nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Papírhiány
Diplomások diploma nélkül: közeleg a megoldás

Az idén végzettek 20-30 százaléka nem kapta kézhez diplomáját, mivel nincs meg a diplomához szükséges nyelvvizsgájuk. A problémában nem csak a hallgatók ludasok: a közoktatás éppúgy felelős, mint a követelményeiket időnként irracionálisan megfogalmazó intézmények. A megoldás viszont közeleg – tudtuk meg a Nyelv és Tudomány szerdai vitaestjén.

Németh N., Kincse Sz. Ö. | 2010. október 22.
|  

Diplomája lenne, de nem sikerült teljesítenie az előírt nyelvvizsga-követelményt? Jó esély van rá, hogy rövid időn belül megoldással áll elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium – derült ki a Nyelv és Tudomány októberi vitaestjén, ahol Dr. Törökné dr. Szilágyi Katalin, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának nemzetközi területért és a nyelvoktatásért felelős főosztályvezetője, Sipos Júlia, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének főtitkára és a problémát felvető Magyarországi Szülők Országos Egyesületének szóvivője, Keszei Sándor beszélték meg a felmerülő kérdéseket.

Ha a nyelvvizsga-kérdés nem is oldódott meg, sok helyen már van talár a diplomaosztón
Ha a nyelvvizsga-kérdés nem is oldódott meg, sok helyen már van talár a diplomaosztón

Elsőként a sokat vitatott nyelvvizsga-követelményről esett szó. Ez az a törvényi előírás, ami megszabja, hogy a felsőoktatásban a hallgatóknak – a „kimeneti követelményeknek” (azaz a végzős hallgatóktól elvárt követelményeknek) eleget téve –, egy vagy két nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Három éves képzésnél B1, tehát komplex alapfokú (komplex: azaz írás- és szóbeli vizsga is egyben), öt éves képzésnél B2, komplex középfokú nyelvvizsga a minimális követelmény. Az intézmény a képesítési követelményeknek megfelelően kérhet egy, vagy két nyelvvizsgát.

Sajnos a helyzet nem túl rózsás. A legfrissebb adatok szerint az idén végzett hallgatók 20-30 százaléka ugyan államvizsgázott, de nyelvvizsga hiányában nem kapta meg a diplomáját.

Az MSZOE törvényt módosítana, az egyetemek autonómok

Az MSZOE szóvivője alkotmányellenesnek nevezte a nyelvvizsgatörvényt. Indoklásként az Alkotmány hetvenedik paragrafusára hivatkozott. Értelmezésük szerint, ha egy intézkedés ésszerűtlen, akkor az emberi méltóságot sért – a követelmény pedig jelenlegi formájában és szabályozási környezetében ésszerűtlen.

Sok olvasónkat az érdekelte, hogy mi alapján mondja meg egy intézmény, hogy milyen nyelvekből fogad el nyelvvizsgát. Szilágyi Katalin válaszából kiderült: az egyetemi autonómia teszi lehetővé, hogy az egyetemek bizonyos követelményeket – a törvényi kereteken belül – előírhassanak. Amennyiben a hallgató úgy érzi, az intézményi előírások már a törvényi kereteket feszegetik, esetleg érdemes lehet felülvizsgáltatni az intézményi gyakorlatot.

Az egyetemi autonómia és a véletlenek tehetnek talán arról a furcsa helyzetről is, hogy – olvasónk szerint – az Óbudai Egyetem ingyenes arab nyelvoktatást biztosít a hallgatóknak, míg angolt kreditrendszerben csak egy félévig tanulhatnak a diákok – és legfeljebb százan. Az angol természetesen kötelező nyelvvizsgás tárgy az egyetemen, míg az arab nem.

Olvasónk szerint ugyanebben az intézményben angol nyelvvizsgával megkapják a diplomájukat a hallgatók, némettel viszont csak akkor, ha angol is van mellette. Szilágyi Katalin ismét az autonómiát hozta fel magyarázatként. Ha az Akkreditációs Bizottság így akkreditálta a képzést, akkor sajnos nincs mit tenni, de panasszal lehet – és talán érdemes is – élni.

Másik olvasónk (szintén egyetemi hallgató) felvetette, hogy egyes intézményekben a követelmény egy adott óraszámú szaknyelvi kurzus sikeres teljesítése – vagy egy szakmai nyelvvizsga. Ugyanakkor az intézmény egyszerűen nem biztosít a követelményben meghatározott mennyiségű (kreditszámú) szaknyelvi kurzust, azaz a követelmény így teljesíthetetlen. Felmerült, hogy ez esetben az Akkreditációs Bizottságnak kellene ellenőriznie, hogy rendelkezésre áll-e a követelmény teljesítéséhez megfelelő mennyiségű szaknyelvi kurzus.

