nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Baskírok és magyarok – a nyelvi kapcsolat

A magyar nyelv régi török jövevényszavai között lehetnek baskíriai eredetűek, csak éppen azt nem tudjuk, hogy kb. 1500-1100 évvel ezelőtt milyen török nyelvet vagy nyelveket beszéltek Baskíriában. A honfoglaló magyarság két törzsének neve (Gyarmat, Jenő) a baskír törzsrendszerben is megtalálható. Ennél több biztosnak mondható baskír–magyar szóegyezés azonban nincs.

Zegernyei | 2010. november 5.
|  

Elérkeztünk végre a baskír–magyar nyelvi kapcsolatok témaköréhez. Szeretnénk végre tisztán látni: ha olyan erős volt a kapcsolat egykor e két nép között, hol vannak hát a magyar nyelv baskír jövevényszavai?

A magyar nyelv régi török jövevényszavai között lehetnek baskíriai eredetűek, csak éppen azt nem tudjuk, hogy kb. 1500–1100 évvel ezelőtt milyen török nyelvet vagy nyelveket beszéltek Baskíriában. E probléma abból ered, hogy a baskír etnogenezis éppolyan kusza gombolyagként áll előttünk, mint a nemrégiben egy olvasói levél nyomán tárgyalt kirgiz etnogenezis. Erről azonban később. Most nézzük, hogy miből gazdálkodhatnak a nyelvészek:

Magyar törzsnevek a baskír törzsszervezetben

Már 110 éve tudjuk Pauler Gyulától, hogy két magyar törzsnév – a Gyarmat és a Jenő – a baskíroknál is megtalálható. A turkológusok közül Németh Gyula tanulmányozta először e kérdést, próbálta a magyar és baskír törzsnevek közös ősét meghatározni és megfejteni. A témába belemerülve azért ne felejtsük el, hogy e magyar törzsnevek valójában török törzsnevek, vagyis török eredetűek a magyarban, s önmagukban nem bizonyítanak mást, mint hogy a magyar törzsi társadalom török mintára szerveződött meg.

A baskír nevek itt használt átírása

ë zárt e hang, mintha rövid é-t ejtenénk

y közönséges [j] hang

ï hátrahúzott nyelvvel képzett („mély hangrendű”) i-szerű hang

ä nyílt e, nyíltabb, mint a köznyelvi magyar e

χ a szájüreg hátsó részlén képzett h-szerű hang (mint az ihlet és technika szavakban)

γ a g-hez hasonló, de nem felpattanó hang

s [sz]

Németh Gyula szerint a Gyarmat ómagyar alakjai: Gormot, Gurmot, Gërmat, a mai baskír alak pedig Yurmatï. A közös ős *Yormatï lehetett. A Jenő baskír megfelelője a Yänäy, a rekonstruálható bolgár-török alak a *yänäχ.

Tehát van két olyan bolgár-török eredetű törzsnevünk, amelyek egy köztörök nyelvet beszélő nép – a baskír – körében a népen belüli szűkebb identitás, tehát a tágabb rokoni kapcsolatok kifejezésére ma is használatban vannak.

Gyarmat és Jenő törzsneveinket Ligeti Lajos is megvizsgálta – szigorúan nyelvi alapon. A következőkre jutott: valóban mindkét törzsnév török eredetű a magyarban, mindkettő valamilyen csuvasos típusú (ez azonos a Ligeti Lajos által nem kedvelt terminológia szerinti bolgár-törökkel) nyelvből származik, de nem ugyanabból! A magyar törzsnevek és baskír megfelelőik mellesleg e szavak viszonylag késői eredetéről szólnak: „Ebben a tekintetben félreérthetetlen a Jenő tanúságtétele, amely a csuvasos jellegű szavaink és neveink sz-nyelvjárásból származó, legfiatalabb rétegére látszik utalni.”

A nyelvi és a történeti adatokat kombinálva Ligeti Lajos arra a következtetésre jutott, hogy a nyugat felé útra kelt magyarok túl sokáig nem vándorolhattak: a magyarság elválása az őshazában maradóktól csak a 9. század első harmadában történt.

