-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sokszor bosszankodunk, amikor kiderül, hogy a helyesírás szabályozóinak nem terjed ki mindenre a figyelme. De van, amikor csak örülhetünk ennek.
Orsi nevű olvasónk írja:
Tehát, dilemma a következő: Kolléganő azt mondja, hogy nem rukkola, hanem rucola, egy cével. Ami nekem egyáltalán nem életszerű, hiszen ha az olaszt tekintjük eredetinek, az ruccola, és a magyar miért úgy vette volna át, hogy rucola, ha egyszer az sem az eredeti írásmódnak, sem a magyar kiejtés szerinti leírásnak nem felel meg? És nem találok rá sehol megbízható szabályt/forrást stb.
Orsi számára van egy jó és egy rossz hírünk. A jó hír az, hogy a növény neve nem szerepel nemhogy a helyesírási szabályzat szójegyzékében, de még Helyesírási kéziszótárban és az Osiris-féle Helyesírásban sem. Ebből pedig lényegében az következik, hogy a szó helyesírása nincs szabályozva, tehát úgy írjuk, ahogy akarjuk. Ha olvasónk nyelvváltozatában [rukkola] a növény bevett neve, és nem érzi idegennek, nyugodtan írja fonetikusan: rukkola. Rossz hírünk pedig az, hogy olvasónk téved: a növény olasz neve nem ruccola [rukkola], hanem rucola [rukola]. Ebből pedig az következik, hogy ha valaki idegen szónak érzi, nyugodtan írhatja az eredeti helyesírás szerint: rucola. A növény hivatalos neve egyébként fehéres vagy kerti mustár – legalábbis Herczeg Gyula Olasz–magyar nagyszótárában ez szerepel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezzel olvasónk kérdését lényegében meg is válaszoltuk, ám felmerülnek a helyesírási szöszmötölésnél sokkal érdekesebb kérdések. Például az, hogy ha a növény neve olaszul [rukola]-ként hangzik, akkor miért lesz belőle a magyarban [rukkola]? Könnyen rávághatnánk, hogy a Rukkola könyvcserélde neve hatott, de ez inkább fordítva igaz: a szolgáltatás neve eleve azért születhetett meg, mert a [rukkola] ejtés már megvolt. Nos, ha a Rukkola nem is a megfejtés, mindenesetre nagy szerepe van a megfejtésben.
A Rukkola elnevezés ugyanis, bár játékosan a növényre utal, valójában a rukkol ’előhozakodik vmivel’ igéből származik: bár előrukkolni (régebben inkább kirukkolni) leginkább gondolatokkal, ötletekkel szokás, a Rukkola terminológiájában a könyvek „előhozatalát” és felajánlását jelenti. Ez a német bajor-osztrák nyelvjárású rucken ’mozdul, mozdít’ (irodalmi rücken) igéből ered. Ez a magyarba specifikusabb jelentésekben került, pl. ’bevonul’ (katonaság vhova vagy vki a katonasághoz). A rukkol ige pedig minden bizonnyal hathatott az olasz rucola átvételekor, illetve terjedésekor, így alakult ki a magyar [rukkola] ejtés.
Bizonyára lesznek olvasóink, akik úgy gondolják, hogy attól függetlenül, hogy megvan az oka, a [rukkola] ejtés hibás, ezért nem is lenne szabad rukkolának írni. Őket emlékeztetnünk kell arra, valójában a rukkol ejtése (és következésképp írásmódja) ugyanúgy „hibás”, csak ott nem egy másik szó, hanem a német helyesírás a „hiba” oka. A németben ugyanis a rucken/rücken esetében a ck nem hosszú [kk] mássalhangzót jelöl, hanem azt, hogy az előtte álló magánhangzó rövid. Ugyanez igaz egyébként a mások fontos rukkolás igére, a happolra is: ez a német happen [hapen] ’szájával vmi után kap, harap’ igéből ered; hasonló okból „hibásnak” tekinthető a drukkol és még jó néhány szó.
Ha nekünk kellene javaslatot tenni arra, hogy melyik alak kerüljön a helyesírási szótárba, akkor mindenekelőtt egy kutatást javasolnánk, mely megállapítaná, mennyire közismert a szó, és akik ismerik, milyen jelentésben használják. Ha a [kk]-s ejtés az elterjedtebb, akkor a rukkola formát ajánlanánk, ha nem, akkor a rukolát – feltételezve persze, hogy a szó viszonylag közismertnek bizonyul: ha kevesen ismerik, a rucolánál maradnánk. Ha nincs mód kutatásra, akkor bizonyára a kompromisszumos rukola alakot javasolnánk, egyfelől megelőlegezve azt, hogy meggyökeresedik, másfelől esélyt adva annak, hogy az eredetihez közelebb álló alakban terjed el.
Valójában azonban azt tartjuk igazán szerencsésnek, hogy a kérdés nincs szabályozva: a rukkola, rukola, rucola, sőt ruccola alakot is egyformán megérti bárki, aki ismeri a növény elnevezését – akár [k]-val, akár [kk]-val ejti. Jobb lenne, ha több ilyen szó lenne, melyről megfeledkeznek a helyesírás szabályzói.