-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
...legalábbis e pillanatban a magyar Wikipédia szócikke szerint. Olvasónk, Levente figyelt fel arra, hogy kissé megváltozott a szócikk címe, ami (mobilnézetben) jelenleg így néz ki:
A kiegészítés akkor is előugrik, amikor a keresőmezőbe kezdjük gépelni a finnugor kifejezést, bónuszként ebben az esetben a wikipédia teljes változata is megjeleníti a kéretlen kommentárt.
A Wikipédiát aránylag könnyű meghekkelni, hiszen bárki szerkesztheti a szócikkeket. A szócikkek ilyen kommentálása mindenesetre mindeddig nem volt divat a magyar Wikinél.
Frissítés:
Ugyan az imént azt írtuk, hogy a Wikipédiát bárki szerkesztheti – ez esetben azonban egészen egyedi esetről lehet szó. A Wikipédia úgy működik ugyanis, hogy a szerkesztési műveletek megjelennek a Lapszerkesztés lapon, ahol a szerkesztett szöveg tényén és tartalmán túl a szerkesztő neve (nickje) is feltűnik.
Ez esetben azonban egyetlen sor sem szól arról, hogy ki és mikor adta hozzá ezt a szakaszt. Sőt nagyon úgy tűnik, hogy alcímet sem adhat hozzá akárki a szócikkekhez: ehhez valószínűleg speciális jogosultságokra van szükség – azaz a kérdéses tréfa gazdája jó eséllyel a Wikipédia adminjai között keresendő.
A jelenséggel kapcsolatban az alábbi tisztázó levelet kaptuk Piraeus wikiszerkesztőtől – amelyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk.
A Wikipédia a nemzetközi Wikimeda Alapítvány egy másik projektjével – a Wikidatával – összekötve működik és a vandalizmus ott történt, nem a magyar Wikipédiában. A Wikidata projekt célja, hogy lexikális adatokat gyűjtsön össze és tegyen hozzáférhetővé bárki számára. Egyik fő haszna, hogy a különböző nyelvű Wikipédiák innen nyerhetnek adatokat (évszámokat, definíciókat, neveket) a cikkeikhez. Ennek az az előnye, hogy ha egy adat megváltozik, akkor nem kell minden egyes Wikipédiában kézzel javítani a vonatkozó cikkek adatait, hanem az automatikusan megtörténik. Emellett ez a rendszer teszi lehetővé, hogy a magyar nyelvű Wikipédiáról könnyen válthassunk egy másik nyelvű Wikipédiára. Íme például a Nyest.hu Wikidata adatlapja: https://www.wikidata.org/wiki/Q1219175. Ha Önök holnap megváltoztatják a webldaluk url címét, akkor elég lesz itt átírni a megfelelő adatot („hivatalos weboldal”) és minden olyan Wikipédiában, ahol ezt az adatot a Wikidata segítségével jelenítik meg, azonnal módosulni fog az adat. A Wikidata ugyanolyan szabadon szerkeszthető adatbázis, mint a Wikipédia, így itt is előfordul a vandalizmus. Jelen esetben is ez történt: 2018. március 27-én este valaki, be nem jelentkezve, mobilról írta bele az adatlapba, hogy „hazugság”. (Íme a változtatás közvetlen linkje, ami a Wikidatán a Wikipédiához hasonlóan a laptörténetben nyilvános és könnyen megtalálható.) Ez jelent meg a magyar cikk címe alatt, mivel a magyar Wikipédia minden cikkének címe alatt megjeleníti a vonatkozó Wikidata lap magyarázatát. Ez azt is jelenti, hogy vélhetően közel fél évig állt fenn ez az állapot. Cikkük megjelenése hívta fel a szerkesztők figyelmét vandalizmusra, ami így javítva lett.
Hab a tortán, hogy a javítás is pontatlan volt, abban a klasszikus hiba, a nyelvi és etnikai rokonság összekeverése jelent meg. A Wikidatán ugyanis a magyar Finnugor nyelvrokonság a más nyelvű Wikipédiák Finnugor népeket bemutató cikkeivel volt összekötve. (Utóbbi cikk a magyar Wikipédián eddig nem létezett.) Ezért több szerkesztőtársammal elkezdtük a hiba javítását és a hiányok pótlását. Ha a magyar Wikipédia valamelyik adminja ilyen vandalizmust követne el, akkor az egyrészt azonnal visszakövethető lenne, másrészt azzal járna, hogy az illető nem csak az admin jogosultságát veszítené el rövid úton a közösség reakciójaként, de valószínűleg a Wikipédiát sem szerkeszthetné tovább. Adminok a Wikipédián olyanokból lesznek, akik sokat szerkesztették a Wikipédiát és ezért a közösség megbízik abban, hogy magas szinten ismerik, megbízhatóan betartják, és etikus módon betartatják a szabályokat. Viszonylag hosszú, nyílt szavazás során, nagy többséggel választja meg őket a közösség. Nagy sértés feltételezni róluk, hogy bármelyikük ilyet tenne.
Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...
Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.
Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!
Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.
Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?
1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!
Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.
Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.
Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.
A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?
Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.
Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.
Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?
Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.
A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.
Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.
Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.
Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.
Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?
Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?
Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.
Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.
Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.
Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?
Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.
Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.