nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tévhitek
A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek

Az interneten több lista is kering a legnehezebb nyelvekről, sőt, egyesek szerint a legkönnyebb nyelvek is sorrendbe állíthatók. Írásunkban rámutatunk, mennyi tévképzet áll az ilyen rangsorolások mögött, és miért kell óvatossággal kezelnünk a nyelvekről keringő állításokat. Mi több, arra is rámutatunk, hogy egyes nyelvek tanulása egyenesen életveszélyes.

Fejes László | 2010. október 25.
|  

Korábban már írtunk a legnehezebb nyelv kérdéséről, meg arról is, milyen nyelvet érdemes tanulni. Ebben a cikkben visszatérünk az előző témához, és megnézzük, miket lehet olvasni erről a témáról a neten!

Titkos konferencia, rejtélyes kutatások

A Minden[,] ami német című blog a témáról szóló cikkében a következőt írja:

Szeptember 27-én, Párizsban gyűltek össze a világ nyelvészei.

Nyolc év kutatás és tanulmányozás után kiadták a világ 10 legnehezebb és 10 legkönnyebb nyelvének sorrendjét. A sorrend felállításánál figyelembe vették a nyelv fejlődését, a helyesírást, az írás, a betűk formáját, a jeleket, a beszédet, a nyelvtörténetet és a nyelvtani sajátosságokat.

A nyelvtudósok egyesülete, mely Berlinben székel, a nyelvek vizsgálatát a legelterjedtebbekkel kezdte, majd fokozatosan a többit is. A világon kb. 7832 nyelv van. Minden héten megszűnik két nyelv és keletkezik két- három új.

Vigyázó szemetek...
Vigyázó szemetek...
(Forrás: Wikimedia commons)

A szöveg több állítása is gyanakvásra adhat okot. Először is: az interneten nincs nyoma annak, hogy bármelyik év szeptember 27-én nagyszabású nyelvészkonferencia zajlott volna Párizsban. (A pontos évszám nem derül ki, gyaníthatóan ugyanarról az évről van szó, mint amikor a cikk kikerült, azaz 2009.) Nem tudunk a nyelvtudósok berlini egyesületéről sem.

Gyanús az is, hogy nyolc éves kutatást folytattak volna a kérdés tisztázása érdekében. Az ilyen kérdések csak a laikusokat izgatják, tudományos válasz nincs rájuk, a nyelvtudomány szempontjából fel sem merül ilyen kérdés. Korábbi posztunkban azt is hangsúlyoztuk, hogy egy nyelv tanulásának nehézségi fokát nagyban meghatározza, hogy mi a nyelvtanuló anyanyelve, illetve milyen nyelveket milyen szinten ismer. Objektív választ tehát nem is adhatunk a kérdésre.

Teljesen hiteltelennek tűnik, hogy miket vettek figyelembe a kutatásnál. Egy nyelv nehézségi fokát sok minden meghatározza, de az nem, hogy miképpen jutott abba az állapotba, amelyet meg kell tanulnunk: a nyelv „fejlődés”-ét és a „nyelvtörténetet” (mi lenne a különbség?) tehát ilyen szempontból nem vizsgálhatták. A helyesírás még csak-csak lehet könnyű vagy nehéz (pl. abban, hogy mennyire pontosan tükrözi a kiejtést), de hogyan lehet figyelembe venni a betűk formáját? És mi az, hogy figyelembe vették a „jeleket” és a ”beszédet"?

A világon beszélt nyelvek számára vonatkozó adatok ingadoznak, de a 6000-8000 közötti érték hitelesnek tűnik. Az is igaz, hogy rohamosan halnak ki a nyelvek, de az semmiképpen sem, hogy hetente két-három új nyelv születne. (Korábban írtunk a magyar nyelv „születés”-éről is.)

Annak ellenére, hogy a cikk konferenciára, társaságra, kutatásra hivatkozik, egyiknek sem adja meg a pontos nevét, és nem adja meg forrásait sem. Ez már önmagában is elég gyanús ahhoz, hogy óvatosan kezeljük állításait. A közölt listákat megtalálhatjuk egy angol nyelvű blogon is, de ott hiányzik a fent ismertetett körítés (és forrás ott sem szerepel).

A legkönnyebb nyelvek

A Minden[,] ami német szerint a legkönnyebb nyelvek a következők:

10. mongol

9. örmény

8. görög

7. norvég

6. olasz

5. román

4. horvát

3. bolgár

2. angol

1. spanyol

A zadari egyetem épülete. Könnyebb a horvát, mint az olasz?
A zadari egyetem épülete. Könnyebb a horvát, mint az olasz?

