nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kik lakják a kaukázust?
Sztálintól az avarokig

A kaukázusi nyelvekhez sok nyelvészeti rekord kötődik: némelyikben hetvennél is több a mássalhangzók száma, esetrendszerük bonyolult. A grúzban pedig (megszégyenítve a szlovák és horvát nyelvek mássalhangzó-torlódását) akár nyolc mássalhangzó is követheti egymást.

Péli Péter | 2010. február 17.
|  

A Kaukázus Európa határvidékén egy tipikusan olyan hegyes terület, amelyre igen nagy nyelvi változatosság jellemző, akárcsak Pápua Új-Guineára, vagy Indokína hegyvidékeire. A nagyjából 25 millió kaukázusi több mint 50 különböző nyelvet beszél, ami Európán belül rendkívülinek számít. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a terület teljes egészében a Szovjetunióhoz tartozott majdnem 70 éven át, és ki volt téve a kommunista politikai vezetők helyi nyelveket sorvasztó birodalmi nyelvpolitikájának.

Nyelvi kavalkád a Kaukázusban
Nyelvi kavalkád a Kaukázusban
(Forrás: Wikimédia)

Népes családfa

A nyelvi megosztottsággal sajnos vallási és politikai megosztottság is jár. A grúzok és az oroszok általában ortodoxok, az északi kaukázusi népek többségükben szunnita mohamedánok, az azeriek síiták, az örmények pedig miafizita keresztények. A Kaukázus egész területén ma is gyakoriak az etnikai konfliktusok.

A jelentős számban képviselt indoeurópai (például az örmény és az oszét) és altáji (az azeri) nyelvek mellet három olyan helyi nyelvcsalád is létezik a Kaukázuson, amelyek alapvetően – az elvándorlásoktól és kitelepítésektől eltekintve – a Kaukázus régiójára korlátozódnak. Az első közülük a dél-kaukázusi (vagy kartvéli) nyelvek csoportja, amihez például a grúz is tartozik. A grúz az egyetlen hivatalos nemzeti nyelv a kaukázusi nyelvcsaládokhoz tartozók közül, bár Oroszországon belül több kaukázusi népcsoport is rendelkezik helyi autonómiával, területileg hivatalos nyelvekkel.

A másik kaukázusi nyelvcsaládot az észak-nyugati kaukázusi nyelvek képezik, ezek közé tartozik például az abház, Grúzia északi szakadár területének nyelve. A harmadik pedig az észak-keleti kaukázusi nyelvekből áll: mint a csecsen és az ingus is. Ez utóbbi nyelvcsaládba több mint 30 nyelvet sorolnak, többségüket csak pár ezren beszélik, de a nagyobbakat több százezren is.

Egy nyelv, ahol nyolc mássalhangzóval is kezdődhet szó

A grúz nyelv nem csak a legnagyobb számban beszélt kaukázusi nyelv, de nagyon régi írásos hagyománya is megkülönbözteti a többitől. Az első grúz írásos emlékek i.sz. 440-ből származnak, de az ógrúz nyelv beszélői már i.e. 3000-ben a Kaukázus vidékén lakhattak. A többi dél-kaukázusi nyelv, a szintén Grúziában beszélt szván, mingrél és láz nyelvek is ebből a közös ősnyelvből különülhettek el, legkésőbb feltehetően i.e. 1000-ben.

A grúz nyelvben rendkívül gyakoriak a mássalhangzó-torlódások, a szavaknak akár a fele is kettős mássalhangzóval kezdődik. A többi kaukázusi nyelvvel együtt ez is ragozó nyelv. A grúz ragok gyakran csak mássalhangzókból állnak, így jöhetnek létre olyan szavak is, melyek akár nyolc mássalhangzóval kezdődnek: გვბრდღვნი (gvbrdgvni), ami annyit jelent, hogy „tépsz minket”. Ez még a szlovák mássalhangzó-torlódásokhoz képest is sok, ahol a fagylalt neve zmrzlina. A szlovák szavakban azonban az olyan átmeneti (folyékony) mássalhangzók, mint az „r” és „l” is lehetnek szótagmagok, azaz hangtani szempontból magánhangzóként működnek, ellentétben a grúz példával.

A magyarok által is ismert grúz nevek gyakran végződnek úgy, hogy –dze, vagy –svili. Ez „fiú”-t illetve „gyerek”-et jelent, például a volt szovjet külügyminiszter és későbbi grúz elnök Eduard Sevardnadze illetve Sztálin születési nevében (Ioszeb Dzsugasvili).

