nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Német-magyar szólásmondásverseny
Miért hánynak a lovak a patika előtt?

Ha arra kérnének minket, soroljunk fel szólásokat, közmondásokat, reggeltől estig megállás nélkül tudnánk mondani. De vajon ugyanilyen egyszerű lenne a feladat, ha külön kellene választanunk őket? Cikkünk első felében a szólások és közmondások közti különbségeket mutatjuk be, második felében magyar és német példákon keresztül szemléltetjük az egyezéseket és az eltéréseket.

Nikolin Anita | 2010. augusztus 11.
|  

A szólások és közmondások nyelvünk olyan díszítőelemei, amelyek – akárcsak a metaforák – beleolvadtak a mindennapi nyelvhasználatunkba. Vannak köztük olyanok, amelyek sok nyelvben megegyeznek, viszont léteznek olyanok is, amelyek azonos jelentéssel bírnak, ennek ellenére bizonyos eltéréseket mutatnak. Néhány magyar–német példát említünk cikkünk második felében, a teljesség igénye nélkül.

Egy ajándék gebének nem nézünk bele a pofájába
Egy ajándék gebének nem nézünk bele a pofájába

Mit mondanak a lexikonok?

A frazeológia foglalkozik az állandósult szókapcsolatok (frazémák) kutatásával és gyűjtésével. Az állandósult szókapcsolatok leggyakoribb példái a közmondások, szólások, szóláshasonlatok, szállóigék.

A közmondások „a nép ajkán keletkezett sommás iránymutatások” – írja a Wikipédia. Valamilyen igazságot hordoznak, rövidek, tömörek. A népnyelvben alakultak ki tapasztalati úton. Ilyen például az Ajándék lónak ne nézd a fogát mondás.

A kislexikon.hu szerint a szólás olyan „közkeletű és a stílust szemléletesebbé, hangulatosabbá tevő állandósult szókapcsolat, amelynek jelentése pusztán elemeinek jelentéséből rendszerint nem érthető, és amely általában önmagában nem teljes mondat”. Ilyen például a falra hányt borsó kifejezés. A Magyar Néprajzi Lexikon definíciója alapján a szólás a közmondásnál közvetlenebbül foglalja magában magát a történést, amelyet egyúttal értelmez is. O. Nagy Gábor Mi fán terem? című munkája bevezetőjében rámutat arra, hogy a szólások és közmondások közti különbség abban áll, hogy a közmondások „jelentésüket tekintve nem a szavakkal azonos értékűek”, amíg a szólások tartalmát ki lehet egy szóban is fejezni (például bakot lő = téved).

Habostorta? Pónipark? Első olvasónk, aki beküldi a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre, hogy jön ide ez a kép, egy nyest.hu-pendrive-ot kap ajándékba
Habostorta? Pónipark? Első olvasónk, aki beküldi a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre, hogy jön ide ez a kép, egy nyest.hu-pendrive-ot kap ajándékba

A szólások alkategóriájába tartoznak azok a „frazeológiai egységek, amelyek valamely nagyobb szövegösszefüggésből szakadtak ki, és önállósodtak” – írja O. Nagy Gábor. Ezek az úgynevezett szállóigék (plátói szerelem, gordiuszi csomó).  Léteznek olyanok is, amelyek egy irodalmi műből váltak ki, és lettek, illetve módosultak szállóigévé. Így például ez a Villon-idézet: Hol van (már) a tavalyi hó?!.

A szóláshasonlat – ahogy a neve is mutatja – egy hasonló és egy hasonlított viszonyán alapuló szólásfajta. „A hasonlított megőrizte eredeti jelentését, a második tag pedig többé-kevésbé elhomályosult jelentésű” (Ártatlan, mint a ma született bárány) – mondja a kislexikon.hu.

Közismert szólások, közmondások

Vannak olyan szólásaink, közmondásaink, amelyek analógia alapján jöttek létre, esetleg tükörfordításban kerültek át egyik nyelvből a másikba. Ezek a leggyakrabban használt, általános igazságokra vonatkozó szólásmondásaink. Például:

Aki másnak vermet ás, maga esik bele. (Wer andern eine Grube gräbt, fällt selbst hinein.)

Az alma nem esik messze a fájától. (Der Apfel fällt nicht weit vom Stamm.)

Aki A-t mond, mondjon B-t is. (Wer A sagt, muss auch B sagen.)

Addig üsd a vasat, amíg meleg. (Man muss das Eisen schmieden, solange es heiß ist.)

Egy fecske nem csinál nyarat. (Eine Schwalbe macht noch keinen Sommer.)