A listában az egyik legmeglepőbb a horvát előkelő helyezése. A horvát ragozása ugyanis aligha könnyebb, mint a legtöbb szláv nyelvé (a bolgár ilyen szempontból valóban egyszerűbb), de olyan nehézségekkel kell benne megküzdenünk, mint a tónusok (ezekről írtunk a legnehezebb nyelvekről szóló cikkünkben), amiket a helyesírás nem is jelöl. (Ugyanez igaz a norvégra is.) Az is érdekes, hogy a horváttól alig különböző szerb nem szerepel a listán: felmerülhetne, hogy azért, mert cirill betűkkel írják, de akkor miért szerepelhet a bolgár? Vagy miért nem szerepel a norvég szomszédságában a svéd?

A spanyol első helyezése is erősen vitatható, mert a spanyolul tanulóknak bizony nem kis nehézségekkel kell megbirkózniuk: a magyarok számára pl. a b/v, a g vagy a ll helyes ejtése okozhat gondot, és az igeragozás is tartogat meglepetéseket. Nem érthető, hogy ha a spanyol az első, az olasz miért csak a hatodik – aligha nevezhető meg olyan különbség a két nyelv között, mely az ennyire eltérő helyezést indokolná.

Örmény ábécé
Örmény ábécé
(Forrás: Wikimedia commons)

További érdekesség, hogy a 9. helyen az örmény szerepel (sajátos helyesírásával, sajátos hangokat tartalmazó hangrendszerével, összetett ragozási rendszerével) – az angol változatban azonban nem az Armeniant, hanem az Aramaicot, azaz az arámit találjuk (erről ugyanazt elmondhatjuk, mint az örményről).

Arámi írás
Arámi írás
(Forrás: Wikimedia commons)

A szlovák a legnehezebb?

A Minden[,] ami német listája a legnehezebb nyelvekről:

10. német

9. francia

8. kínai

7. japán

6. koreai

5. perzsa

4. arab

3. finn

2. magyar

1. szlovák

A szlovák nehézségéről a következőket olvashatjuk:

A világ legnehezebb nyelve a szlovák, mégpedig a nehéz és bonyolult nyelvtani felépítése miatt.
A világon egyedül a szlovák nyelvnek van 7 esete (Nominatív, Genitív, Datív, Akuzatív, Lokál, Instrumentál a Vokatív), kiemelt szavai (i – y), a melléknevek és igék ragozása. Tulajdonképpen a szlovák nyelvben ragozni kell az összes szófajt.

Az i – y valószínűleg helyesírási nehézségre utal (ez kb. annyira bonyolult, mint a magyarban a j – ly kérdése). Az összes többi – meglehetősen szakszerűtlenül és aligha közérthetően – megfogalmazott tulajdonság azonban a csehről is elmondható. Sőt, a csehül tanulók számára nyilván nehézséget jelent a ř helyes ejtése (ez a hang csak nagyon kevés nyelvben fordul elő), ráadásul több ragozási típus is van, mint a szlovákban. A lehető legelfogulatlanabbul szemlélve is nehezebb a cseh, mint a szlovák – ennek ellenére még az első tízbe sem került be.

Felirat a világ legnehezebb nyelvén...
Felirat a világ legnehezebb nyelvén...
(Forrás: Wikimedia commons)

Hasonló módon talán a  koreai és a kínai vethető össze: az előbbi írásrendszere sokkal következetesebb (a kiejtést követi), és nincsenek benne tónusok sem: érthetetlen, miért minősül nehezebbnek, mint az utóbbi.

Ezeket a listákat tehát nem lehet komolyan venni.

Nemek a magyarban

A Leximo.org blogjában különböző emberek véleményét gyűjtötte össze arról, hogy melyik a legnehezebb nyelv. A listán legtöbbet a kínai szerepel (kétszer mint mandarin, egyszer mint kantoni, egyszer mint kínai), elsősorban a tónusok és az írásrendszer miatt. Felkerült még az izlandi (régies a szókincse(!) és bonyolult a nyelvtana), az orosz („szörnyű nyelvtan”), az arab (jobbról balra kell írni és nagyon hátul képzettek a hangjai), a hindi (a beküldő szerint az írása bonyolultabb, mint a kínaié, emellett a kiejtése is nehéz) és a tamil (szintén az írása és a kiejtése miatt). Meglepetés lehet, hogy a listára felkerült az angol is, méghozzá azzal az indoklással, hogy nagyon nagy a szókincse, illetve hogy az ige az alany után áll! (Az állítás szerint a világ legtöbb nyelvében az ige áll a mondat elején: ez egyszerűen nem igaz.)