Kaukázusi kavalkád – magyarul
Kaukázusi kavalkád – magyarul
(Forrás: Wikimédia / Thommy)

Háromkontinensnyi nyelvrokonság?

A nyelvészek sok nyelvvel próbálták már a grúzt rokonítani, de eddig még azt sem sikerült meggyőzően igazolniuk, hogy a dél-kaukázusi nyelvek egy tőről fakadnának a két észak-kaukázusi nyelvcsaláddal. Az egyik legnépszerűbb nyelvrokon-jelölt érdekes módon a távoli spanyolországi és egyébként szigetnyelvnek tekintett baszk nyelv. Sok nyelvészeti hasonlóság létezik a két nyelv között, például a főnévi esetrendszerek, vagy a 20-as számrendszer használata. A grúz – a baszk és az ófrancia nyelvhez hasonlóan – szó szerint úgy fejezi ki például a 93-at, hogy „4-szer 20 és 13” (ოთხმოცდაცამეტი - otkh-m-ots-da-tsamet'i). Theo Vennemann német nyelvész szerint az indoeurópai nyelvek a földrajzilag közeli baszk nyelvből kölcsönözhették a 20-as számrendszer egyébként rájuk nem jellemző furcsaságát.

További hasonlóság a grúz és baszk között, hogy mindkettő ergatív nyelv. Ez azt jelenti, hogy tárgyas ragozásnál tipikusan a mondat alanya kapja a tárgyat jelző ragot, nem pedig maga a tárgy. Ez a kaukázusi nyelvek többségére is igaz. Egy merész nyelvészeti elmélet részletes kidolgozása Szergej Sztarosztyin orosz nyelvész nevéhez fűződik. A dené-kaukázusi elmélet nem csak a kaukázusi és a baszk nyelveket, hanem Észak-Pakisztán elszigetelt burusaszki nyelvét, a sino-tibeti nyelvcsaládot, a jenyiszeji nyelveket és az amerikai indán na-dené nyelveket is egy közös őstől próbálja meg levezetni (érdekes módon azonban a grúzt kihagyja a rendszerből). Bár bizonyos friss erőt ad az elméletnek, hogy az amerikai Edward Vajdának nemrég sikerült igazolni a jenyiszeji és a na-dené nyelvek rokonságát a nyelvészek többsége azonban nem hiszi, hogy a jelenlegi módszerekkel bizonyítani lehetne az egész dené-kaukázusi elméletet.

Egy nyelv 84 mássalhangzóval

Az észak-nyugati kaukázusi nyelvek általában hatalmas massálhangzókészlettel rendelkeznek, amihez nagyon kevés (2-3) magánhangzó társul. Az 1992-ben kihalt ubih nyelvet nyelvészek hada tanulmányozta még utolsó beszélőjének életében. Arra jutottak, hogy a nyelv 84 mássalhangzója mellett mindössze két magánhangzó árválkodott.

A még ma is létező abház nyelv egyik dialektusa is legalább 67 mássalhangzót különböztet meg, ami magyar szemmel nézve rendkívül sok: mi 25 mássalhangzói hanggal büszkélkedhetünk. Természetesen az abház hangjainak elsajátítása igen sok gyakorlást kívánna. Ennél több mássalhangzó csak a dél-Afrikában honos csettintő hangjairól – általunk „Az istenek a fejükre estek” című filmből – ismert khoiszan nyelvekben van. A nyelvészek szerint úgy alakulhatott ki az észak-nyugati kaukázusi nyelvek mássalhangzó-magánhangzó eltolódása, hogy a mássalhangzók átvették a magánhangzók egyes tulajdonságait, például a lágyítást vagy más néven jésítést. Az észak-nyugati kaukázusi szótövek gyakran egyetlen mássalhangzóból állnak, ezért különösen gyakori az azonoshangzás: a homofónia.

Az észak-nyugati kaukázusi nyelveket a már korábban emlegetett Grúziából kivált Abházián kívül még Törökországban, illetve Oroszország három kaukázusi köztársaságában beszélik. Ezek Adigeföld, Karacsáj- és Cserkeszföld, továbbá Kabard- és Balkárföld. Oroszországban a köztársaság a legnagyobb önállósággal rendelkező közigazgatási terület, ezeknek önálló parlamentjük és hivatalos nyelvük is van az orosz mellett. A legnagyobb észak-nyugati kaukázusi nyelv a kabard (körülbelül 1 millióan beszélik) és az adige (félmilliónyi nyelvhasználója van). Mindkét nyelv beszélői közül sokan élnek Törökországban is.

