-
mederi: A maga szónak néhány jelentés tartalma: egyedül, segítség nélkül, saját. Példa mondatokban...2021. 01. 22, 21:08 Ismerd meg önmagad!
-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasóink csalódnának a nyestben, ha nem mesélnénk el az ünnep alkalmából, honnan is ered a neve.
A karácsony szavunk szláv eredetű: eredetileg a napfordulóhoz kötődő pogány ünnepet jelölt. Nevezhették így a téli, de a nyári napfordulót is. Érdekes módon ma már egyik szláv irodalmi nyelv sem használja, bár egyes nyelvjárásokban előfordul. Más jelentésben is megtalálható, így például egyes ruszin változatokban így nevezik a karácsonykor sütött kalácsot, a régi oroszban viszont a ’téli napforduló’ jelentésből ’pusztulás, végóra’, ill. ’gonosz szellem’ jelentések is fejlődtek. Ugyanez a szó vált azonban az ünnep jelölőjévé a románban (crăciun, kb. [kracsun]).

(Forrás: Wikimedia commons)
A litvánban a pogány szláv napfordulós ünnep egy másik nevéből származik a név: kalėdos. A szláv elnevezés a latin calenda ’a hónap első napja’ (ebből van a kalendárium!) szóra megy vissza. A szláv nyelvekben a kifejezés ma a magyar betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékot jelenti, a magyarba is bekerült koleda, koledálás formában.
Szintén a napfordulóhoz kapcsolódó pogány (germán) ünnepet jelentette a skandináviában használatos elnevezés, a jul. Ez bekerült a finnbe (joulu) és az észtbe (jõul) is, ezt találjuk a télapó (mára szinte közismertnek mondható) finn joulupukki elnevezésében.
Európa nagy részén azonban az ünnepet egyszerűen ’Krisztus születésé’-nek, vagy pusztán ’születés’-nek nevezik. Ezt jelenti a portugál natal, a spanyol navidad, a katalán natal nadal, az olasz natale, a francia noël, illetve a lengyel boże narodzenie, a belorusz bozsaje naradzsennye, az ukrán rizdvo (Hrisztove), az orosz rozsgyesztvo (Hrisztovo), a bolgár rozsdesztvo (Hrisztovo). Ez a helyzet tehát az újlatin nyelvek nagy részében és a szláv nyelvek jelentős részében. (Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy a mai héber kifejezés jelentése is ’a születés ünnepe’.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A német Weihnacht eredetileg ’szent éjszakák’-at jelent, és eredetileg a december 25-től január 6-ig terjedő egyházi ünnepsort jelölte. Ebből keletkezett a cseh vánoce, illetve a szlovák vianoce, méghozzá igen sajátos módon: az összetételből az ’éjszakák’-at lefordították, de az előtagot kiejtés alapján vették át.
A délszláv nyelvekben a (nyelvenként különbözően írt) bozsics elnevezés használatos: ez a bog ’Isten’, kicsinyített alakja, és az istengyermeket jelöli.
A lettben egyszerűen ’téli ünnepek’-nek hívják: ziemassvētki.
Végül szólnunk kell az angol christmasről: ez történetileg a mai Christ’s mass, azaz ’Krisztus miséje’ szerkezetnek felel meg.