Testnevelésre van kredit, nyelvtanulásra nincs

Keszei Sándor megkérdezte, hogy hány kreditet használhatnak fel a hallgatók a nyelvtanulásra – persze a válasz az, hogy az adott intézményen múlik mindez. Míg bizonyos felsőoktatási intézményekben testnevelésre van (néhol kötelezően) elkölthető kredit, nyelvtanulásra nincs. Miért is nincs megfelelő szintű nyelvoktatás az egyetemeken és főiskolákon?

A válasz egyszerű: nincs rá pénz. Az intézményeknek spórolniuk kell, és kénytelenek abba az ujjukba harapni, ami a legkevésbé fáj, így hát leépítik a nyelvoktatást. Sajnos Szilágyi Katalin nem tudta különösebben biztatni a hallgatóságot ez ügyben: a nyelvoktatás leépítése a rektorok kényszerű döntése volt, a meglehetősen költségigényes megoldásokra pedig belátható időn belül nem feltétlenül akad majd pénz. Abból kell hát gazdálkodnunk, ami jelenleg rendelkezésre áll. Ugyanakkor a jövő év elején kerül a parlament elé az a felsőoktatási törvénytervezet, amivel ezt a problémát is megpróbálják orvosolni . Hogy ez esetben honnan lesz pénz? Az új törvény más finanszírozási módot fog keresni, de a részletek egyelőre nem nyilvánosak.

Sipos Júlia emlékeztetett arra is, hogy nem a felsőoktatás feladata a nyelvtanítás, hanem a közoktatásé. A felsőoktatás feladatának csak az idegen nyelv gyakorlását, elmélyítését tekinti. Ez viszont csak akkor működhetne így, ha a közoktatás biztosítaná a megfelelő szintű nyelvi képzést, aminek birtokában a hallgató nyelvvizsgát tehet és a megszerzett tudását az elkövetkező három évben gyakorolva, fejlesztve továbbléphet. A valóságban most nem ez a helyzet. Egy hozzászóló szerint amíg a tanulók középiskolai pályafutásuk alatt öt különböző tanártól tanulnak egy nyelvet, és többször is az alapoktól újrakezdik az anyagot, - ráadásul minden évben más kiadó tankönyvét kell megvenniük - addig ez a probléma nem fog megoldódni.

Szilágyi Katalin szerint az új törvény megerősíti a közoktatást, hogy a tanulók megfelelő felkészültséggel kezdhessék egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy idegen nyelven olvasnak szakirodalmat. A minisztérium véleménye, hogy az új, készülő pedagógusi életpályamodell olyan szakembereket vonz majd a pályára, akik a rendelkezésre álló idő alatt a nyelvi képzésben is képesek lesznek konkrét és használható tudást átadni a diákoknak Így a nyelvtudás bemeneti követelményként is elvárható lesz a felsőoktatásban – azaz a középiskolát elhagyó diákok már az érettségi idején megfelelő nyelvtudással rendelkeznek majd. Abban ugyanakkor egyetértett a főszerkesztővel, hogy az életpálya-modell kiforrásához viszonylag hosszú időnek, akár egy-két évtizednek is el kell telnie, ezért konkrét és rövidtávú intézkedésekre is szükség lesz.

Egyetemi tanár olvasónk megjegyezte, hogy ő nem kér számon idegen nyelvű szakirodalmat a hallgatóin, és emiatt részben hibásnak érzi magát abban, hogy nincsenek nyelvtanulásra ösztönözve, de nem tehet másképp. Ugyanakkor meggondolatlannak nevezte a szülői érdekvédelmi szervezetet, amiért felmerült bennük a nyelvvizsga-követelmény eltörlése – ez véleménye szerint ugyanis alapvető fontosságú hazánkban, a nyelvtudást illetően Magyarország ma is az európai rangsor végén kullog..

Diplomások diploma nélkül: jön a megoldás

Természetesen továbbra is nyitva maradt a kérdés, hogy mi lesz azzal a több ezer volt hallgatóval, akik nyelvvizsga hiányában nem kaphatták meg diplomájukat. Szilágyi Katalin elmondta, hogy a minisztérium erre a problémára is keresi már a megoldást. Tekintettel az autonómiára, közvetlenül nem utasíthatják a felsőoktatási intézményeket ilyen ügyekben – éppen ezért egyeztetéseket folytattak a rektorokkal.

A rektorok három megoldási javaslatot kínáltak.

Az első lehetőség egyfajta amnesztia lenne: engedjék el ezeknél a hallgatóknál a követelményt és kapjanak ők is diplomát – ezt a megoldást támogatja egyébként az MSZOE is.

Ez a lehetőség azt a rossz üzenetet sugallja, hogy a nyelvvizsga-követelmény, és a nyelvtudás nem fontos. Mind a minisztérium, mind a rektorok többsége egyetért abban, hogy nem ez a jó megoldás. Mindemellett – mutatott rá Szilágyi Katalin – az elképzelés diszkriminatív lenne azokkal a hallgatókkal szemben, akik megszerezték a nyelvvizsgát. Ezt az MSZOE is kénytelen belátni.