Az észak-nyugati kaukázusi nyelvek erősen ragozók, ugyanakkor egynél több ragozott igét nem tartalmazhatnak a mondatok. Így „nem megengedettek” az európai nyelvek alárendelt mellékmondatai sem, csupán névszói vagy melléknévi igenevekkel.

A két északi kaukázusi nyelvcsalád feltételezhetően közelebbi kapcsolatban van egymással, mint másik szomszédjukkal, a kartvéli nyelvcsaláddal. Az észak-nyugati kaukázusi és az észak-keleti kaukázusi nyelvek közé ékelődik be és választja őket külön az iráni eredetű oszét nyelv. Az oszét a szkíta nyelvek egy utolsó mai túlélője, másik neve alán.

Egy nyelv 64 főnévi esettel

Az észak-keleti kaukázusi nyelveket főleg Oroszország három kelet-kaukázusi köztársaságában beszélik: Ingusföldön, Csecsenföldön, és Dagesztánban. Az észak-nyugati kaukázusi nyelvekhez hasonlóan itt is jellemző a mássalhangzók nagy száma (néha hatvannál is több), de itt gyakran sok magánhangzó is társul hozzájuk. A csecsen például 44 magánhangzót különböztet meg a 14 magyar magánhangzóhoz képest. A csecsen egyben a legnagyobb számban beszélt észak-keleti kaukázusi nyelv is – hasonló nevű köztársaságának függetlenségi harcáról sokat hallottunk az elmúlt két évtizedben.

Dagesztánban legalább 30 kisebb észak-keleti kaukázusi nyelvet tartanak számon. Ezek között az avar közvetítő nyelvként is működik, és ez egyben az egyetlen helyi irodalmi nyelv is. Ez az avar nem keverendő össze az azonos nevű népvándorlás kori pannóniai népcsoporttal, ami valószínűleg egy török eredetű nyelvet beszélt. A másik két, százezres nagyságrendű nyelv a dargin és a lezg.

A dagesztáni nyelvekről elmondható, hogy nagyon összetetten fejezik ki a cselekvés-irányulást. Ezt mi a magyarban olyan esetragokkal fejezünk ki, mint „–tól/-től, -hoz/-hez/-höz, -ra/-re”. Más esetekkel együtt ezek képezik a névszói eseteket. A személyes névmásokat leszámítva az angol egyet sem, a latin hatot, a magyar pedig 18 valódi névszói esetet különböztet meg. Ehhez képest az észak-keleti kaukázusi tabasszarán nyelv 54-et, a tsez (más néven dido) pedig 64 névszói esetet használ.

A nyelvészek szerint már a proto-észak-keleti kaukázusi nyelv tartalmazott fontos mezőgazdasági elnevezéseket. Ezek a termékeny félhold korai mezőgazdasági forradalmának idején születhettek, így elképzelhető, hogy valamelyik korábbi ott használatos nyelvből fejlődtek ki. A Kaukázus hegyei és völgyei azonban olyan nyelvészeti mikroklímát kínáltak fel nekik, ahol egymástól eltérő önálló nyelvekké tudtak formálódni, és a mai napig meg is tudták őrizni egyediségüket.

Források:

David Crystal: A nyelv enciklopédiája

A nyelvek világatlasza: a világ nyelveinek eredete és fejlődése

Ethnologue

Wikipédia

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
23 Pesta 2011. június 11. 19:28

A dzsuva tényleg cigány eredetű szó: c. „zsuva” = tetű, bolha.

(Ez a zs -> dzs változás megvan pl. a zsal -> dzsal esetében is.)

22 siposdr 2011. június 11. 17:49

@Roland2:

Igen!

A "zmrz"-ből a "mrz" etimológiailag ugyanaz, mint pl. az orosz Télapó-ban az a Gyed Moróz-ban a fagyot jelentő szó. A prefix "z" pedig a le-, ill. meg- (fagyasztani) megfelelője.

21 Roland2 2011. június 11. 15:18

@Galván Tivadar: A dzsuva cigány szó.