A magyar őstörténet-kutatók úgy reagáltak Ligeti Lajos véleményére, hogy ha ő is elfogadja, akkor a Gyarmat és Jenő törzsnevek biztosan megtalálhatók a baskír nyelvben, azt a megállapítást azonban, hogy a magyarság csak viszonylag későn szakadt ketté, s a nyugat felé vándorlók röpke fél-háromnegyed évszázad alatt a Kárpát-medencébe érkezhettek, már nem vették komolyan.

Ez utóbbi gondolat fogadtatásához hasonlóan csendes elutasításban volt része Németh Gyulának, amikor újabb magyar törzsnevek baskír megfelelőit találta meg. A Nyelvtudományi Közleményekben publikált tanulmánya szerint a Nyék törzsnév (egyetlen finnugor eredetű törzsnevünk) egy török képzővel kiegészülve a Näγmän nemzetségnévben foglaltatik benne, Gyula személynevünk a Yulaman altörzs nevében található (ugyanavval a képzővel), míg a Keszi törzsnév a Kese Tabin altörzs nevének egyik eleme.

Akár elfogadjuk, akár nem Németh Gyula ezen etimológiai javaslatait, a törzsnevek baskír-magyar kapcsolatai sem utalnak többre, mint a történeti és a régészeti adatok: itt valami történt, ami fontos volt az ősmagyar társadalom önszerveződési folyamatában.

Magyar helynevek Baskíriában

A törzsnevek mellett egy-két helynévből is halvány baskíriai magyar jelenlétre következtetett Rásonyi László. Törökországban publikált tanulmányában arról írt, hogy a magyar Kondoros helynév a ’hód’ jelentésű kondor szóból származik, és akár ezzel azonos lehet a Baskíriában található Kunduruš víznév. Ugyanígy a baskír Bekaš víznevet a magyar Békással (pl. Békás-szoros Erdélyben) azonosítja.

Mindösszesen ennyi volt a baskír–magyar közös szókincs, illetve ennyi sem, ha arra gondolunk, hogy a felsoroltak közül többé-kevésbé csak a Gyarmat és Jenő törzsnevek baskír nyelvi jelenléte elfogadott.

Tehát baskír jövevényszavak a magyarban nincsenek. Ez azonban feltehetőleg abból ered, hogy amikor a magyarok Baskíriában voltak, baskírok ott még nem voltak. Csak különféle török nyelvjárásokat beszélő törzsek, népkezdemények, melyek aztán részt vettek a baskírok etnogenezisében. Közöttük csuvasos típusú török nyelvet beszélő közösségek is éltek. Ők is a formálódó baskír etnikum részeivé váltak. A magyar nyelv „baskír” jövevényszavai ott vannak régi török jövevényszavaink között, csak éppen nem tudjuk kiválasztani őket. Talán egyszer sikerül? Egyáltalán nem biztos. Mindenesetre ez irányú eredményt csak a baskír nyelvtörténet további kutatásától várhatunk.

Baskír nyelvjárások

Ha nekiszaladunk az internetnek, hogy gyorsan megtudjunk valamit a baskír nyelvről, először is a Baskír nyelv címszót találhatjuk meg a Wikipédián. Az oldal magyar változata minimális információt tartalmaz, az angol többet, de igazán az orosznak örülhetünk, ott is a Baskír nyelvjárások című fejezetnek. Ezenkívül érdekes adatokra bukkanhatunk még a Baskír Állami Egyetem honlapján a Baskír nyelv címszó alatt (ugyanott a Baskír nyelvjárások címszó már nem annyira jó).

A mai baskír nyelv a Wikipédia szerint a török nyelvek kipcsak csoportjába tartozik, míg a Baskír Állami Egyetem honlapja szerint a kipcsakon belül a kipcsak-bolgár alcsoportba is beosztható (vajon a baskíron kívül mely török nyelvek tartozhatnak még ide?). Három fő nyelvjárásra oszlik:

1. Keleti (másként hegyi vagy kuvakanszkij), alcsoportjai: ajszkij, argajasszkij, szaljutszkij, miasszkij, kizilszkij

2. Déli (másként mezei vagy jurmatinszkij), alcsoportjai: ik-szakmarszkij, középső, gyemszkij

3. Nyugati (másként északnyugati vagy tatár), alcsoportjai: gajnyinszkij, nyizsnyebelszkij, karaigyelszkij, tanipszkij, közép-uráli

A keleti nyelvjárást a Cseljbinszki és Kurgani Területen beszélik, egyes alcsoportjai igen izoláltan fejlődtek. Számunkra érdekes jelenség pl a rotacizmus (ez a bolgár-török nyelvekre jellemző) és egyes toldalékok hasonulása (lásd a magyar nyelvben is).