A második javaslat szerint esti, szombati, vagy munkaidő utáni nyelvoktatást kellene szervezni a hallgatóknak. Ez a megoldás azonban jelenleg  elég kiforratlannak tűnik, időpont-egyeztetési nehézségek miatt valószínűleg szervezési problémákat is felvetne – nem beszélve az anyagi háttérről.

A harmadik megoldás tűnik a legcélravezetőbbnek. Eszerint azok a már végzett hallgatók, akik nem teljesítették a követelményt, újra visszairatkozhatnának a felsőoktatási intézménybe, ahol tanultak. Itt aztán egy-két félév alatt megfelelő szintre hozhatnák nyelvtudásukat, és teljesíthetnék a követelményt. Sajnos nem teljesen tisztázott, hogy a „ráadásszemeszter” költségtérítéses vagy ingyenes lesz-e. Valószínű, hogy a sokat emlegetett autonómiának köszönhetően az intézmények egyénileg döntik majd el, melyik formát választják.

Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható lépés ez ügyben, az osztályvezető asszony nem tudott pontos határidőt megadni. Mindenesetre nagyon hamar – jelezte.

Elégedett szülők

A vita végén a felek mindegyike, így Keszei Sándor is elégedett volt, hiszen a legfontosabb kérdéseire biztató válaszokat kapott a minisztériumtól, a minisztérium pedig hatékony intézkedéseket ígért, olyanokat, amik nem csak a jövő egyetemistáinak biztosítanak elegendő nyelvtanulási lehetőséget, de a már végzett hallgatóknak is újakat adnak.

Nem szabad elfelejtenünk - mondta az egyik felszólaló -, hogy nyelvtudás nélkül nem nagyon lehet manapság boldogulni. Ne csak a papírt hajszoljuk, gyakorlati tudásra is szükség van – tette hozzá.  Ha ez megvalósul, akkor talán néhány év múlva előrébb kerülünk a bizonyos statisztikában.

A probléma megoldását tehát – ha nem is azonnal, de hosszabb távon – a közoktatási törvénytől várhatjuk. A másik feladat, hogy a felsőoktatási intézmények gondoskodjanak arról, hogy saját követelményeik teljesíthetőek legyenek az adott intézményen belül (gondolunk itt a szaknyelvi kurzusok számának biztosítására) – ebben pedig az akkreditációs bizottságok játszhatnak majd szerepet.

Ami pedig a jelenleg diploma nélkül maradtak kérdését illeti, biztatónak tűnik az az irány, ami a minisztérium egyeztetései során körvonalazódni látszik. A „ráadásszemeszter” mindenképpen lehetőséget teremthet a sok ezer (az MSZOE talán kissé túlzó becslése szerint harmincezer) volt hallgatónak, hogy végre kézhez kaphassa diplomáját.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
37 Nước mắm ngon quá! 2012. február 12. 21:39

@tenegri:

Mennyivel könnyebb dolga lett volna S. Pálnak anno ha még fordítania sem kellett volna franciából ;)

36 szigetva 2012. február 12. 21:36

@bloggerman77: Mondjuk mert több spanyolul tudót érdekelhet, mint magyarul tudót. Meglepő lehet, de komolyan gondolom, hisz spanyolul kb. 60–70-szer annyian tudnak, mint magyarul, és a nyelvészeket szokta érdekelni az ilyesmi. Ez a bezárkózó, „nemzeti tudomány” duma arra jó, hogy ne kelljen nemzetközi színtéren (ahol a kolléga nem haver) megméretkezni.

35 tenegri 2012. február 12. 20:10

@bloggerman77: A szakdolgozatoknál még nem tartanám feltétlenül indokoltnak az ilyet, de disszertációnál igen. És hogy miért írja idegen nyelven? Azért, mert nem esik nehezére, azaz nem csak hogy követni tudja a nemzetközi szakirodalmat, hanem publikáció- és előadóképes is idegen nyelven. Hogy milyen nyelvet választ, az elég jól belövi, hogy mennyire életképes a tudományos világban. Ha olyan nyelvet választ, ami nem széles körűen használt a tudományterületén, akkor azzal is csak a saját tudományos szerepét pozicionálja.

34 bloggerman77 2012. február 12. 20:00

@maszkotesver:

Hagyd már ezt az undortó, elitista fröcsögést. Gondolom, te is tudod nagyon jól, hogy a versenyistálló elit középiskolákat kivéve nem volt színvonalas nyelvoktatás, a Közgáz egy elit egyetem volt, kifejezetten külgazdasági kapcsolatokra kihegyezve, tehát ide eleve olyanok jelentkeztek, akiknek már volt nyelvi előképzettségük.

