-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Erről igazából nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, de hogy az lenn...2025. 05. 03, 21:09 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: A középkorban úgy is mondták, hogy sok csúfság ért valakit, ma azt is m...2025. 05. 03, 18:50 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Újra gondoltam az elejétől az egészet. Nem az az oka, hogy azért nincs szavunk a magyarban...2025. 05. 01, 23:30 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasóink csalódnának a nyestben, ha nem mesélnénk el az ünnep alkalmából, honnan is ered a neve.
A karácsony szavunk szláv eredetű: eredetileg a napfordulóhoz kötődő pogány ünnepet jelölt. Nevezhették így a téli, de a nyári napfordulót is. Érdekes módon ma már egyik szláv irodalmi nyelv sem használja, bár egyes nyelvjárásokban előfordul. Más jelentésben is megtalálható, így például egyes ruszin változatokban így nevezik a karácsonykor sütött kalácsot, a régi oroszban viszont a ’téli napforduló’ jelentésből ’pusztulás, végóra’, ill. ’gonosz szellem’ jelentések is fejlődtek. Ugyanez a szó vált azonban az ünnep jelölőjévé a románban (crăciun, kb. [kracsun]).

(Forrás: Wikimedia commons)
A litvánban a pogány szláv napfordulós ünnep egy másik nevéből származik a név: kalėdos. A szláv elnevezés a latin calenda ’a hónap első napja’ (ebből van a kalendárium!) szóra megy vissza. A szláv nyelvekben a kifejezés ma a magyar betlehemezéshez hasonló karácsonyi játékot jelenti, a magyarba is bekerült koleda, koledálás formában.
Szintén a napfordulóhoz kapcsolódó pogány (germán) ünnepet jelentette a skandináviában használatos elnevezés, a jul. Ez bekerült a finnbe (joulu) és az észtbe (jõul) is, ezt találjuk a télapó (mára szinte közismertnek mondható) finn joulupukki elnevezésében.
Európa nagy részén azonban az ünnepet egyszerűen ’Krisztus születésé’-nek, vagy pusztán ’születés’-nek nevezik. Ezt jelenti a portugál natal, a spanyol navidad, a katalán natal nadal, az olasz natale, a francia noël, illetve a lengyel boże narodzenie, a belorusz bozsaje naradzsennye, az ukrán rizdvo (Hrisztove), az orosz rozsgyesztvo (Hrisztovo), a bolgár rozsdesztvo (Hrisztovo). Ez a helyzet tehát az újlatin nyelvek nagy részében és a szláv nyelvek jelentős részében. (Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy a mai héber kifejezés jelentése is ’a születés ünnepe’.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A német Weihnacht eredetileg ’szent éjszakák’-at jelent, és eredetileg a december 25-től január 6-ig terjedő egyházi ünnepsort jelölte. Ebből keletkezett a cseh vánoce, illetve a szlovák vianoce, méghozzá igen sajátos módon: az összetételből az ’éjszakák’-at lefordították, de az előtagot kiejtés alapján vették át.
A délszláv nyelvekben a (nyelvenként különbözően írt) bozsics elnevezés használatos: ez a bog ’Isten’, kicsinyített alakja, és az istengyermeket jelöli.
A lettben egyszerűen ’téli ünnepek’-nek hívják: ziemassvētki.
Végül szólnunk kell az angol christmasről: ez történetileg a mai Christ’s mass, azaz ’Krisztus miséje’ szerkezetnek felel meg.