Zárójelben találhatóak a magyar szólások és közmondások német megfelelői. Ha összehasonlítjuk a párokat, láthatjuk, hogy sem a szó szerinti, sem az elvonatkoztatott jelentés tekintetében nem találunk különbséget közöttük.

Vannak olyan állandósult szókapcsolatok, amelyek valami oknál (kulturális, földrajzi stb.) fogva másképpen jelennek meg egyik nyelvben, mint a másikban. Ezek az apró különbségek nem zavarják a megértést, csupán érdekesek.

A következő példák alapján a német galambból magyar túzok lesz, a német szamárból bagoly; ha valakinek madara van, az nem normális, és még sorolhatnánk.

Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. (Besser einen Spatz in der Hand als eine Taube auf dem Dach. = *Jobb egy veréb a kézben, mint egy galamb a tetőn.)

Ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. (Wer der Pfennig nicht ehrt, ist des Talers nicht wert. = *Aki a pfenniget nem becsüli, a tallért sem érdemli meg.)

Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. (Ein Esel schimpft den anderen Langohr. = *Egyik szamár szidja a másik hosszúfülűt.)

Ajándék lónak ne nézd a fogát! (Einem geschenkten Gaul schaut man nicht ins Maul. = *Egy ajándék igáslónak/gebének [pej.] nem nézünk bele a pofájába.)

cseberből vederbe (vom Regen in die Traufe kommen = *esőről ereszcsatornába kerülni)

bogaras/bogara van (einen Vogel haben = *madara van)

Zsák a foltját. (Jeder Topf findet seinen Deckel. = *Minden fazék megtalálja a maga fedőjét.)

Ezek a szólások, közmondások elvonatkoztatott jelentésükben tökéletesen megegyeznek, ám tükörfordításuk nem lehetséges és nem is szükséges.

Eltérések – Az élet nem pónipark

Érdekes, hogy bizonyos állandósult szókapcsolatok az egyik nyelvben tagadó formában jelennek meg, míg a másikban állítóban. Így amíg a németeknél a ruha teszi az embert, addig nálunk, magyaroknál ez éppen ellenkezőleg van.

Amit a magyarok egyszer megtanulnak, azt nem felejtik el soha. Ezzel szemben a német nyelvben ennek az ellenkezője érvényes:

Amit Miska megtanult, Mihály sem felejti el. (Was Hänschen nicht lernt, lernt Hans nimmermehr. = *Amit Jancsi nem tanul meg, János sem tanul meg soha.)

Nem a ruha teszi az embert. (Kleider machen Leute. = *A ruha teszi az embert.)

Mivel a nyelv állandóan változik, folyamatosan képződnek újabb és újabb szókapcsolatok, amik idővel állandósul(hat)nak. Ezek általában nyelvspecifikusak, de a legtöbb nyelvben találunk hasonló jelentésű szólásmondást.

Míg a németeknél a meleg zsemle kelendő, addig nálunk a cukrot viszik. Ha azt mondaná nekünk valaki, hogy az ő élete nem pónipark, minden bizonnyal kinevetnénk. Ám a habos tortán, esetleg a vajas kenyéren, amit anyu ken meg, még az arcizmunk sem rándulna.

A következő példák csupán szemléltetésként szolgálnak:

Viszik, mint a cukrot. (Weggehen, wie warme Semmeln. = *Elkel, mint a meleg zsemle.)

Az élet nem habostorta. (Das Leben ist kein Ponyhof. = *Az élet nem pónipark.)

Láttam én már karón varjút. (Ich habe schon Pferde vor der Apotheke kotzen sehen. = *Láttam már lovakat a patika előtt hányni.)

Tudja, mitől döglik a légy. (Er weiß, wo Barthel den Most holt. = *Tudja, honnan hozza Barthel a mustot.)

Hawaii, dizsi, napfény. (Friede, Freude, Eierkuchen. = *Béke, öröm, omlett.)

Nagyon sok modern német köznyelvi és nyelvjárási állandósult szókapcsolatot találhatunk a http://www.redensarten-index.de/ oldalon, ahol jelentésükről és eredetükről is informálódhatunk.

Vicces szólásokból, közmondásokból az interneten rengeteg van. Egy lehetőség az index.hu egyik fóruma: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9001381, ahol a felhasználók számtalan ínyencséggel szolgálnak.

És ha eddig nem tudtuk volna, hogy a ruha teszi az embert vagy sem, most már láthatjuk, mitől döglik a légy, és hogy minden fazék megtalálja a maga fedőjét, vagy legalábbis a zsák a foltját.

Forrás:

O. Nagy Gábor: Mi fán terem?; Gondolat–Tálentum; 1993.

http://enciklopedia.fazekas.hu/retorika/Frazeologia.htm

http://www.kislexikon.hu/szolas.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-129.html

http://www.redensarten-index.de/

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X