A legtöbb helyen meg nem volt nyelvoktatás, mert a tanárok is egyetemre jártak, hogy átképezzék magukat orosztanárból angol, német stb. tanárrá. Én ekkor általános iskolába jártam, és nekem nem volt nyelvórám 1989-1992 között. A orosztanárom egyetemre járt, hogy francia nyelvtanár legyen, helyettesítés nem volt, angolt lehetett tanulni horribilis pénzért az Atalanta nyelviskola szervezésében, csak éppen akkor olyan szegény volt mindenki, hogy örült, ha ennivalóra volt pénzük...

Csak egy példa, hogy milyen színvonal volt: 1992-ben, 8. osztályosként még nem jutottunk el a hatodikos (!!!) oroszkönyv 2. fejezetéig...

33 bloggerman77 2012. február 12. 19:53

@Apis:

Magyar dialektológiából miért írjon valaki pl. spanyol nyelvű szakdolgozatot? :)))

32 Apis 2012. február 12. 18:04

A kötelező nyelvvizsga, mint a legtöbb, íróasztal mellett kitalált előírás, nyilvánvalóan értelmetlen, hiszen csak a nyelviskoláknak és a nyelvtanároknak kedvez (nekik viszont nem is kicsit).

A megoldás az lenne, hogy szakdolgozatot és főleg disszertációt CSAK idegen nyelven lehessen beadni és megvédeni. Ez százszor jobban bizonyítaná azt, hogy a vizsgázó birtokában van a szakmája műveléséhez szükséges idegennyelv-ismeretnek, mint bármilyen, az íróasztal mellől előírt nyelvvizsgapapír (ami még azt sem bizonyítja, hogy az illető valóban elő tudná adni a gondolatait az adott nyelven).

31 maszkotesver 2012. február 12. 17:55

UGYAN MI A BAJ A KÖTELEZŐ NYELVVIZSGÁVAL?

Nem értem mi bajuk az elvtársaknak a kötelező nyelvvizsgával? Nem olyan rég történt, még nincs 20 éve..., 1992. augusztus vége,

helyszín: Közgáz Gólyatábor (valahol Magyarországon). Ismétlem: 1992., tehát pl. olyan hogy internet minden lakásban, még a fasorban sem volt... Nem szélessávú, hanem semmilyen. A gólyák többsége gyerekként még kötelezően tanulta az oroszt...

Történt, hogy a KÖZGÁZ EGYETEM nyelvi lektorátusa előadást tartott a gólyatáborban, milyen nyelvoktatásra hány férőhely lesz az egyetemen, satöbbi.

A végén megkérték a gólyákat, tegye fel a kezét AKINEK már VAN

NYELVVIZSGÁJA. A kb. 300 fős hallgatóság kb. 90%-a(!) jelentkezett (Gyk.: kb. 270 ember a kb. 300-ból!!!).

Tegye fel a kezét, akinek 2 KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGÁJA van: kb. 40% jelentkezett, tehát kb. 100-120 ember! Tegye fel a kezét akinek FELSŐFOKÚ nyelvvizsgája van: kb. 10%, tehát legalább 30 ember jelentkezett! Tegye fel a kezét akinek 2 FELSŐFOKÚ nyelvvizsgája van: kb. 5-6 ember jelentkezett! Hogy teljes legyen a kép a végén megkérték azokat is akiknek nincs EGY NYELVVIZSGÁJUK SEM, ők is tegyék fel a kezüket: 25-30 ember jelentkezett, tehát csak a gólyák 10%-nak nem volt nyelvvizsgája. Megkérdezték tőlük, hogy ők milyen középiskolába jártak: hát szakközépiskolába..., tehát nem gimibe... Milyen nyelvet tanultak ott? Hát oroszt...

1992-ben tehát még nem volt gond, hogy akár TÖBB NYELVVIZSGÁVAL A TARSOLYUKBAN jelentkeztek a gyerekek egyetemre. Ma, 2011-ben a szélessávú internet, a korlátlan lehetőségek, a 156-féle külföldi csatornát tartalmazó kábeltévék világában már probléma.

HOL AKKOR A HIBA?

Talán ott, hogy 1992-ben még volt összesen 3 közgazdasági egyetem az országban: PEST, PÉCS, MISKOLC, még rang volt

közgazdásznak tanulni, ma már minden sarkon közgazdász (meg jogász) képzés zajlik.

1992-ben még 4-5-szörös túljelentkezés volt az egyetemekre, és nem kerültek be, csak a legjobbak. Ma már bárki bekerülhet bárhová. Úgy értem bárki aki fizet... Ez a különbség. Köszönjük FODOR GABRIELLA, ÉS TÖRÖK (mert ugyan mitől lenne Magyar) BÁLINT! Köszönjük szabad madarak a felsőoktatás "liberalizációját"!

