nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Földönkívüli kommunikációs gyorstalpaló 2
Galaktikus marketing

Milyen a csillagász, ha marketinges? Valahogy el kell érni, hogy a földönkívüliek felfigyeljenek kommunikációs próbálkozásainkra, és ez nem is olyan egyszerű. Szerencsére számos természeti jelenség segít ebben. A legfőbb akadály ismét a pénzhiány – mind a mi oldalunkon, mind az övéken!

Takács Boglárka | 2010. november 4.
|  

A világűr értelmes lényeivel nem is olyan egyszerű kapcsolatot teremteni. Az előző részben összefoglaltuk, milyen módon próbált eddig az emberiség üzenetet küldeni a földönkívülieknek, és milyen hasonló jeleket keresünk, elsősorban rádióteleszkópokkal. Most pedig arról lesz szó, hogyan érhetjük el, hogy felfigyeljenek a mondanivalónkra. Galaktikus marketing, csak itt, csak most, csak önöknek!

Pénz, pénz, pénz!

Ha feltételezzük, hogy a földönkívüliek valóban általunk észlelhető jeleket figyelnek és bocsátanak ki, még akkor is meg kell oldanunk egy további problémát. Mi biztosítja, hogy jó helyen keresik a mi jeleinket, vagy mi az övéket?

A világűr hatalmas, és nagyon sok erőforrást venne igénybe, ha állandóan minden irányba egyszerre szeretnénk figyelni az égboltot. A (mint az előző részből kiderült, magánpénzből fenntartott!) SETI egy rafinált eljárással próbál megküzdeni ezzel a nehézséggel. Rádióteleszkópot nagyon drága bérelni, és ezért szinte lehetetlen nagy mennyiségű távcsőidőt szerezni olyan „mellékes” célokra, mint a földönkívüli értelmes lények kutatása. 1979-ben jöttek rá amerikai kutatók, hogy miközben a távcső fontos csillagászati méréseket végez, attól még mellékesen figyelheti is az űr adott szegmensét az előző részben körvonalazott típusú üzeneteket keresve, csak egy extra berendezést kell hozzácsatolni. Így született meg a SERENDIP program, ami jelenleg is üzemel. Ha valaki maga is szeretne földönkívüliek után kutatni, az otthoni számítógépekre telepíthető SETI@home szoftver ilyen módon beszerzett adatcsomagokat elemez.

Habár a hasonló próbálkozások javítanak a helyzeten, az égbolt nagy része még így is rendszeres, alapos megfigyelés nélkül marad. A rádióspektrum egészét sem lehet egy méréssel lefedni; a legtöbb SETI-vizsgálat csak szűk hullámhossz-tartományra összpontosít. Ahogy Seth Shostak SETI-kutató mondta: „a Tejútrendszeren belül eddig megvizsgált csillagok számára tekintettel nagyjából olyan a dolog, mintha arra lennénk kíváncsiak, vannak-e az Egyesült Államokban olyan muzsikusok, akik tudnak oboázni, de csupán két embert vizsgálnánk meg.”

1.

Ön tud-e oboázni?

:
Igen.
Nem.
Kikérem magamnak!

Valószínűleg más hasonló fejlettségű civilizációk is efféle gondokkal küzdenek. (Azt mindenesetre tudjuk, hogy a galaxisunkban nincsen olyan kultúra, amelyik nagy erővel állandóan minden irányba sugároz, mert azt már észrevettük volna.) Az üzenetküldés ráadásul jóval drágább, mint az egyszerű passzív figyelés. Nagyon meg kell gondolni tehát, hová irányozzuk jeleinket. Mit tegyünk?

Most a kettő együtt olcsóbb!

A marketingből jól ismert technika az árukapcsolás: például lehet, hogy nem szeretnénk operációs rendszert is venni vadonatúj számítógépünkhöz, de a kettő csak együtt vásárolható meg, vagy pedig így jóval olcsóbb. Hasonló módszerek a tudósoknak is eszébe jutottak. Ha valamilyen látványos és viszonylag ritka csillagászati jelenséghez igazítjuk a más bolygón élő értelmes lényeknek szánt üzenetünket, akkor  megnő az esélye annak, hogy épp odafigyelnek és nem egészen máshova.

