nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Lesz majd kaja, pia, bula, csöcs!
Kaja, pia, bula, csöcs!

Nyelvvizsga kéne, de gyorsan: a lovári, azaz a romák romani nyelvének egyik helyi változata évek óta a nyelvvizsgakötelesek egyik szívesen választott nyelve. A lovári a klasszikus indiai szanszkrit leszármazottja; se nyelvtana, se szókincse nem triviális, egyesek szerint mégis könnyebben elsajátítható, mint a nagy európai nyelvek.

Péli Péter | 2010. január 19.
|  

A világ roma népességének körülbelül egynegyede a Kárpát-medence lakója, ennek több mint fele Erdélyben él, ahol számuk kezdi meghaladni a székely népesség arányát. A romák legalább öt évszázada vannak itt folyamatosan jelen, ők teszik ki a lakosság majdnem 10%-át, és ezzel ők az ötödik legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében.

Kaja, pia, bula, csöcs!
Forrás: Wikimedia/Slavka Kukova

A magyar, román, szlovák és horvát nyelvek mellett a cigányság kisebb számban beszéli még saját indiai származású romani nyelvének különböző nyelvjárásait is. Hazánkban nyelvvizsgát is lehet tenni az ezek közé tartozó lovári nyelvből.

Cigányok és romák Magyarországon

A magyarországi cigányság anyanyelvi szempontból – a többnyelvűséget leszámítva – alapvetően három csoportra oszlik. Vannak magyar anyanyelvű cigányok, akik a magyar cigányság legalább 70%-os többségét teszik ki. Ők jórészt a 15. század óta letelepült helyi roma lakosság, a kárpáti cigányok vagy pajbánók leszármazottai. Eredetileg ők is a romani nyelvet beszélték, de Mária Terézia letelepítési kísérlete és II. József 1783-as romani nyelvtilalma óta már elvesztették eredeti nyelvüket. Ez alól csupán pár település, például Csobánka jelent kivételt. Romungró vagy „magyarcigány” néven is ismerik őket. Számos híresen tehetséges zenészcsalád tartozik például ebbe a csoportba. Kulturálisan egyre kevésbé különböznek a magyarságtól, ezért is nehéz megítélni arányukat a társadalomban. Az 1980-as népszámlálásnál még 340 ezerre becsülték a számukat, de a 2000-es népszámláláson már csak 190 ezren vallották magukat cigánynak. A becsült valós adat valahol 500 ezer és egy millió között lehet, attól függően, hogy az asszimiláció milyen fokát akarja az adott felmérő megkülönböztetni.

A második legjelentősebb cigány csoport Magyarországon az oláh cigányoké. Az ő arányuk körülbelül 20%-a lehet a teljes roma lakosságnak. A rabszolgatartás elől menekültek Magyarországra Romániából a 18. század vége óta. Ők jobban megőrizték romani anyanyelvüket, belső és külső elnevezéseik is gyakran egykori foglalkozásaikra utalnak: a kalderások rézművesek, a lovárik pedig régebben lókereskedők voltak. Hazánkban ez utóbbiak nyelvjárása a leggyakoribb, de a többi romani nyelvek is csak kevéssé térnek el nyelvtanban – inkább csak szókincsben különböznek. Az oláh cigány nyelvek és a román nyelv több évszázadon át voltak hatással egymásra, éppen ezért a lovári sem a legarchaikusabb formáját őrizte meg a romaninak.

Itt érdemes még megemlíteni az erdélyi „gábor-cigányokat”, akik hagyományosan háromnyelvűek (romani, magyar, román). Ők számítanak a romák egyik elitjének: jómódúak, hagyományőrzők: könnyen megismerni a férfiakat fekete kalapjukról és nagy bajszukról.

A harmadik jelentős cigány csoport a beások. Legtöbbjük korábbi romániai bányász, illetve bányász rabszolgák leszármazottja. Ők már korábban elvesztették romani nyelvjárásukat, és valószínűleg a 15. század óta a román nyelv egy régies változatát beszélik. Nyelvüket csak az utóbbi 30 évben kezdték el tudományos igénnyel is vizsgálni; a beás nyelv leíró nyelvtana is csak tavaly jelent meg a TINTA Kiadónál.