Ezt a dzsu=vas jelentésű dolgot vmilyen dokumentumfilmből hallottam,de úgy látszik azoknak sem kell minden esetben hinni.Egyébként kevesen tudják,de Berija meg mingrél származású volt.

@doncsecz: A zmrzlina és a zmrzovalnik szóban a zmrz- előtag valami hidegre,hűvösre utal ?

20 Galván Tivadar 2011. június 11. 14:52

@siposdr:

"Другой перевод слова джуга — «мусор»" Esetleg innen ered a "dzsuva" is? ;)

19 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 11. 14:05

@El Mexicano: Hát ugye ez attól függ, milyen lexikonokat nézünk... :)

18 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 11. 14:04

@siposdr: Abban igaza van, hogy az -ics is hasonló, de az nem családnevet, hanem apai nevet képez. Az -ov pedig nem a többes birtokos végződése, hanem az úgynevezett birtokos melléknévé, amit ma már nem igazán használnak. A délszláv -ić viszont valóban jól illeszkedik a sorba!

17 siposdr 2011. június 11. 11:52

@Fejes László (nyest.hu):

Az orosz nyelv esetében én inkább az -ics végződést tartanám a magyar -fi, -fia megfelelőjének. Az -ov inkább a többes birtokosra hajaz, azaz pl. a nagyon gyakori Ivanov családnév annyit jelent, hogy az Ivánoké. Az orosz nyelvadási gyakorlatra jellemző apai név (azaz, amelyet a személynév és a családnév között találunk, és amely a szóban forgó tömeggyilkos esetében Visszarionovics) végződése az az ominózus -ics, amely a "-fi"-vel megegyezik.

Nem véletlen, hogy a délszláv nyelveket beszélő országokban olyan sok a Petrovics, Pavlovics, Sztevanovics stb. (a név végi "cs" nyelvjárástól függően, a történelmi kiejtést jobban tükröző módon, "ty" is lehet, ld. Sztevanovity Zorán kiváló előadóművészünk nevét)

16 El Mexicano 2011. június 11. 11:46

@Fejes László (nyest.hu): Igen, teljesen igazad van, arra utaltam csak, hogy ezzel a fogalommal a lexikonokban csak a kelta nyelvek vonatkozásában lehet általában találkozni (más kérdés persze, hogy nyelvtörténetileg ez minden nyelvben megvan, csak nem szokták nevén nevezni).

15 siposdr 2011. június 11. 11:38

@Roland2: Az orosz nyelvű wiki... szerint

Существует также мнение, что фамилия «Джугашвили» происходит от названия села Джугаани (ჯუღაანი) (ныне — на территории Телавского муниципалитета Грузии).

Azaz létezik olyan álláspont/vélemény is, mely szerint a Dzs... családnév a Dzsugaani falu nevéből származik stb stb.

Ugyaninnen egy másik kisérlet a név megfejtésére:

Очень рано появилась версия, согласно которой фамилия Джугашвили — не грузинская, а осетинская (Дзугатæ, от дзуг — «отара, стадо»), которой только придана грузинская форма (графема «дз» в говоре южных осетин произносится как «дж», окончание осетинских фамилий «тэ» заменено на грузинское «швили»

Azaz a lényeg: e szerint a név alapja az oszét (azaz a jász nyelv rokona) "dzug", ami birkanyájat jelent.

Van egy harmadik megfejtési kisérlet is: Другой перевод слова джуга — «мусор»

Ez a történelem legszebb önigazolása, mert ezek szerint a szemét, kosz jelentésű grúz szóból ered...

Nekem ez a legutóbbi tetszik a legjobban, függetlenül attól, hogy igaz-e? (hihihi)

14 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 11. 10:05

@doncsecz: A leírt jelenségnek semmi köze a lágysághoz és keménységhez. Ezt a kifejezést az olyan különbségekre szokták használni, mint a magya n és ny, t és ty, d és gy között van.

Ilyen magánhangzó-betoldások máshol is vannak, pl. a csehben a '8' osm, de inkább [oszum]-nak ejtik. Az r-nél viszont nincs ilyen.