Guillermo Lemarchand argentin csillagász ötlete, hogy a szupernóva-kitöréseket lehetne erre a célra használni. A kitörés egyszeri alkalommal erős sugárzást bocsát ki, ami gömb alakban fénysebességgel terjed. Amikor mi a Földön észleljük, elkezdhetjük üzenetünket sugározni a szupernóvával ellentétes irányban. Így azok a civilizációk, akik tőlünk távolabb vannak a szupernóvától, de viszonylag egy vonalban velünk, a kitörés észlelésével egy időben a mi jeleinket is foghatják. Valahogy így (Galántai és Almár, 2007 nyomán):

Üzenetsugárzás a szupernóvával ellentétes irányba
Üzenetsugárzás a szupernóvával ellentétes irányba
(Forrás: A szerző, Galántai és Almár 2007 nyomán)

A természetes mézereket is fel lehetne kommunikációs célokra használni. Ezek az űrben lebegő gázfelhők rendkívül fel tudják erősíteni a rajtuk áthaladó rádiójeleket, ha azok pont beleesnek egy szűk frekvenciatartományba. Ez más és más lehet, de meglehetősen gyakoriak az OH mézerek, amelyek pont az egyik SETI által is kedvelt frekvencián, a hidroxilgyök emissziós vonalának megfelelő frekvencián beérkező jeleket erősítik fel. (Lásd az előző részben a képet! A hidroxilgyök egy hidrogénatommal vízmolekulát alkot, és a SETI kutatói úgy gondolják, a víz az élet gyakori előfeltétele.) Jelenleg mi, földi emberek nem küldünk a mézerek felhasználásával üzeneteket, de az argentin rádióteleszkópokkal vizsgálódó Déli SETI program ilyen objektumokra összpontosít.

Találjuk meg a termék célcsoportját!

Magyar világsiker a géppel támogatott fordításban

Egy fiatal magyar cég történelmet írt a géppel támogatott fordításban: a memoQ fordítómemória ma már világhírű alkalmazás, a kis magyar cégből, a Kilgray-ből, nemzetközi cégcsoport lett amerikai, német, francia, lengyel cégekkel.

A memoQfesten most ön is megismerkedhet, nem csak a sikeres magyar fejlesztéssel, de a géppel támogatott fordítás előnyeivel általában. (x)

Ha már mindenfelé egyszerre nem lehet, akkor olyan irányba érdemes jeleket küldeni, és onnan mások jeleit várni, ahol feltételezhető, hogy élnek gondolkodó lények. A SETI-ben nem eldöntött kérdés, hogy a galaxis perifériáját vagy a magját érdemesebb célozni, mert mindkettő mellett szólnak érvek. A galaxis középpontjához közeledve egyre több az anyag, de valószínűleg egyre kevésbé alkalmas az élet fenntartására a környezet. Az érvek között ismét vannak gazdasági szempontúak is: Tejútrendszerünk középpontja a Föld déli félgömbjéről jobban megfigyelhető, mint az északiról, de az itt található országok többségének kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy földönkívüli adásokra vadásszon. (Üdítő kivétel a fentebb említett argentin program!)

A Tejútrendszer középpontja, a NASA Spitzer űrteleszkópjának felvétele
A Tejútrendszer középpontja, a NASA Spitzer űrteleszkópjának felvétele
(Forrás: Wikimedia commons)

Mivel egyelőre csak fénysebességgel tudunk kommunikálni, érdemes viszonylag közeli csillagokat megcélozni az üzenettel, és lehetőleg olyanokat, amelyek körül keringenek élet fenntartására alkalmas égitestek. Az exobolygók, a más csillagok körül keringő bolygók kutatása az elmúlt években nagy lendületet vett, ma már több mint 500 ilyen égitestet ismerünk. Mivel azt tudjuk, hogy a Földön kialakult értelmes élet, kommunikáció céljából hasznosabb a minél földszerűbb bolygókra összpontosítani. Ezeket viszont jelenlegi technikánkkal nehezebb észrevenni: a legtöbb ismert exobolygó a Jupiterre hasonlító gázóriás.

Exobolygó-felfedezések száma 2010 októberéig. (A színek azt mutatják, milyen módszerrel történt a felfedezés.)
Exobolygó-felfedezések száma 2010 októberéig. (A színek azt mutatják, milyen módszerrel történt a felfedezés.)
(Forrás: Wikimedia commons)

Mivel mi magunk egyre jobban tudunk exobolygókat észlelni, így egy fejlett földönkívüli civilizációról szintén feltételezhető, hogy megtalálja a Nap mellett a Földet is. Robin Corbet amerikai asztrofizikus szerint akár ez a tudás is felhasználható lenne a kommunikációban: ha a kibocsátott jelek gazdasági megfontolásból szükségszerűen rövidek, a földönkívüliek szemszögéből érdemes akkor küldeni őket, amikor a Földön a legkönnyebben észlelhetőek, tehát a forrásuk legmesszebb van a Naptól.

Ha sikerült a kommunikációnak megfelelő médiumot találni, és azt is elértük, hogy a földönkívüliek odafigyeljenek, már egész jól állunk. De mit tegyünk, hogy megértsék, mit akarunk mondani, és viszont? A következő részben a galaktikus üzenetek nyelvéről lesz szó!

Irodalom

Ballasteros, F. J. (2010): E. T. Talk. How Will We Communicate with Intelligent Life on Other Worlds? New York: Springer.

Corbet, R. (2003): Synchronized SETI – The Case for „Opposition”. Astrobiology, 3(2): 291-304. (arXiv)

Galántai, Z., Almár, I. (2007): Ha jövő, akkor világűr. Budapest: TypoTeX.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X