-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kik a szorbok, hol élnek és milyen nyelven beszélnek? Van-e közük a szerbekhez, és ha igen, micsoda?
Sok magyar, ha a szorbokról hall vagy olvas, először azt hiszi, rosszul hallotta vagy sajtóhibával van dolga. Hiszen érthető, vannak szerbek, de ki hallott már szorbokról?
A szorbok egy szláv nép, Németország délkeleti csücskében, a Szászországhoz tartozó Felső-Lausitz, illetve a Brandenburghoz tartozó Alsó-Lausitz tartományokban élnek. A szorb nyelvnek két fő nyelvjárását, az alsó- és a felsőszorbot különböztetjük meg: ezeknek önálló irodalmi normáik vannak, az előbbinek 10–20 000, az utóbbinak 40 000 beszélője lehet. A két változat közötti megértés annak függvénye, hogy melyik alnyelvjárásukról van szó.
(Forrás: wikimedia commons / Th.cb)
A szorb nyelvi szempontból valahol a cseh és a lengyel között áll: a lengyelhez hasonlít abból a szempontból, hogy kiterjedt a „lágy” mássalhangzók rendszere, és nem különböztet meg rövid és hosszú magánhangzókat; de nazális („orrhangú”) magánhangzók sincsenek benne, és a hangsúly viszont az első szótagra esik, mint a csehben. Az alsószorb inkább a lengyelhez, míg a felsőszorb inkább a csehhez áll közel. Ugyanakkor a szorbnak vannak olyan jellegzetességei, amelyek mind a két szomszédos nyelvtől megkülönböztetik: így például az egyes és a többes mellett megőrizte a kettős számot: a szláv nyelvek közül ez egyedül a szlovénre jellemző.
A szorb helyesírás is olyan, mintha a cseh és a lengyel keveréke lenne: találhatunk benne olyan betűket, amelyek a lengyelre jellemzők (ć, ł, ń, ś, ź), és olyanok is, amelyek a csehre (č, ě, š, ž). Csak a felsőszorbok használják a csehez hasonló ř-t, ám ennek hangértéke a magyar s-ének felel meg, akárcsak az š-sé. (A lengyelben a történetileg megfelelő hangot rz-vel írják, de a magyar zs-hez hasonlóan ejtik, akárcsak a ż-t.) A szorb ábécében egyedül az ŕ betű olyan, mely nincsen meg a szomszédos szláv nyelvek ábécéiben: ezt csak az alsószorbban használják és a lágy [r]-t jelölik vele (a szlovákok viszont a hosszú [r]-t).
A hatodik században a szorbok még jóval nagyobb vidéket, lényegében a teljes egykori NDK területét lakták. A németek folyamatosan szorították ki a helyi szlávokat. Maga Lausitz hol Lengyelországhoz, hol valamelyik német fejedelemséghez tartozott. 1815-ben a bécsi békében Lausitzot felosztották Szászország és Poroszország között. A kialakult államhatárok megnehezítették az érintkezést a szorb csoportok között, ekkor vált el határozottabban a két változat. A 19. század végétől az egyesített Németországhoz tartozott, az iparosodás következtében egyre több német költözött a területre. A második világháború után az elcsatolt német terülekről települtek át Lausitz-ba.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A szorb nyelv használatát Németországban többször korlátozták. Fura módon azonban a náci hatalom pozitívan viszonyult a szorbokhoz: ideológiájuk szerint a szorbok szláv nyelvű németek, nem alsóbbrendű szlávok voltak. Az NDK mintaszerű kisebbségi politikáját kívánta demonstrálni a szorbokon, ezért a szorb kulturális intézmények jelentős támogatást kaptak. Ugyanakkor ideológiai szempontból meggyűlt a bajuk az erősen vallásos szorbokkal. A német egységesítés idején a szorbok megpróbálták elérni, hogy Lausitzot egyesítsék, és így legyen az NSZK önálló szövetségi állama. E törekvésük nem ért célt, de a küzdelmet még nem adták fel.
Végül térjünk vissza arra a kérdésre, hogy szerbek-e a szorbok. A két népnév hasonló csengése nem a véletlen folyománya: mindkettő ugyananabból a szláv törzsnévnek a nevéből alakult ki. A szorbok saját magukat Serbsce, Serbski stb. néven nevezik. (Hogy a kép még bonyolultabb legyen, a szerbek viszont magánhangzó nélkül: srpski.) Ugyanakkor a német Sorb elnevezést sértőnek érzik. Németül inkább Wendnek hívják őket: ezt az elnevezést egy másik szláv népcsoportra, a magyarországi szlovénekre is szokták használni, de ebből származik Velence neve is.
Források