Korábban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is.

Szemléletformáló sorozatunk tizedik részében ezúttal egy könyvajánlón keresztül mutatjuk be, szerintünk hogyan érdemes viszonyulni az autizmushoz.

Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?

Mennyire szorgalmas egy nyelvjárási beszélő, aki hibátlanul, de dadogva mondja fel a leckét? Ehhez képest mit érdemel a standardot választékosan beszélő, de hiányosan felelő diák?

Nem nagyon szoktak hinni nekünk, amikor azt mondjuk, hogy egy csomó helyesírási szabályból levezethető valami, meg az ellenkezője is. Most a helyesírás szabályzói maguk adnak erre példát.

Képességeink aligha teszik lehetővé, hogy megismerjük a helyesírás minden apró részletét. Mint kiderül, más időben nem kell dolgozni, mint napon.

Önnek mi ugrik be a fenti verssorról? Netán Petőfi?
De akkor hogyhogy „szlovák”?
Hát úgy, hogy ezt nem Petőfi írta, hanem egyik szlovák kortársa, Ján Botto.

Az egyetlen dolog, amit a jövőről tudunk, az, hogy nem tudjuk, mi fog történni” – így hangzik magyarul az elvileg Huxleytól származó idézet.

Az elavult angol szó, a ye kiejtésébe és jelentésébe mindenki belegabalyodik A nyest pedig rendet csinál.

Az igekötős igék elég változékony elemei a nyelvnek: egyrészt mert az igekötők eredeti irányjelentése elhomályosulhat, másrészt mert folyamatosan változhat, hogy mely igék milyen igekötőkkel kombinálódnak.

Nincsenek véletlenek. Néha mégis előfordulnak – azaz elő találnak fordulni. A talál + -ni segédigés szerkezetet, valamint 16–18. századi szinonimáit mutatjuk be boszorkányperek és magánlevelek alapján.

Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?

Horvát István eleinte a reformkor egyik kulcsfigurája volt. Vitatott őstörténeti nézetei, dilettáns etimológiái ellenére az egyetemi ifjúság rajongott érte.

Koleszár Andor, a mindenhol érthető, de sehol meg nem értett nemzetközi nyelv feltalálója szerint hülyeség nyelvet (vagy bármi mást) tanulni, kivéve persze saját újlatinját.