30 sylvie 2011. január 18. 15:28

Remélem lesz változás, és találnak valami megoldást a közeljövőben erre a problémára. Nekem is rosszul esik, hogy van nyelvvizsgám, és nem fogadják el, mert NEMZETKÖZI (a volt Pitman). Arról volt szó, hogy majd ha Unió lesz, akkor talán mozdul a dolog valamerre, de azóta sincs semmi változás. Pedig ez egy nemzetközi vizsga, a világon bárhol elfogadják, csak a magyar felsőoktatásban nem!!!!!!!!!!!

Ez elég diszkriminatív, nem?????

29 reménytelen 2010. december 4. 09:54

@pepege: Teljesen egyetértek Veled. Ha 40 éves mentességhez kapcsolódó törvényt és az ahhoz kapcsolódó törvényi indokolást elemezzük, akkor véleményem szerint igen csak alkotmányellenes színezete van a dolognak.

A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról törvényi indoklásában a jogalkotó szándéka az alábbiak szerint fogalmazódik meg az életkor miatti mentesítésre vonatkozóan:

A 40. életkorban felsőoktatási tanulmányokra jelentkezők jellemzően munka mellett vállalkoznak újabb oklevelet adó képzésre, és gyakran nem is rendelkeznek megfelelő nyelvi előképzettséggel. A felsőfokú tanulmányok mellett a nyelvvizsga-követelmények teljesítése erre tekintettel olyan nehéz feladatot jelent, amely több éves tanulmányok után esetleg mégsem eredményezi a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség megszerzését. Ezért életkor alapján biztosít felmentést a törvény az állami nyelvvizsga megszerzésének követelménye alól, amely rendelkezés a 2015/2016-ban záróvizsgát tevők esetében alkalmazható utoljára. Ugyanakkor vannak olyan nyelvigényes, szakmai nyelvvizsgát feltételező képzések, amelyeknél a szakképzettség gyakorlása miatt nem lehet eltérni a nyelvvizsga követelményeinek teljesítésétől.

A joghátrány bemutatása konkrét példán keresztül és táblázatos formában vetítve egyértelmű.

Példa:

1. Adott egy 1967-ben született állampolgár, aki 2001. januárban kezdte meg főiskolai tanulmányait, esti, levelező vagy távoktatási tagozaton. A főiskola által előírt záróvizsga időpontban, 2004. januárban sikeres államvizsgát tett, ( 37 évesen ) de nyelvvizsga hiányában diplomáját nem vehette át, annak feltétele egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása. (nem szakmai nyelvvizsga)

2. Adott egy 1973-ben született állampolgár, aki 2013-ban kezdi meg felsőfokú tanulmányait, alapképzésben, 6 féléves képzésben. Záróvizsgát a 2015/2016-os tanévben tesz, az előírt, általános nyelvvizsgával nem rendelkezik. Sikeres záróvizsga esetén átveheti a diplomáját, mert a beiratkozás évében (2013.) betöltötte a 40. életévét. (6 évvel fiatalabb, mint az 1. példában szereplő ember.)

3. Az 1. példában szereplő állampolgár 2007-ben felvétel nyert a felsőoktatásban alapképzésre, akár ugyanabban az intézményben, ahol az államvizsgázott, sikeres záróvizsgát tett. Az előző tanulmányai során teljesített tanulmányait, tantárgyi vizsgáit lehetőség szerint beszámítják, a néhány különbözeti vizsgát az által még nem tanult tantárgyakból teljesíti. Sikeres záróvizsgát tesz, s átveheti a diplomáját nyelvvizsga megléte nélkül, mert már elmúlt 40 éves az beiratkozás évében.

Táblázattal szemléltetve:

Záróvizsga éve 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Hallgatói jogviszony kezdetének éve (betöltött 40 .életév) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Születési év 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973

Megjegyzés: a fenti táblázatból is jól látható, hogy tanulmányaimat 2007-ben kellett volna elkezdenem ahhoz, hogy mentességben részesüljek, holott nyelvi előképzettségben sem tanulmányaim megkezdésekor 2001-ben, sem 2007-ben nem rendelkeztem, mivel az alapfokú és középfokú tanulmányaimat 2007-ben is ugyanakkor végeztem, mint 2001-ben.

A példákból egyértelmű, hogy van egy jól behatárolható korosztály, akiket hátrányosan érint az általános nyelvvizsga alóli mentesítés 40. életkorhoz, valamint annak a betöltéséhez és a tanulmányok folytatásának időszakához való kötése. A hátrányt szenvedett korosztály azáltal határolható be, hogy az „új” felsőoktatási törvény végső határt szab a mentesítéshez. Ezáltal előfordul, hogy egy már államvizsgázott embernél, aki nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a diplomáját, lényeges fiatalabb másik ember ugyanannak a főiskolának az elvégzése után, nyelvvizsga megléte nélkül kézhez kapja a diplomáját.

