-
Szegedi_Kristof: @mondoga: M. Nunez 1987-es cikkét 2019-ben kár elővenni, bármilyen célra (hacsak nem tudom...2019. 07. 19, 13:22 Magyar DNS az Urálban
-
Janika: @blogen: jaj, már megint nem igaz, amit állítasz. A tudománynak pont az (lenne) a lényege,...2019. 07. 19, 12:43 Megszűnt a Magyar Tudományos Akadémia
-
Roland2: Ezek a válaszcikkek , cáfolatok akkor érnének el nagyobb hatást a laikusok között, ha a na...2019. 07. 19, 12:29 A nagy finnugor dogmapara
-
Szegedi_Kristof: Teljesen egyetértek a cikk mondanivalójával, de: "A magyar régészet valóban félvállról kez...2019. 07. 19, 11:13 A nagy finnugor dogmapara
-
zegernyei: @bendeguz: M. Lezsák Gabrielláé. Állításai védhetetlenek.2019. 07. 19, 08:51 A nagy finnugor dogmapara
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Mélységesen mély az internet szemetesládája. Sose gondoltuk volna, hogy a plágiumról, illetve a korrekt hivatkozásról szóló cikkünk ilyen karriert fog befutni.
(Forrás: - mc -)
Az Academia.edu (tudományos cikkek, kéziratok megosztására szolgáló közösségi oldal) egyik felhasználója a saját neve alatt töltötte fel cikkünk nyomtatóbarát változatát. Kérdés, hogy ez plágiumnak minősül-e...
Mindig öröm, ha olvasnak és terjesztenek minket, de azért az eset kapcsán arra felhívjuk a figyelmet, hogy az internetes megjelenésnek megvannak a maga előnyei – például cikkeink linkelhetőek is.
Paradigmaváltás az őstörténetben címmel jelent meg június 17-én a Magyar Hírlapban M. Lezsák Gabriella régész nyilatkozata. A cikk alcíme szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrással eredtünk a dogma nyomába.
Milyen fokon állt a genetika a 18. században?
Módosították a „kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvényeket”.
Július 11-14. között Zirc városa, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Ház fesztivált rendez Reguly Antal születésének 200. évfordulója alkalmából. Az esemény fővédnöke a Magyar UNESCO Bizottság.
Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.
Fontos tudni, mit adhatunk enni egy csecsemőnek. Kérdés viszont, hogy akik ebben a kérdésben tanácsot adnak, tudják-e valójában, mit is ajánlanak.
Kritikus kérdésekkel foglalkozik május 16-án a Szent István Egyetem Fordítóképzőjének konferenciája.
Visszatér a telc, ami jó hír, sőt: váratlanul egy újabb nyelvvizsga is megjelent a piacon, ami szintén jó hír… lenne, ha nem merülne fel vele annyi bizarr probléma.
Az óraállítgatás mindig is megosztotta az embereket. Így volt ez 1916-ban is, amikor először vezették be Magyarországon a nyári időszámítást.
Nem lehet sikertelen a megtermékenyítés? Ilyen az, amikor hozzá nem értő okoskodók tücsköt-bogarat próbálnak elültetni egymás fejében.
Azt hinnénk, a felnőttek jobban értenek a logikához, mint a gyerekek. Nem így van...
Ha májusra nyelvvizsgát szeretnénk, érdemes jól megfontolni, mire fizetünk be. A TELC-cel a megszokott vizsgák köréből az egyik legnagyobb most egy időre kiesett – a kínálat azonban továbbra is kitűnő.
870 milliárdért heti párezer focirajongót elégít ki a kormány, a 200 éves Akadémiát – többezer dolgozójával együtt – viszont 27 milliárdért beszántja. Védjük meg az Akadémiát!
Korábban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is.
Most induló sorozatunk első részében a nyelvészeti kísérletek világába kezdjük el bevezetni az olvasókat.
Szemléletformáló sorozatunk tizedik részében ezúttal egy könyvajánlón keresztül mutatjuk be, szerintünk hogyan érdemes viszonyulni az autizmushoz.
Elfelejti-e az angol nyelvet Európa a Brexit után? Az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból komoly és aktuális kérdéseket is felvet – hiszen az angol az Unió legfontosabb munkanyelve – no és valódi európai lingua franca-ként is működik.
Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?
A magánhangzó-harmóniának egy jól körülhatárolható részén a beszélők bizonytalankodnak. Döntésükhöz többféle, akár nem is hangtani tényezőt vesznek figyelembe. Ilyeneket mutatunk.
Mennyire szorgalmas egy nyelvjárási beszélő, aki hibátlanul, de dadogva mondja fel a leckét? Ehhez képest mit érdemel a standardot választékosan beszélő, de hiányosan felelő diák?
Julianus barát után mi is útra keltünk, hogy földerítsük őseink hazáját, megtaláljuk keleti testvéreinket. Láttuk a Nagy Magyar Alföldet Tatársztánban, és találkoztunk az őshazában élő magyarokkal is.
vagy cserbenhagy
az akadémia?
Nem nagyon szoktak hinni nekünk, amikor azt mondjuk, hogy egy csomó helyesírási szabályból levezethető valami, meg az ellenkezője is. Most a helyesírás szabályzói maguk adnak erre példát.
Mekkora szerepe van a nyelvi diszkriminációnak az oktatásban? Mennyire tehető felelőssé az iskolai kudarcukért és a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásáért?
Képességeink aligha teszik lehetővé, hogy megismerjük a helyesírás minden apró részletét. Mint kiderül, más időben nem kell dolgozni, mint napon.
Hej, mostan nyáron puszta ám igazán a puszta! Tüzesen süt le a nyári nap sugára a hagyományőrzőkre. A nemzeti érzés mellett a nap heve melegíti a Kurultájlátogató honleányokat és honfiúkat. Köszöntőt mond Kövér László, a bugaci nagysátorban Lezsák Sándor dedikál.
Önnek mi ugrik be a fenti verssorról? Netán Petőfi?
De akkor hogyhogy „szlovák”?
Hát úgy, hogy ezt nem Petőfi írta, hanem egyik szlovák kortársa, Ján Botto.
Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Végre nem vagyunk tanácstalanok. És így már amatőrök sem.
Az egyetlen dolog, amit a jövőről tudunk, az, hogy nem tudjuk, mi fog történni” – így hangzik magyarul az elvileg Huxleytól származó idézet.
az keveredik
A kérdés: miért keverik magyarok az angol fan 'drukker' és fun 'buli' szavakat. A válasz: mert meglepő módon ugyanúgy ejtik őket.