulhat, és kapcsolódhat hozzá verbális diszpraxia is, amely különböző beszédzavarokat jelent. A vizuális felfogóképesség zavara nem a betűk kialakításában, hanem a felismerésükben okoz gondot. A gyermekek a betűk alakját és formáját nem ismerik fel, gyakran a betűk térbeli elrendezése is gondot okoz: egyszer egymásra írják a betűket, máskor nagy közöket hagynak köztük. A hiba nem a szemben van, hanem az inger útjában, amíg eljut a szemtől az agyig. Ezek mellett gondot okozhat az izomtónus gyengesége, amire a gyenge, rossz ceruzafogás láttán következtetnek; a látási memória zavara, ami abban mutatkozik meg, hogy a gyermek jól másol, de diktálás után nehezen ír, mert nem emlékszik a betűk formájára; a folyamatosság, valamint a térbeli elhelyezés zavara, ami az írás teljes rendezetlenségében egyértelműen megmutatkozik: az írás szakadozott, ritmustalan, és elhelyezése a papíron teljesen esetleges.

A kudarc élménye és a megoldások

A legnagyobb kudarcok a nem korrigált, súlyosabb diszgráfiás egyént az írásbeli megmérettetések során érik: iskolai dolgozatok, vizsgák és később a nagybetűs életben mindenféle írással kapcsolatos tevékenység, pl. egy önéletrajz vagy motivációs levél megírása. A házi feladatok és mindenféle írásbeli gyakorlat kimaradása, megnehezíti az iskolában elsajátítandó tanagyag feldolgozását, és lemaradást eredményezhet a tanulásban. Az írott fogalmazás fejlődésére is hatással van, hiszen a rutin nem fejlődik ki, és az írás nehézsége az írásbeli fogalmazás nehézségeivel is kiegészül. Megoldásnak azonban lennie kell. Igaz, még ma sem figyelnek eléggé a diszgráfiás emberekre, de mondhatjuk, hogy minden eddiginél jobban. Régebben az írógéphez nyúltak, ma a számítógép billentyűzete segít az írási nehézségek minimalizálásában: a sorvezetés egyenes, bele lehet javítani a szövegbe, és a billentyűk billentése más jellegű mozgást kíván, mint az íróeszközzel történő írás. Sajnos a látási memória hiányán a számítógép nem tud segíteni, valamint a billentyűzet használata – térbeli rendezettsége révén – a súlyos térérzékelési probléma esetén csak kevéssé eredményes (felülete ugyan kétdimenziósnak tűnik, de senki sem úgy gépel, hogy teljesen ráhajol a billentyűzetre, azaz más szögből már háromdimenziósan látjuk a klaviatúrát). A külalakkal kapcsolatos problémákat megoldhatja, de a tartalmi hibákat sajnos nem lehet vele kiküszöbölni.

A gyermekek részére már egészen speciális eljárásokat fejlesztettek ki (gyógypedagógia keretein belül lehet ezeket tanulni), amelyek a korai diagnosztizálástól segítenek lassan de biztosan begyakorolni az írást. Nehéz lenne összefoglalni őket, mivel az egyénenként változó írászavarokhoz egyéni korrekciós módszereket kell kialakítani. Ami közös ezekben a módszerekben, hogy legtöbbször kiegészülnek valamilyen érdekességgel, amivel fenn tudják tartani a terapeuták és pedagógusok a gyermek figyelmét és motivációját. Fontos a dicséret is és a sikerérzet biztosítása, amely szárnyakat adhat a fejlődésben az írászavarral küzdőnek.

Minél idősebb a gyermek, minél később diagnosztizálták a problémát, annál nehezebb változtatni, korrigálni, de a felnőtt korúaknak sem kell lemondani a megoldásokról. Bár az idősebbek inkább az áthidaló megoldásokban bízhatnak, még betölthetnek felelős állást, és mesterek lehetnek a területükön, hiszen nem intellektuális természetű a probléma (nem fogyatékosság!). Mint már utaltunk rá, a számítógépen történő írás a tartalmi hibázásokon nem segít, de egy segítő kéz, egy szerkesztő, aki javítja a diszgráfiás szövegeit, kiküszöbölheti az írásos kommunikáció nehézségeit. Mert, ugye, kevesen vesznek komolyan egy hibás szöveget, a tartalom ellenére is. Kevesen, mert sok az előítélet.

A diszgráfia agyi, illetve idegrendszeri működési zavarok miatt alakul ki. A zavarok okai sokszor kiküszöbölhetetlenek: fejlődési rendellenességek, illetve a lassú, elmaradott fejlődés, amelyeket a már magzati korban elszenvedett kedvezőtlen hatások is megalapozhatnak. Ha elkerülni nem is lehet őket, kellő figyelemmel korán diagnosztizálni lehet a tanulási nehézségeket, ezek között a tárgyalt speciális írási nehézséget, és korrigálni lehet rajta. Akiknél sajnálatos módon nem vették észre gyermekkorban, és felnőttként kell megélniük a diszgráfiás nehézségeket, azoknak is egyre több kreatív megoldás áll a rendelkezésre.

A társadalom és a munkaerőpiac részéről pedig megértés, nyitottság és elfogadás szükségeltetik a diszgráfiások iránt. És persze szükség lenne megfelelő szakemberekre is, akik nagyszerűen tudnák kezelni és orvosolni ezt a speciális problémát.

Forrás:

http://www.beszed.hu/diszgrafia

http://www.tanulasmodszertan.hu

http://www.tanulasinehezsegek.hu/dysgraphia.html

http://www.menomanok.hu/problema_diszgrafia.html

Selikowitz, Mark: Diszlexia és egyéb tanulási nehézségek. Medicina, Budapest, 1997.

Dr. Ligeti, Róbert: Az írástanulás pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X