Véleményem szerint a törvénynek akkor lenne értelme, ha azokra vonatkozna, akik legkésőbb 2016. december 31-én betöltik a 40. életévüket.

Ez alapján az 1976-ban születettek kapnának utoljára mentesítést az általános nyelvvizsga megléte alól, mely megalapozott is, különösen ha figyelembe vesszük, hogy legkésőbb 1995-ben érettségizettekről van szó (az év-veszteseket is beleszámítva), akik a rendszerváltás után csak a középiskolában részesülhettek nehezen minősíthető, de inkább alacsony szintű, minőségi nyelvoktatásban.

Itt jegyezném meg, hogy azok az állampolgárok, akik estin vagy levelezőn végezték a középiskolát a 90-es évekig bezárólag, azoknak nemhogy nem kellett nyelvből érettségizniük, de még nyelvet sem tanultak a középiskolai tanulmányuk során, tehát ezek az emberek többszörösen hátrányba kerülnek egy későbbi főiskolai, egyetemi tanulmányaik során, ha az első évfolyam megkezdése évében nem töltötték be a 40. életévüket.

A törvényi indoklás tartalmazza a legjobban az indokot, ami miatt a véleményem megalapozott, hiszen ha nyelvi előképzettség valóban nem áll fenn egy 1973-ban született ember esetében, akkor az igaz egy korábban születettre is.

Az indoklás szerint „életkor alapján biztosít felmentést” a törvény a nyelvvizsga megszerzése követelménye alól, de mégis előfordul a jelenlegi szabályozás szerint, hogy két egykorú (40 éves) ember közül az egyik kap mentesítést, a másik nem a nyelvvizsga kötelezettség alól attól függően, hogy folyamatban lévő, vagy már befejezett tanulmányokról van szó.

Bár nem a témához tartozik, de érdekességként megjegyzem, hogy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 60.§ (3) bekezdése kimondja, hogy

„A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja.”,

továbbá a Ftv. 62. § (7) bekezdése szerint

„Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudták bemutatni, a felsőoktatási intézmény igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét.”.

A fentiekben idézett jogszabályok szerint ezek a volt hallgatók – bár nyelvvizsgájuk nincs - a szakmai tudásuk birtokában vannak és mint munkavállalók, ezt a megszerzett tudást a mindennapi munkavégzésük során ( ha akarják, ha nem ) használják ellentételezés nélkül.

28 Vajko 2010. november 7. 11:27

Kedves Mindenki,

2007ben végeztem. Igen, nyelvvizsga hiányában diploma nélkül vagyok. Rögtön munkába álltam, messze a szakmámtól. Munka mellett rendszeresen tanultam a nyelvet(német), de a középfokú szinthez ez édes kevés. Véleményem? Gondolhatja mindenki.

Volt pár évfolyamtársam aki nyelvvizsgával a kezében felvételizett. A kezében a diploma, elhelyezkedni a szakmában nem tud, de az adott nyelven sem tud megszólalni!!!! Miért? Mert messze nem elég letenni egy nyelvvizsgát. Azt folyamatosan használni is kell(ene). Azt mellékesen, hogy ma a nyelvvizsga 40%-ban szerencse. A nyelvvizsgát összeállítók nyilatkozzák azt, hogy úgysem fogjuk érteni maximálisan a kiadott szövegeket.... Ez mind jogtalan pénzszerzés!!!

Mikor Egyetemre jártunk tanították a nyelvet. Vizsgáztunk is belőle. Szakmai vizsgát kellett tennünk, akkor azt mondták megadják a szakmai nyelvvizsga papírt! A kettes szint már elfogadott volt középfokúnak. De ez mind elmélet maradt, nem adnak papírt csináld meg pénzért, külön!!! Mi van???

Határ mellett lakom járok ki folyamatosan, német adót nézek, német oldalakat olvasok. Persze hogy nem értek meg mindent, de törekszem rá.

Az egész követelmény ott sántít, hogy alap közép felső fok! Ide ez kell oda az amoda amaz. Miért? Lehet rajta elmélkedni, nem fejteném ki!

Emelt szintű érettségi? Mi az? Akkor én aki nem azt csinálta, nem annyira érett? A mai fiatalok többsége nem tud összefüggő beszélgetést folytatni a saját anyanyelvén, még a felsőoktatást látogató sem! Tisztelet, aki nem ilyen!

Ja és puskáztam, igen nem egyszer! És? Államvizsgán nem lehetett mégis tudtam. A felsőoktatás a sok felesleges info mellett a csibészségre tanít nem pedig szerzetesképző!!!

A nyelvtanfolyamon ahová járok, van egy hölgy, akinek a jelenlegi állása megpályázásánál elengedhetetlen volt a német. Nyelvvizsgája a mai napig nincs és fogalma sincs mit miért úgy mondunk, de folyékonyan beszél németül. Az állásra több német nyelvtanár is jelentkezett. Csak mivel osztrák cég volt, németül kellett beszélni nem pedig papírt lobogtatni!!!

