nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Volt gyarmatok vs. Spanyolország?
Nemzetközi botrány lett a helyesírási reformból

A Spanyol Királyi Akadémia egyszerűsítette a helyesírást, de terveivel Chávez elnök lelkébe taposott. Az államok függetlensége nem jár együtt automatikusan helyesírási függetlenséggel.

nyest.hu | 2010. november 30.
|  

Bár Dél- és Közép-Amerikában a spanyol gyarmatok kivívták politikai függetlenségüket, legalább egy kérdésben továbbra is Madridot követték: helyesírásukban.  Néhány eltérés volt csupán, így például Mexikóban egy [h]-szerű hang jelölésére inkább az x-et használják, amikor a standard spanyolban a j-t. (De magának Mexikónak a nevében az akadémiai változat is x-et ír elő.) Előfordulhat azonban, hogy egyes államok most saját helyesírást vezetnek be.

Valódi szélmalomharc: helyesírás, mely mindenkinek tetszik
Valódi szélmalomharc: helyesírás, mely mindenkinek tetszik
(Forrás: Wikimedia commons)

A szakítás oka az lehet, hogy az akadémia egyszerűsítette a helyesírást, és bizonyos betűket törölt az ábécéből. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szavak írásmódja változott, csupán azt, hogy másképp kell ábécé-sorrendbe rendezni őket. A két törölt betű a ch [cs] és az ll (mint a régi/nyelvjárási magyar [ly]): ezeknek már nincs önálló helyük az ábécében, az őket tartalmazó szavakat aszerint kell betűrendbe állítani, hogy ezekben a c+h, ill. l+l betűkapcsolatok fordulnak elő.(Korábban a ch kezdetű szavak az összes c kezdetű, az ll kezdetűek az összes l kezdetű után álltak.) Ezen kívül eltöröltek sok ékezetet (melyek a spanyolban általában a hangsúly helyét jelölik). Ennek következtében a korábbi soló 'csak' és a solo 'egyedül' az új szabályok szerint mindig solo-nak írandó. Egységesítették a betűk nevét (mely az egyes spanyol nyelvű államokban különbözött), illetve megváltoztatták néhány idegen szó írásmódját is (pl. Iraq helyett Irak írandó).

A döntés rendkívül felháborította Venezuela elnökét, Hugo Chávezt, aki bizonyára félreértelmezte a reformot, amikor kijelentette, hogy annak alapján őt most Áveznek kellene hívni.

Egy mexikói napilap szerkesztőjének szintén nem tetszett a döntés, és ez rádöbbentette, hogy a nemzeti függetlenséget sérti, ha Spanyolországból diktálják a szabályokat. „Elfogadná-e az Egyesült Államok, hogy Angliából diktálják az angol használatára vonatkozó szabályokat?” – teszi fel a kérdést. A mexikóban használatos spanyol szótár szerkesztője csak legyintett az új szabályokra, és azt mondta, hogy nem kell őket figyelembe venni.

A változások magában Spanyolországban is nagy felháborodást váltottak ki. Egyes kommentátorok szerint a változások csak egy célt szolgálnak: hogy minden szótárt újra kelljen szerkeszteni, és az új kiadásokon keresztül az akadémia hatalmas bevételekhez jusson. (Az új szabályzat karácsonykor lát napvilágot Spanyolországban, Latin-Amerikában valamivel később jelenik meg.)

A spanyol helyesírási szabályzatot már korábban is kritizálták. Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író 1997-ben, a mexikói Zacatecasban rendezett első spanyol nyelvi konferencián azt mondta: „Küldjük nyugdíjba a helyesírást, mely a bölcsőtől kezdve mindenkit csak terrorizál.”

Az akadémiát többen a 18. század maradványának tartják, és kritizálják azért, mert a nyelvi vitában nem az élen jár, hanem az események után kullog. Az intézmény képviselői azonban hangsúlyozzák, hogy  huszonegy ország spanyol akadémiájával egyeztettek, mielőtt az új szabályzatot megalkották.

Források

Real Academia Española

La "i griega" se llamará "ye"

Spanish orthography

Rebelling Against Spain, This Time With Words

Sr. Chávez objects

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 El Mexicano 2010. december 18. 20:54

Nemrég nyitottam meg egyébként a saját blogomat – elmexicano2010.blogspot.com – főleg (spanyol) nyelvi témákról szól és a helyesírásról, így tisztelettel várok minden érdeklődőt. (Előrebocsátom, nem vagyok hivatásos nyelvész, csak egy lelkes amatőr.)

4 El Mexicano 2010. december 2. 13:16

Annyival még kiegészíteném az előző hozzászólásomat, hogy talán egy kicsit felfújt is ez a dolog, tudniillik az egyszerű, hétköznapi hispánoknak – saját tapasztalat – nem erősségük a helyesírás és a nyelvápolás, és nem is érdekli őket igazán.