Számunkra még érdekesebb, hogy a listán szerepel a magyar is, méghozzá azzal az indoklással, hogy nem elég, hogy három nem (hím-, nő, és semleges) és hétféle igeragozási típus van benne! Ráadásul a magyar „független” nyelv, mely nem kötődik semmilyen alapnyelvhez, mint a francia, az olasz vagy a spanyol a latinhoz. Ennyi sületlenség talán elég is ahhoz, hogy a többi megjegyzést se vegyük komolyan.

Egy hivatalos (?) lista

Objektívebbnek tűnik az amerikai külügyminisztérium külszolgálati intézetének listája (ha tényleg az). Ennek rangsora kizárólag arra vonatkozik, hogy angol anyanyelvű személyek számára mennyire nehéz egy-egy nyelv elsajátítása, és arra építik, hogy átlagosan hány órát kell tanulnia valakinek az adott nyelvet, hogy egy bizonyos szintre eljusson.

A lista a következő:

  1. kínai
  2. arab
  3. tujuka
  4. magyar
  5. japán
  6. navahó
  7. észt
  8. baszk
  9. lengyel
  10. izlandi

A magyarról a cikk azt állítja, hogy 35 eset van benne – a valóságban egyetlen nyelvtan sem beszél 25 esetnél többről. Egyébként a cikk bevezetője szerint a finnben, az észtben és a magyarban „számtalan” eset van... (Az észtről azt is megtudhatjuk, hogy nagyon „merev” az esetrendszere – vajon ez mit jelenthet?)

Itt jegyezzük meg, hogy a nyelv nehézségét hangsúlyozandó sokszor hangzik el, hogy az adott nyelvben hány eset van. Valójában ez nem sokat mond a nyelv nehézségéről, hiszen egy toldalékot hozzátenni a szóhoz nem bonyolultabb, mint mondjuk egy adpozíciót (névutót vagy elöljárószót) helyezni mellé. Az igazi nehézséget az esetkategória kifejezése jelentheti, például az, hogy hány ragozási típus van, illetve egyáltalán mennyire foglalható szabályokba az adott eset kifejezése. Érthetetlen a lengyel kapcsán elhangzó megjegyzés, hogy a németben négy eset van, de az legalább mind logikus...

A magyarról megtudhatjuk, hogy „tele van kifejező idiomatikus szavakkal és toldalékokkal", a magánhangzók nagy száma és a hangok mélyen, a torokban való képzése különösen nehézzé teszi. Aligha hihető, hogy ezek az állítások olyanoktól származnak, akik valaha tanítottak, vagy akár tanultak magyart.

A cikk a baszk egyik nehézségeként azt jelöli meg, hogy nem indoeurópai – ez sehol máshol nem hangzik el, holott a listán csak a lengyel és az izlandi indoeurópai nyelv.

Baszk, íííííí
Baszk, íííííí
(Forrás: Wikimedia commons)

Érdekes kijelentéseket olvashatunk a kiejtésről is, eszerint a lengyelben nincsenek nyelvjárások, ezért (!) csak akkor értik meg a külföldit, ha az egészen pontosan ejti a hangokat – az izlandit pedig csak úgy lehet megtanulni, ha anyanyelvi beszélőkkel készített hangfelvételeket hallgatunk.

Aligha hihető, hogy mindezek egy nyelvi képzéssel komolyan foglalkozó intézettől kerültek ki. Elképzelhető, hogy a lista valóban tőlük származik, és valóban a  tanulásra fordítandó időt tükrözi, de a magyarázatok hiteltelenek. Az ihletet talán egy, ma már csak archívumban fellelhető, de szakmailag korrekt írás adta.

A nehézségek típusai

Vannak az interneten teljesen korrekt cikkek, így például a usingenglish.com írása. Ez különösen azt a fontos tényt hangsúlyozza, hogy a tanulandó nyelv nehézsége elsősorban attól függ, milyen nyelveket ismerünk már. A magyarról azonban ennek is sikerül sommásan ítélkeznie.