Ha egy magyarnak az én szakmámban sikerül kilépni külföldre soha nem engedik vissza! Mert akkora szakmai tudása van. Az már az ő gondja, hogy tudja a nyelvet.

Ja és külföldön kell a diplomához nyelvvizsga??? Ez nem költői kérdés!

Van egy jó barátom ugyan olyan diplomával mint én, csak akkor még nem kellett nyelvvizsga. Hogyhogy vígan dolgozik a szakmájában???

27 TT001 2010. november 1. 17:34

@Cashdog: Akkor ezek szerint Te is 2006-ban kezdtél, ahogy én is. Nem esett jól a "meglepi"... :( Bár nekem szerencsém volt, és dolgozom...

26 TT001 2010. november 1. 17:32

Igen, érdekes volt a cikk !

(www.angolnyelvtanitas.hu/interju-medgyes-peter.php) Nem is mondom, hogy nincs igazság benne....

Még mindig azt vallom, bizonyos szakokhoz legyen elég az alapfokú nyelvvizsga! Vagy aki "alap szinten" beszél, az nem is tud nyelvet? Vagy akkor hogy is van ez? Egyébként szerintem sem lenne szükség ennyi munkanélküli diplomásra (legyen elismerve a felsőfokú oktatásból kikerülő ember-->legyenek követelmények már a bemenetnél, csak szegény diákot akit felvesznek/vettek ne 1 év után tudjon a szigorításról), csak az a helyzet, hogy a szakmák sincsenek elismerve, az idő előrehaladtával folyamatosan leépítették ezeket... Különben ha bekerülsz egy gimnáziumba, onnét már nem nagyon van vissza út, hogy 'ó, de rosszul tettem', én mégis szakmát szeretnék....Tehát aki így járt középiskolába, ahol a nyelvtudás nem nagyon volt elvárás, nem ezen volt a hangsúly (inkább a fő érettségi tárgyakon), annak késő volt rájönni hogy nincs még középfokú nyelvvizsgája...

25 too 2010. október 30. 10:18

Én gyakorlatilag mióta az eszemet tudom folyamatosan tanulok, fejlesztem magamat munka mellett. Sajnos nem voltam olyan szerencsés anyagi és családi helyzetben, hogy nappali tagozaton végezzem el a szükséges iskolákat. Én is még „átkosban” rendszerváltás előtt, alatt és után jártam általános és középiskolába. Orosz nyelv oktatást 6. osztályban megszüntették és utána azt mondták tanuljunk inkább orosz helyett is magyar nyelvtant, hogy legalább azzal rendben legyünk. Középiskolában nem volt idegen nyelv oktatás egyáltalán, szüleim nem engedhették meg maguknak, hogy különórára járassanak, de nagyon angol tanár sem lett volna. A főiskolát 2009-ben 4,3-as eredménnyel sikeresen elvégeztem kemény tanulások árán, de a nyelvvizsga hiánya miatt az első diplomát máig nem kaptam meg. Családom és munkahelyem van, de ennek ellenére mellette próbálok nyelvet tanulni is. Olyat hallottam, hogy ha betöltöm a 40. évemet és még nem lesz meg a diplomám jelentkezzek be ugyanabban az iskolában ugyanara a szakra és akreditáltasam végig az egészet és a végén megkapom az első diplomát nyelvvizsga nélkül. Én már lassan ezen gondolkodok. Nem értem miért nem lehet kiadni úgy a diplomát, hogy beleírják, hogy valaki rendelkezik-e nyelvvizsgával vagy sem és majd a munkáltató eldönti, hogy neki nyelvtudással rendelkező kollégára van szüksége vagy nem. Ha valaki nem akar publikálni vagy külföldre dolgozni menni annak teljesen felesleges megtanulni közép szinten egy idegen nyelvet, mert „ápolni” kell a nyelvet folyamatosan, mert különben úgyis elvész az egész. (lásd lovári, experantó stb. (ez vicc)) Így kidobott időnek és pénznek tartom az egészet. Ha valaki olyan helyre akar dolgozni menni az meg úgyis rákényszerül arra, hogy tudjon 1-2 nyelvet közép szinten. Szerintem az élet megoldja úgyis a nyelv problémákat. A másik, hogy még jelenleg oktatási rendszerünk is elég gyenge lábakon áll. Én már óvodába külön angolórára hordom a gyerekeimet. Általános iskolában minimum alapfokú, középiskolában minimum középfokú nyelvi tudással kellene, hogy rendelkezzenek a mai gyerekek. Azt sem értem minek 40-50 magyar nyelvű TV csatorna, maximum magyar feliratot engednék a többségüknél. Túlságosan elvagyunk még mindig kényeztetve és a gyerekeink is sajnos ezt látják. Etalonnak ott van Finn vagy Svédország még a „takarító nő” is tud angolul alap szinten.