A déli nyelvjárást Baskíria középső és déli részén beszélik. A nyelvjárás egyik régi neve, a Jurmatinszkij világosan utal arra, hogy a baskírok Yurmatï, vagyis magyarul Gyarmat nevű csoportja is ezt beszéli.

A nyugati nyelvjárás nagyon közel áll a tatár nyelvhez, mégis itt ír a honlap egykori bolgár-török nyelvi hatásról.

A. Orlovszkij: Két baskír lovas (1814)
A. Orlovszkij: Két baskír lovas (1814)
(Forrás: Wikimedia commons)

Etnikai káosz Magna Hungariában és környékén

A Volgától és a Kámától keletre, az Urál déli lejtőin igen sok török nyelvű nép élt. Ibn Ruszta szerint a bolgároknak „Három fajtájuk van. Az egyik fajtájukat barszúlának nevezik. A másik fajta az ’.sz.gh.l, a harmadik pedig a bolgár.” Ibn Fadlán, aki a volgai bolgároknál járt 922-923-ban, a bolgár fejedelem alá tartozó egyéb népekről is megemlékezik. Így az al-Barandzsár nevűről, aztán a szuwázról, és annak két alcsoportjáról, melyek közül csak az eszkel/aszgíl csoport nevét közli. Feltehetőleg mindegyiküket ismerték az ősmagyarok. A barszúla népnév a Kárpát-medencei Bercel helynevekben maradt fenn, az ’.sz.gh.l vagy eszkel/aszgíl népnevet sok kutató a székely etnikai csoport nevével egyezteti, a szuwáz a csuvas megfelelője, az al-Barandzsár csoport pedig kazár lehetett, nevük az egykori kazár főváros nevével (Balandzsar vagy Belendzser) azonosítható. E népek mellett Ibn Fadlán külön is említi még a baskírokat. Ez minimum öt török nyelv vagy nyelvjárás. Közéjük érkeztek meg némi mongol vezetőréteggel a tatárok.

E keveredésből három török nép és nyelv forrt ki: a csuvas, a tatár és a baskír. Az utoljára érkezett tatárok dominanciája alakította a baskír nyelvet. A baskírok minden bizonnyal a Kazanyi Tatár Kánságban a tatárokkal együttműködve egyenlő jogokat élveztek, és ha a tatár kánság tovább fennmarad, feltehetőleg teljesen eltatárosodtak volna. A mai baskír etnikum kialakulása a tatár fennhatóság megszűnése után, már az orosz korszakban fejeződött be.

A csuvasok sokáig nem is szerepelnek önálló népként az orosz forrásokban. A Kazany városáért folytatott orosz–tatár harcokban a tatárok segédcsapataiként voltak kénytelenek harcolni. Valószínűleg az orosz évkönyvekben olvasható cseremisz népnév az 1500-as években a marik (tehát a cseremiszek), az udmurtok és a csuvasok közös elnevezése volt. Önálló etnikumként való megerősödésük szintén az orosz időszakra esik.

Az is reális feltételezés, hogy az Ibn Fadlán által 922-923-ban leírt baskírok lakóhelye a mai Baskíria területétől délebbre volt. Baskíriában pedig kb. Kr. u. 800/830-ig a magyarok éltek – együtt az Ibn Ruszta és Ibn Fadlán által emlegetett kisebb török csoportokkal, akik a volgai bolgárok fennhatósága alá tartoztak. Lehet, hogy az Ibn Fadlán által említett baskírok csak a magyarok eltávozása után húzódtak északabbra, a mai Baskíria területére.