Itt is előkerül az az állítás, hogy a magyarban 35 eset van. Viszont állítólag az angol anyanyelvűeknek nem okoz gondot a magyar írás elsajátítása, hiszen a magyarok „alfabetikusan” (betűkkel? latin betűkkel?) írnak. Ez azonban így aligha állja meg a helyét: mivel a magyarban van jó pár hang, ami az angolban nincs meg (ü, ö, ny, ty stb.), továbbá jelölni kell a magánhangzók hosszúságát, továbbá a jól ismert hangokat is egy angol számára szokatlan módon jelöljük (sz, s, cs stb.), a magyar írás éppen elég nehézséget okozhat. Az írás szerint viszont gondot okozhat az angol anyanyelvűeknek a magyar nyelvtan bonyolultsága: ez igaz, de például a holland (vagy akár francia, olasz) nyelvtant nem azért fogják könnyebbnek találni, mert sokkal kevésbé bonyolult, hanem elsősorban azért, mert közelebb áll az angolhoz.

Hasonlóan korrekt szócikket közöl az angol Wikipedia: eszerint azonban a legnehezebb a szentineléz nyelv elsajátítása. A szentinelézt a Bengáli-öbölben, néhány kis szigeten beszélik, de a szigetekre tévedőket az őslakosok azonnal megölik, így nem sok lehetőség van a nyelvtanulásra. Kétségtelen, hogy az ilyen problémákat sem lehet kizárni a tanulási nehézségek köréből.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 hhgygy 2016. február 1. 12:51

,mégis mire eljutnak a főiskoláig,nagyon nagy részük cse országba jelentkezik.

HOGY MIÉRT? Mert könnyebb mint a szlovák nyelv.

Ez brilliáns példája az internetes trollok hamis érvelésének, azon belül is a hamis ok-okozati viszony alkalmazásának.

11 jevka 2015. december 20. 20:06

Lehet, hogy figyelmetlenül olvastam és nem is vagyok szakértő, de emlékeim szerint a lengyelben is megvan ugyanz a 7 eset, mint a szlovákban. Vannak nehezen ejthető betűk, betűcsoportok stb.

A koreai a világy legkönnybben megtanulható abc-je, a bonyolultnak látszó képet az okozza, a magánhangzókat típusuk szerint az előző mássalhngzó után vagy alá írjuk-e a maxiálisan 3 jelből álló csoportokban

10 Illes 2013. január 13. 21:07

Az alfabetikus alatt szerintem is a fonetikus írás értendő, bár elég furcsán van megfogalmazva.

Noha én nem vagyok nyelvész vagy kutató, személy szerint a következőket tartom egy nyelv nehézségét meghatározó tényezőknek:

- Élő nyelv-e még

Szerintem nem lehet könnyű egy halott nyelvet tanulni, hisz nincs igazán kivel beszélni az adott nyelven, és az alkalmazási területei nagyon korlátozottak. De persze ez éppúgy igaz arra a nyelvre, amelynek használói megölnek, mielőtt elcseveghetnék velük.

- Ismertek-e a miértek

A nyelvtörténet itt igenis képbe jöhet. Sokkal könnyebb egy bizonyos nyelvi különlegességet megérteni, ha még ismertek a mögötte húzódó logikai okok. Például, hogy egy viszonylag egyszerű példát hozzak fel, ha az emberek ismerik a történetét annak, hogy a skandináv és germán nyelvek miért számolnak 12-ig, majd onnan tovább más rendszerben, akkor sokkal könnyebben megértik. Pont ezért nehezek a kivételek, mert azokra látszólag nincsenek logikailag érthető okok. Viszont itt képbe jönnek olyan tényezők is, hogy ki tanítja. Mert ha a tanár sem ismeri az okokat (noha azok ismertek), akkor rejtélyessé teheti a nyelvet, és akkor nehéz megtanulni.

- Mennyire áll közel ahhoz, ami a személy számára már megszokott, aminek a használatát már elsajátította.

Személy szerint nem hiszem, hogy az igeidők, a nyelv rendszere, az esetek száma, vagy akár a tónus vagy kiejtés módja nehézségi foknak tekinthető, ha olyan ember tanulja a nyelvet, akinek ezek megszokottak, és már ismeri őket.

- Írás

Ezen a területen nem vagyok jártas, hiszen csak a latin betűket ismerem, de szerintem nyilván előnyben vannak a fonetikus nyelvek. A magyar írást könnyebbnek tartom, mint a dánt vagy az angolt, hiszen a magyarban az esetek többségében azt írjuk le, amit mondunk, és ha egy számunkra ismeretlen szót felolvasunk, akkor jó az esély rá, hogy helyesen ejtjük ki. Ez persze igaz az angol nyelvre is, de ott inkább azon áll vagy bukik, hogy ismerünk-e olyan szavakat, amiket hasonlóan írnak, nem csupán azon, hogy ismerjük-e az ábécét. De biztos vagyok benne, hogy egy olyan nyelvet, aminek több ezer írásjele van, vagy azokhoz kapcsolódó kiegészítő jelek, sokkal nehezebb megtanulni.

