-
Cypriánus: @mondoga: Valóban bármikor jöhetett a nyelv. De azért a valószínűség más és más a különböz...2019. 10. 22, 22:18 A „finnugor elmélet” folyton...
-
Mózsibácsi: @mondoga: "A magyarok (honfoglalók) minden forrás szerint - amely források szóltak a népcs...2019. 10. 22, 22:16 A „finnugor elmélet” folyton...
-
Cypriánus: @mondoga: Tényleg, ezt miért mondod? Bár egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy t...2019. 10. 22, 22:02 A „finnugor elmélet” folyton...
-
nudniq: @mondoga: milyen forrásból tudunk bármit is a honfoglalók _nyelvéről_? Műveletlen vagyok, ...2019. 10. 22, 21:05 A „finnugor elmélet” folyton...
-
nudniq: @Mózsibácsi: most meg te kötözködsz fölöslegesen. mondoga, Cypriánus és a többiek itteni (...2019. 10. 22, 20:57 A „finnugor elmélet” folyton...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Égnek áll a haja attól, hogy némelyek hogyan beszélnek? Ön másképp mondaná? Megosztaná velünk a véleményét bizonyos nyelvi formák használatával kapcsolatosan?
Jó hírünk van: most megteheti egy nyelvészeti kísérlet formájában! A Nylevtudományi Intézet munkatársai most kíváncsiak az Ön véleményére is a magyar kérdő mondatokkal kapcsolatban. Ha megosztaná velük, kattintson a kísérletre!
Ígérjük, a nyesten beszámolunk a kísérlet hátteréről, és az eredményeiről is!
A honfoglaló magyarok vezetőinek egyik genetikai vonala Ázsia legbelsőbb bugyraiba vezet, az egykor volt hun birodalom idejébe. Megértve az idők szavát, elindultunk Burjátiába, az ázsiai hunok földjére, hátha találnánk még ott rokonokat. Négyen voltunk, mint Julianus és barátai. Mind hazajöttünk (nem úgy, mint Gerhardus, Julianus barátja). És találtunk magyarokat!
"Úgy vettem észre, a világ eljutott oda, hogy az embert sokszor azért alázzák, mert úgy ítélik meg, a politikai korrektség nevében (akármit jelentsen is az) vannak ellenérzései valamivel kapcsolatban."
Vajon férfi vagy női neveket említenek gyakrabban az online magyar sajtóban? Melyik magyar település szerepel legtöbbször az online térben? A világ mely részeiről kapunk híreket? Több mint százezer cikket vizsgáltunk meg alaposan, hogy ezekre a kérdésekre kimerítő választ tudjunk adni.
Nem tréfálunk, amikor azt állítjuk, hogy a diskurzusjelölők (pl. hát, ugye) humorosak. Persze nem magukban, hanem a humoros szövegekben válnak a humor fontos elemeivé. És ez nem vicc!
a helyzetem Amíg létezünk
Ha fiktív történetekkel találkozunk, mindig ott motoszkál bennünk a kíváncsiság: vajon mennyi lehet benne az igazság? Különösen, ha a történet az igazsággal szembeötlően egybevágó elemeket is tartalmaz.
2019. július 15-től 20-ig unikornisok lepték el a székelyföldi Csernáton falu szélén található Malomkertet. Ott jártunk, s most beszámolunk róla.
Az úr bencés, a hölgy szexi. Az igazgató ügyvezető, az igazgatónő gimnáziumi. Falusi a CSOK, városi a hibrid Toyota. – Legalábbis ez derül ki napjaink online híroldalainak adataiból.
Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”
Paradigmaváltás az őstörténetben? M. Lezsák Gabriella szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrással eredtünk a dogma nyomába.
Milyen fokon állt a genetika a 18. században?
Módosították a „kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvényeket”.
Július 11-14. között Zirc városa, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Ház fesztivált rendez Reguly Antal születésének 200. évfordulója alkalmából. Az esemény fővédnöke a Magyar UNESCO Bizottság.
Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.
Fontos tudni, mit adhatunk enni egy csecsemőnek. Kérdés viszont, hogy akik ebben a kérdésben tanácsot adnak, tudják-e valójában, mit is ajánlanak.
Kritikus kérdésekkel foglalkozik május 16-án a Szent István Egyetem Fordítóképzőjének konferenciája.
Visszatér a telc, ami jó hír, sőt: váratlanul egy újabb nyelvvizsga is megjelent a piacon, ami szintén jó hír… lenne, ha nem merülne fel vele annyi bizarr probléma.
Az óraállítgatás mindig is megosztotta az embereket. Így volt ez 1916-ban is, amikor először vezették be Magyarországon a nyári időszámítást.
Nem lehet sikertelen a megtermékenyítés? Ilyen az, amikor hozzá nem értő okoskodók tücsköt-bogarat próbálnak elültetni egymás fejében.
Azt hinnénk, a felnőttek jobban értenek a logikához, mint a gyerekek. Nem így van...
Ha májusra nyelvvizsgát szeretnénk, érdemes jól megfontolni, mire fizetünk be. A TELC-cel a megszokott vizsgák köréből az egyik legnagyobb most egy időre kiesett – a kínálat azonban továbbra is kitűnő.
870 milliárdért heti párezer focirajongót elégít ki a kormány, a 200 éves Akadémiát – többezer dolgozójával együtt – viszont 27 milliárdért beszántja. Védjük meg az Akadémiát!
Korábban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is.
Most induló sorozatunk első részében a nyelvészeti kísérletek világába kezdjük el bevezetni az olvasókat.
Szemléletformáló sorozatunk tizedik részében ezúttal egy könyvajánlón keresztül mutatjuk be, szerintünk hogyan érdemes viszonyulni az autizmushoz.
Elfelejti-e az angol nyelvet Európa a Brexit után? Az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból komoly és aktuális kérdéseket is felvet – hiszen az angol az Unió legfontosabb munkanyelve – no és valódi európai lingua franca-ként is működik.
Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?
A magánhangzó-harmóniának egy jól körülhatárolható részén a beszélők bizonytalankodnak. Döntésükhöz többféle, akár nem is hangtani tényezőt vesznek figyelembe. Ilyeneket mutatunk.
Mennyire szorgalmas egy nyelvjárási beszélő, aki hibátlanul, de dadogva mondja fel a leckét? Ehhez képest mit érdemel a standardot választékosan beszélő, de hiányosan felelő diák?
Julianus barát után mi is útra keltünk, hogy földerítsük őseink hazáját, megtaláljuk keleti testvéreinket. Láttuk a Nagy Magyar Alföldet Tatársztánban, és találkoztunk az őshazában élő magyarokkal is.