Kaja, pia, bula, csöcs!
Forrás: Wikipedia

A szanszkrittől a lováriig

A romani és az indiai nyelvek hasonlóságára már a 18. században felfigyelt egy Hollandiában tanuló magyar lelkész, Vályi István, amikor ott-tartózkodása alatt indiai diákokkal találkozott. Az első hazai cigány nyelvű könyvet és szótárt egy tanult cigány zenész, Balogh János adta ki, az előbbit 1850-ben. Az első cigány nyelvtant leíró könyvet pedig pár évvel később, 1853-ban Bornemissza János A cigány nyelv elemei címmel.

A lovári nyelv a romani egy változata, nagyon hasonlítanak hozzá a Magyarországon kisebb számban szintén beszélik a kalderás, cerhári, másári, gurvári és csurári nyelvjárásokat is. Ezeknek a nyelveknek a nyelvtana nagyjából egységes, inkább a szókincsük egyes részei között vannak jelentősebb eltérések. Például a különböző nyelvterületeken élő romák más helyi szavakat használnak a vonat megnevezésére: nálunk a vonato, Szerbiában a vozi, Angliában a treno, német nyelvterületen pedig a zibano kifejezéseket.

A romani nyelv a szanszkrit nyelv leszármazottja. A szanszkrit nyelv szerepe Indiában nagyon sok szempontból a latin Európában betöltött szerepére hasonlít: a szanszkritnak is nagyon jelentős klasszikus irodalma létezik és évszázadok óta a hindu vallás rituális nyelve. Eközben a szanszkrit is fokozatos eltolódott a kizárólagos vallási használat felé. Ma már nem tekintik élő nyelvnek, bár pár 10 ezer anyanyelvi beszélője még mindig akad Indiában. Viszont a mai indiai nyelvek többsége újind nyelv: ilyen a hindi, a maráthi, a gudzsaráti vagy a pandzsábi, a más nyelvcsaládba tartozó déli dravida nyelvek azonban kivételt képeznek. Ezek a nyelvek a szanszkrit egyenes leszármazottainak tekinthetők, hasonlóan ahhoz, hogy az újlatin nyelvek a latin leszármazottai Európában. A szanszkrit bonyolult ragozási rendszere – akárcsak a latin – megengedi a szabad szórendet.

A lovári nyelvtana

A lovári hangkészletéből egyedül néhány mássalhangzó jelenthet kihívást a magyar tanuló számára: a hehezetes – azaz a végén hával kiejtett – p, t és k hangok. Ezekről elmondható, hogy a klasszikus szanszkritból maradtak meg a nyelvben.

A lováriban a főneveknek hím- és nőneme is van, a szanszkrit semleges neme azonban már kikopott, ahogyan más újind nyelvekből is. A főnevek egyes és többes száma mellől már szintén hiányzik a szanszkrit kettes száma. (Ugyanilyen egyszerűsödés figyelhető meg egyébként a latinhoz képest az újlatin nyelvekben is). A szanszkrit 8 főnévi esete azonban a lováriban még megmaradt; ez alapján ragozódnak a személyes névmások is.

A lovári mellékneveknek akár három alakja is lehet (hímnem, nőnem, többes szám), a lovári igék ragozásánál pedig 4 igeidő, továbbá feltételes és felszólító mód létezik. Ez szintén egy enyhe egyszerűsödés a klasszikus szanszkrit néhánnyal több igeidejéhez képest.

A végén álljon itt ízelítőül néhány közismertebb romani eredetű szó, amiket a közel 500 év alatt vett át a magyar nyelv. Többségükben szlenges szavakról, kifejezésekről van szó. Tehát uzsgyi ...

csávó, csaj, gádzsó, manus, komál, pisál, mata, gógyi, dumál, vakerál, hadovál, csóró, kéró, séró, góré, csula, csór, furgon, verda, kúr, budi, gizda, dilis, baró, hóhányó, dzsuva, kaja, pia, lóvé, bula, csöcs, ... ácsi!

A sok hasonlóság miatt a lovári elsajátítása után már a szanszkrit is gyerekjáték, ha valaki ráérzett az indiai nyelvek hangulatára. Sok sikert tehát a nyelvvizsgázónak!

Források

Papp János: Sityu Romanes! Tanulj Cigányul!

http://ciganynyelv.uw.hu

wikipédia

http://romanesthan.blogspot.com/

Információ
X