Hozzáteszem, hogy ha igaz, hogy a vietnámi annyira bonyolult, hogy az ott élők minden harmadik jelet elrontják, az számomra erősen megkérdőjelezi az írás értékét. Hiszen a nyelv alapvető célja, hogy egy eszközt adjon arra, hogy gondolatainkat szavakba öntsük, olyan formában, hogy azt mások megérthessék, és ha az ehhez túl bonyolult, akkor kukákba való, mivel hiába tanulom meg én, ha mások nem értik meg.

9 Annie 2011. június 20. 02:42

Alfabetikus alatt valószínűleg azt értették, hogy egy betűnek egy hang felel meg, és nagyjából minden betűt mindig ugyanúgy ejtünk (ez egy angolnak nagyon tud tetszeni :)

Az, hogy a jól ismert s, cs, sz hangokat „egy angol számára szokatlan módon jelöljük” szerintem nem kifejezetten a legnagyobb nehézség, ezt fél perc, amíg az agyába vési, aztán már csak gyakorolni kell (hogy semmit ne ejtsen sz-szel a „minden utca végén sarok” mondatban :)

8 Fejes László (nyest.hu) 2011. május 8. 12:03

@RF: Arra, hogy a cseh nehezebb, mint a szlovák, két érvet hoztam: 1. Az [ř] olyan hang, amely a világon nagyon kevés nyelvben van meg, tehát elsajátítása a nyelvtanuló anyanyelvi hátterétől függetlenül mindenkinek nehézséget okoz, ráadásul a hang objektív „nehézség”-ét is mutatja, hogy kevés nyelvben fordul elő. 2. Mivel a csehben az úgynevezett „kemény és lágy tövű” névszók ragozása különvált, több ragozási típust kell megtanulni, tehát objektíve nehezebb. Sajnos nem sikerült megtalálnom, milyen érvekkel cáfolja ezeket az állításokat, vagy azt, hogy ezek nehézséget okoznának a nyelvtanulásban – azaz hogy miért is lenne baromság, amit leírtam.

Sajnos nem rendelkezem a szlovákiai magyarok továbbtanulási statisztikáival, de ha az Ön által felsorolt számok helyese is, akkor sem hiszem, hogy okként azt lehetne megnevezni, hogy a cseh könnyebb nyelv, mint a szlovák. Sokkal inkább elképzelhető, hogy a csehek sokkal toleránsabbak a magyarokkal szemben, mint a szlovákok, ezért választanak csehországi iskolát (erről vannak felmérések). A másik lehetséges magyarázat, hogy a csehországi oktatási intézmények színvonalasabbak (vagy legalábbis jobb a hírük).

Ami az i/y, j/ly párhuzamot illeti, valóban nem tökéletes: a magyarban ugyanis mindig tudnunk kell, hogy az adott szóban hogy kell írni, a csehben és a szlovákban a különbség gyakran a kiejtést tükrözi, azaz nem kell megtanulnunk (pl. a [zseni] 'nők' szót egyértelműen ženy-nek kell írni, fel sem merül, hogy ženi-t írjunk, hiszen az a [zsenyi] írásmódja lenne). Nehézség csak ott van, ahol az előtte álló mássalhangzó nem lehet lágy. A végződések esetében azonban ilyen nincs, mert ott mindig meghatározott, milyen mássalhangzó után melyik jön. (Vagy pedig az élő/élettelen kategória, ill. a nem dönt, de megjósolhatóan!) Sőt, a szlovákban a múlt idő többes számában mindig -i van (boli sme 'voltunk'), pedig itt is segítene a kiejtés a *boly-tól való megkülönböztetésben. Ezzel szemben a csehben byli jsme 'voltunk (hímnem)', de byly jsme 'voltunk (nőnem)' írandó, holott a kiejtésben nem különböznek! Ez megint csak azt mutatja, hogy a cseh a nehezebb (azaz több mindenre kell figyelni).

7 RF 2011. május 7. 15:08

Jaj és még valami.. idézek:

*Az i – y valószínűleg helyesírási nehézségre utal (ez kb. annyira bonyolult, mint a magyarban a j – ly kérdése)*

Egyaránt tanitották az iskolában számunkra a magyar és a szlovák nyelvtant is.Mindkettőből éretségi van a középiskolákon.