Az iskolázatlanabb réteg sokszor a legegyszerűbb, minden nap használatos szavakat nem tudja helyesen leírni (olyan egyszerű szavakra kell gondolni, mint pl. magyarul a 'ment' vagy 'volt'), de a felsőfokú végzettségűek is nagyon sokat tévesztenek, mert nem tudják, hogy mi a helyes. Például nagyon sokan az "a ver" ('lássuk csak', 'lám') helyett *habert írnak – mindkettő ejtése kb. [a'ver] –, mely utóbbi egy segédige ('van') főnévi igeneve, így leírva semmi értelme nincsen önmagában. Aztán sok a tévesztés a B/V között is, mivel a kettő közötti különbség kiejtésben már a kései latinban eltűnt; aztán szintén ott van az LL/Y (hasonló, mint nálunk az LY/J-kérdés), a néma H stb.

A latin-amerikai sajtóban is rendszeresen előforduló hiba, amikor -nn- helyett -n-t írnak, amikor jelentésmegkülönböztető szerepű lenne, pl. AYÚDENOS 'segítsen nekünk' vs. AYÚDENNOS 'segítsenek/segítsetek nekünk'. Ez is a hanyag kiejtésből következik, ugyanis mindkettőt egyszerű [n]-nel ejtik a nem túl választékos beszédben.

Erről rengeteget tudnék írni, de a lényeg az, hogy a hétköznapi embert eddig sem zavarta, hogy vannak akadémiai helyesírási szabályok, s ezután sem fogja – sajnos.

3 El Mexicano 2010. december 2. 08:41

Tiszteletem. Ezek az "újdonságok", melyeket a cikk említ, kb. 16 évesek, de legalább 11 – a jelenleg érvényes Ortografía ugyanis 1999-es. Az Akadémia csupán ajánlásokat tesz, hogy az eddig IS többféleképpen használt alakváltozatok közül melyiket tartja elsődlegesnek.

A cikkben egyébként tévesen szerepel: a 'csak' határozószó "sólo" (=solamente) és nem "soló", azt már teljesen másképp ejtenék, és jogos(abb) lenne az ékezet.

A CH és az LL digráfok 1994 óta (!) nem számítottak külön betűknek a betűrendezés szempontjából, csupán az ábécében szerepeltek, mint önálló betűk. Azzal, hogy az ábécéből is kivették őket, csupán egy következetlenséget szüntettek meg (az angolban sem külön betű az ábécében a ch, th, sh, pedig külön hangokat jelölének).

A México, mexicano stb. alakokat CSAK Spanyolországban írták eddig is j-vel, mindenhol máshol x-szel, tehát ez is kissé félrevezető információ a cikkben, a RAE éppen ezért ajánlja az x-szel történő írásmódot, mivel az az elterjedtebb.

Az ékezetek megszüntetéséről annyit kell tudni, hogy pl. a "guión" szót eddig lehetett ékezettel is írni, mivel Spanyolországban ezt kétszótagúként ejtik [gi'on], így mivel véghangsúlyossá válik (és a spanyolban nem ez a leggyakoribb hangsúlyozás), ezért ékezni kellett. Viszont Latin-Amerikában ezt a szót egyszótagúként ejtik ['gjon], így már nincs értelme a hangsúlyát jelölni.

Remélem, hogy segítettem a helyreigazításommal és nem veszik tolakodásnak.

2 Fejes László (nyest.hu) 2010. november 30. 21:47

@BPE: A német helyesírásról már írtunk, és nekünk nem úgy tűnt, hogy megszokták. www.nyest.hu/hirek/megbukott-a-helyesirasi-reform

A nyelvvizsgákkal kapcsolatos kérdés érdekes! Talán utána is járunk...

1 BPE 2010. november 30. 20:25

A németek egy ennél sokkal átfogóbb és szisztematikusabb helyesírási reformot vittek keresztül még a kilencvenes években. Ott is volt tiltakozás, aztán megszokták. Ez nem azt jelenti, hogy máról holnapra mindenkinek máshogy kell írnia. Két lényeges kérdés van csak: a spanyol anyanyelvű iskolásoknak milyen türelmi időt adnak az új elemek elsajátításához, meg hogy a nyelvvizsgák számára ez pontosan mit is jelent, pl. Magyarországon hogy érinti a spanyol érettségiket meg a nyelvvizsgákat.

Egy nyelvtanulónak az ékezetek eltüntetése szerintem nagy könnyebbség - valahogy ráéreztem annak idején, hogy nem kell azt nekem megtanulni:) - a többi meg vihar a biliben.

Információ
X