-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy növény és egy ásványféleség – látszólag nincs közük egymáshoz, mégis ugyanúgy nevezik őket. Vajon miért?
Lénárd nevű olvasónk olyan kérdést feszeget, mely bizonyára már sokakban felmerült. Kész csoda, hogy eddig még nem foglalkoztunk a problémával.
Miközben olvastam Valetin-napi cikkeiket, eszembe jutott, hogy fogalmam sincs róla, hogy miért jelent két különböző dolgot a borostyán magyar nyelven. Tehát kérdésem: honnan ered a borostyán(kő) és a borostyán(növény) magyar elnevezése, és van-e közük egymáshoz?
A kérdés azért igazán érdekes, mert a rövid szavak körében nem ritkán találkozunk véletlen hangzásbeli egyezéssel (pl. vár), de hosszabb szavaknál ez a jelenség már ritka. Itt valójában valamilyen köztes jelenségről van szó.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint borostyán növénynév szláv eredetű, közelebbról talán a szerbhorvátból származik, ahol is brščan [brscsan], bršćan [brstyan] és brštan [brstan] alakváltozatban is előfordul. Eredeti jelentése a ’borostyán’ mellett ’repkény’ is, ez a magyarból is adatolt. A magyarban előfordul ’babér’ és ’orgonabokor’ jelentésben is – ezek a jelentések annak köszönhetően alakultak ki, hogy a nevezett növényeknek a repkényhez hasonlóan sötét leveleik vannak. A szónak van jó néhány alakváltozata, ezek közül vannak, amelyek más szláv nyelvekből való átvételnek köszönhetőek. Ezekre még visszatérünk.
A borostyán(kő) ezzel szemben német eredetű, a mai irodalmi német Bernstein megfelelője, a régiségben azonban bornstein, börstein alakban is adatolt – természetesen az s ezekben a magyar [s]-nek megfelelő hangot jelöl, mint átalában a Stein ([stej] ~ [stájn]) ’kő’ szóban. A két szó hasonlósága tehát véletlen, teljes azonossága azonban nem: a kő elnevezésére ugyanis népetimológiásan hatott a növény elnevezése.
Az ügy külön érdekessége, hogy a dolog fordítva is megtörtént: a német szó bekerült az ukránban, ahol бурштин [burstin], illetve бруштин [brustin] alakban használatos. Ez utóbbi bekerült a magyarba bruscsin alakban, és ennek hatására az érintett nyelvjárásokban a növényt is elkezdték így nevezni. A barisnya és a boroszlán alakváltozatok azonban nem egyszerűen a harisnya és az oroszlán hatására jöttek létre, hanem különböző (szlovén, illetve szerb-horvát) szavak átvételével – ugyanakkor a végleges hangalakjuknak kialakulásában szerepet játszhattak ezek a szavak.