Kedves szerző, a szlovákban az i és az y egyáltalán még kábéra se anyira bonyolult mint a magyar nyelvben az j ly.A magyar nyelvben a szavak adottak,és evel együtt a j és ly is adott.Viszont a szlovák szavakban jelen,múlt,jövő - egyes szám ,többes szám, és férfi/nő/semleges és Nominativ Genitiv , Dativ akuzativ lokál instrumentál ragozási alakokkal együtt is változik az i és az y irása,nembeszélve a rengeteg kivételről( útánna lehet nézni: *vybrané slová*) .Mondhatjuk úgy hogy ahány mondatot mondok,anyiféle képpen váltakoznak az i és az y -ok a ragozás szerint.Borzalmasan nehéz ezt megtanulni.

na ennyit a kb olyan nehéz mint a magyar nyelvben a J ly - ról :-)

6 RF 2011. május 7. 15:02

Kedves szerző. (beszélek szlovákul és magyarul)

Csak annyit jegyeznék meg,hogy szlovákiai magyar vagyok és óvodától kezdve tanulják itt a magyar gyerekek a szlovákot,mégis mire eljutnak a főiskoláig,nagyon nagy részük cse országba jelentkezik.

HOGY MIÉRT? Mert könnyebb mint a szlovák nyelv.

Ha ön,kedves szerző úr nem beszéli az egyiket sem (cse és szlovák) ,akkor ne okoskodjon róla ... és ahogy mondtam,itt nem rólam van szó,hanem a tanulók több mint 50% ról .. nembeszélve arról hogy a maradék 50%ának a 30% -a magyar országra jelentkezik főiskolára....

Lehet hogy nem a szlovák a legnehezebb nyelv,vagy hiba van az összeállitásban (ahogy maga is leirja a cikk szerint),de hogy a cse nyelv nehezebb lenne mint a szlovák,ezekkel az érvekkel alá támasztva,amit maga is leirt,az egy baromság.

Szép napot.

5 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 20. 18:35

@Nước mắm ngon quá!: Nem, nem támadásnak éreztem, csak rámutattam, h erről is szóltunk. :)

4 Nước mắm ngon quá! 2011. február 20. 16:36

@Fejes László (nyest.hu): T. Szerző, hozzászólásomat párhuzamos véleménynek is tekintheti, nem irányult a cikk megállapításai ellen.

3 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 20. 16:05

@Nước mắm ngon quá!: A témát érintő cikkünket pontosan ezzel kezdtük: "Természetesen a világ nyelveit nem lehet nehézségi sorrendbe állítani, már csak azért sem, mert egy nyelv nehézsége nagyban függ attól, hogy ki tanulja. A cseh például objektíve nehéz nyelv bonyolult mássalhangzó-kapcsolatokkal, összetett ragozási rendszerrel stb., ám egy szlovák vagy akár egy orosz külön tanulás nélkül is sokat megért belőle."

2 Nước mắm ngon quá! 2011. február 20. 15:49

A nyelv nehézsége relatív, a tanulni kívánt célnyelv az anyanyelv vagy a nyelvtanuló által ismert más nyelvek függvénye. Német és angol nyelvismeret birtokában bárki játszva tanulhat svédül, norvégul, de kizárólag magyarul értő számára rögtön nehezebb a helyzet. Egy magyar hamarabb fog megtanulni finnül mint egy kínai, stb.

Nincs értelme ilyen listáknak, minden nyelvnek megvannak a maga nehézségei és "könnyedségei".

1 El Mexicano 2010. december 20. 21:56

Élvezem olvasni az ilyen cikkeket, meg kell, hogy mondjam, teljesen egyetértek az szerzővel. Abszolút értelemben nem létezik könnyű és nehéz nyelv, mindegyik egyforma. Továbbá minden nyelven ki lehet fejezni mindent, csak más-más eszközökkel. Hogy a spanyol lenne a legkönnyebb? Hát ez egyenesen röhejes. Kb. 20 éve foglalkozom vele, "tanulom", és még most is akadnak időnként kételyeim. A cikk által említett kiejtési kérdések csak a könnyebik dolog (az ll a mai spanyolban szó elején simán magyar gy-, magánhangzók között pedig -jj-, jésített l-nek már szinte sehol nem ejtik). Tudnék erről bőven mesélni, de itt nem lenne rá elég a hely. :)

Információ
X