13 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 11. 10:01

@El Mexicano: "Igen, ez az ún. leníció jelensége, amely a kelta nyelvekre jellemző." A leníció a gyöngülés jelensége, amely MINDEN nyelvre jellemző, persze történetileg, nem pedig a szinkrón nyelvtanban. A kelta nyelvekre az jellemző, hogy a szavak egyes alakjaiban végbement ez a gyengülés, másokban nem, és végül, ahogy írod, csak az különböztetett meg bizonyos szóalakokat, hogy az egyikben volt (történetileg!) gyengülés, a másikban nem. Erre a szinkrón jelenségre vitték át a leníció fogalmát, ami azért elég pontatlan, hiszen a szinkróniában ezekben az alakokban már nem gyengül semmi. De hasonlóképpen a gyengülésre épül a fokváltakozás (a finnségiben, a lappban, a nganaszanban), sőt, a magyarban is az olyan váltakozások, mint a [mé] : méhek, ló : lovak stb.

@Roland2: A Google Translate szerint a vas რკინის, az acél ფოლადი vagy ლითონის, ezzel szemben Dzsugasvili: ჯუღაშვილი. A -svili egyébként is olyan, mint a skót M(a)c-, az ír O', az orosz -ov, az ukrán -enko vagy a magyar -fi.

12 doncsecz 2011. június 10. 19:00

Nemcsak a szlovákban, a szlovénban is vannak olyan szavak amelyekben több mássalhangzó áll össze, mint a zmrzovalnik (hütőgép). A szlovén irodalmi nyelv ilyenkor ezeket keményen szokta kiejteni, de mondjuk a vendben az ilyesmi lágyulni látszik. Pl. a prvi (első) szónál amint mondtam a szlovén keményen mondja ki a prv hangokat, de a vendben a (goričkói, rábamenti részen) egy kicsikét lehet hallani, mintha a p és az r közé ö hang ékelődne be (pörvi), de ezt mégsem mondják ki teljesen a vendek. Délebbre azonban nem ez a kevéssé hallható ö, hanem e ékelődik be.

11 Roland2 2011. június 10. 17:59

Ha már szóbakerült Sztálin: valahonnan nekem az rémlik,h. a Dzsugasvili névben a dzsu vasat jelent,és később amikor Sztálinná változtatta a nevét,szándékosan hasonló értelmű szót (stal-acél) akart választani.De vajon mit jelenthetett az eredeti grúz neve ? Kovácsot talán (dzsu= vas,vili=fi/fia,a -gas- meg kérdéses ) ?

10 El Mexicano 2011. június 10. 17:58

@Roland2: Igen, ez az ún. leníció jelensége, amely a kelta nyelvekre jellemző. A történet röviden a következő. A régi kelta nyelvekben, akárcsak a latinban, még volt főnévragozás. Később a főnevek végéről a ragok lekoptak, viszont befolyásolták az előtte álló, illetve a következő szó első hangjának kiejtését (ahogyan az újlatin nyelvekben is megvan ez, csak nem jelöli a helyesírás). Ez a változás megmaradt, és ezt jelölik a modern kelta nyelvek a helyesírásban.

Példaként az írből: an capall bán 'a fehér ló' – ennek többes száma na capaill bhána (bh = [v]). Ennek pedig az az oka, hogy régen ez *capalli bána volt, magánhangzók között a [b] pedig [v]-vé alakult.

Ugyanez történik a spanyolban, de még inkább a szárdban, csak nem jelöli a helyesírás:

putzu [puθu] 'kút – su putzu [su'βuθu] 'a kút'

A zöngés hang pedig ilyenkor el is tűnik:

básicu ['baziku] 'alap' – su básicu [su'(w)aziku] 'az alap'.

Az e jelenséggel foglalkozó terület pedig a mondatfonetika, más néven sandhi.

9 Roland2 2011. június 10. 17:46

@El Mexicano: Nem,az ugain jelenti a húszat.Érdekes viszont,hogy a húszhoz rendelt,számított számoknál az "ar" (-on/-en/-ön) szó után az ugain előtt egy "h" jelenik meg,hasonlóan mint a 30 jelentésű szónál: pl. pedwar ar hugain (24),naw ar hugain (29),deuddeg ar hugain (32)

en.wikipedia.org/wiki/Welsh_numerals

Ez a h hang lehet,hogy valami ejtéskönnyítő talán,vagy valami más nyelvi jelenségből alakult ki.

Érdekes,hogy a kettő vagy több jegyű számneveknek egyaránt lehet 20-hoz és tízhez viszonyított számértékük: chwe deg tri ( hat-tíz(es)-három=63),pum deg (öt-tíz(es)=ötven),pedwar deg (négy-tíz(es)= negyven),naw deg naw (kilenc-tíz(es)-kilenc=kilencvenkilenc),stb.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X