24 arpady 2010. október 30. 00:15

Magyarországon tényleg nehéz ügy az idegen nyelv.

Egy részről a múltunk miatt hiszen orosz vs. angol ténylegesen érthető a mostani 35-40-es korosztálynál. Más részről egymásra is hatással vagyunk; vicc:

Két rendőrhöz odamegy egy külföldi, akivel nem tudnak szót érteni. Miután otthagyja őket az illető az egyik odaszól a másikhoz -Te nem kellene már nekünk is megtanulni idegen nyelven. - Mire a másik -Minek, látod ő sem ment vele semmire.

Van egy érzésem: ma ez nem vicc.

Véleményem: aki sokat költött az egyetemre (tudom milliókba is kerülhet egy képzés amblokk), és nem csinált eleget, nem helyezett hangsúlyt nyelvismeret elsajátításáért (én szintúgy ebben a cipőben).

Háát...

Elquk, nem kicsit..

Azt írták páran: nem kell nyelvismeret mert így is jó vagyok a szakmában.

De, ha ez általánossá válik? Mindenki hú de jó lesz a szakmájában csak 10-20 év lemaradással (amilyen ütemben szeretik fordítani a szakmai anyagokat).

Vagy mondom azt jön egy külföldi munka vállaló ??????? Jogos lesz-e őt majd rendre utasítani: tanilj meg szépen magyarul!

Tényleg nem a papír a fontos! De különben mi igazolna bármit is.

23 Staunch 2010. október 28. 12:47

Egyetértek angoltanar által hivatkozott cikk tartalmával, különösen az alany "Milyen az igazi jó nyelvtanuló?" kérdésre adott válaszával:

,,Mindenekelőtt kellően motivált. Létszükségletének érzi azt, hogy megtanulja az adott idegen nyelvet. Ezt az érzést erősítheti meg benne a tanár. Aki azt hiszi, hogy a tanár tanítja meg az embert bármire is, téved. Ő legföljebb némi fogódzót és inputot tud nyújtani"

Nomármost a meglátásom az, hogy a nyelvvizsgával nem rendelkező hozzászólók nem eléggé elszántak és nem hajlandóak megbarátkozni a tudattal, hogy a diploma feltétele a nyelvvizsga.

Mindenekelőtt, fel lehe róni néhány intézménynek, hogy nem indítanak nyelvkurzusokat, azonban lehet tanulni nyelvet a XXI. században autodidakta módon, mert rengeteg hanganyag, fórum, nyelvtanulási segédlet elérhető a világhálón.

A nyelvtanulás egy hosszú folyamat, NEM LEHET MEGTANULNI, ELMMENI VIZSGÁZNI ÉS ÖRÜLNI, mert megvan, mert muszáj fejleszteni mindig. Nem is a nyelvvizsgára kéne helyezni a hangsúlyt, hanem a nyelvismeretre.

Napi 5-10 perc nyelvtanulás már sokat segít, mert mindennap ápolod. Én majdnem minden reggelinél lekapok egy nyelvvkönyvet vagy idegen nyelvű folyóiratot olvasok a gép előtt ülve, mindig lehet hova fejlődni.

Nem elvárás, hogy ismerd a nyelvet úgy, mint egy irodalmár, ha a cél a középfokú nyelvvizsga megszerzése.

A nyelvismeret lehet egy jó felsőoktatási intézmény ismérve, jobb helyekre nem lehet kérdés a megszerzett nyelvvizsga.

Én 21 éves vagyok, harmadéves, alapszakos végző hallgató a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakán, bekerülésem előtt már rendelkeztem egy angol felsőfokú, spanyol középfokú nyelvvizsgával és német jeles érettségivel.

Az alapképzés feltétel a felsőfokú nyelvvizsga, a mesterképzés feltétele egy másik felsőfokú nyelvvizsga.

Kellő energiabefektetéssel könnyedén teljesíthető követelmény, nem kell hozzá zseninek lenni, mert a zsenik sem sajátítanak el egy nyelvet, ha nem szánnak rá időt..

Mindez nem jelent semmit, mert nem a papír számít, viszont tudtam, hogy nem lehet bekerülni nélküle.

Nem értek egyet, hogy Magyarország az EU rangsor végén kullogna, olvastam sokszor ilyen lesújtó véleményeket, azonban érdemes lenne szétnézni.

Elutazol egy mediterrán országba (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália) aligha fogsz tudni kommunikálni idegen nyelven, Olaszország és Spanyolország esetében merem állítani határozottan, Görögországban és Portugáliában még nem jártam, de sok ismerősöm szenvedett.

Nem vagyunk egyáltalán sokkal rosszabbak az EU többi tagjánál, persze mindig van hova fejlődni.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X