Egyelőre tehát nem lehet rendet tenni a baskír–magyar kapcsolatok kérdéskörében. Feltételezhető, hogy a mai baskírok között élnek azok utódai, akikkel az új hon elfoglalására készülődő ősmagyarság kapcsolatban állt.  E csoportok azonban mára elvesztették önálló etnikai arculatukat, részeivé váltak a kialakuló baskír népnek. Ugyanez a helyzet nyelvi téren is. A mai baskír nyelv magába olvasztott csuvasos típusú török nyelvjárásokat is, majd a nyelvi és etnikai kontaktusok évszázadain túljutva, a tatárjárás után alakult a mai értelemben vett baskír nyelvvé, tehát később, mint ahogy a magyarok elhagyták Baskíria területét. Amikor a magyarok Baskíriában voltak, baskírok ott még nem voltak. Vagyis ne keressünk baskír jövevényszavakat a magyarban.

Felhasznált irodalom:

Ligeti Lajos: Gyarmat és Jenő. Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. NyTud.Ért. XL(1963), 230–239.

Németh Gyula: Magyar törzsnevek a baskíroknál. NyK LXVIII (1966) 35−50.

Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1991.2

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 suwar 2015. május 15. 12:05

A csuvas és a baskír kapcsolatban áll a honfoglalókkal. A kapcsolat olyan nyilvánvaló és olyan szoros, hogy gyakorlatilag egy csoportról beszélhetünk. Ha ez így van, akkor ez is azt bizonyítja, hogy a honfoglalók többsége nem volt magyar nyelvű, hanem a csuvas ősi alakját beszélték.

"Amikor a magyarok Baskíriában voltak, baskírok ott még nem voltak."

Igen fontos (és pontos) megállapítás.

3 istentudja 2014. augusztus 2. 15:08

Évekkel ezelött azt mondta itt valaki,hogy a genetika nem segítheti a nyelvészetet,ezért fölösleges elöhozakodni vele.Lehet,hogy még mindig így van,de szerintem ez az új tanulmány a török népek genetikai és nyelvi kapcsolatairól csemege lehet annak,akit a téma érdekel.Sajnos csak angolul ,de ti értitek.

biorxiv.org/content/biorxiv/early/2014/07/30/005850.full.pdf

2 FENTE LEVENTE 2010. november 17. 16:20

Ha rászorulnék súgjatok,azonosuljatok rímeimmel.Hogy nyelvem szorulna rá az égő katlanra és holnapra tűző napra paplanra csavarodva éljem tovább életem?Életem Magyarország,szeretlek.

Nincsen szebb e a világon mint apai ágon rokonnak lenni Aranynak,kit Jánosnak hívtak,s hívnak ma is.Szlovák nagyszüleim révén a végén ott vannak még Petrovicsék,Petőfiék.

Őrizzék tisztelet irántuk.

Most Petőfi Sándor lássa,hogy léleknek vándorlása,belőle rímek torlódása,megtalálta lelkemet?Jó az amit hagytatok nékem szépet,bár szívemben rossz is tépet.

Már bölcsőben döntetik el bölcsek sorsa?Nosza!Nos,ha sorsunk meglevén írva kitérvén előle minek,hisz lehetetlené az,mi valahol már íródott számunkra?Megfejtésüknél nézünk még,mert van ám munka.

Nekem unalommá fajulá ki ősi rímelés helyett helyzetbe teremté bántóság,kelekótyaság és gyűlöleté tevé ártó szándékát.Keresi itt é e valaki bűnéit aki tettes?

Számtalan számtan feladatban a számok számolhatatlanul és tán óhatatlanul repkednek a megoldhatatlan süllyesztőbe,oly vesztőbe hol mi is elveszünk?

Nem kell mindig mindent jelre állítanunk,könnyebb lenne kérdőjelre hárítanunk.Ha sértő hazugságot állít tanúnk,úgy némán meglepődve áll itt gyanúnk?

Kérdőjelek halmazában,válasz nincs e nagy hazában?"

1 iphonedev 2010. november 9. 09:18

A magyar törzsnevek és törzsrendszer megismeréséhez esetleg hasznos, és ma már megkerülhetetlen Berta Árpád munkássága.

Információ
X