nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Borostyán és borostyán

Egy növény és egy ásványféleség – látszólag nincs közük egymáshoz, mégis ugyanúgy nevezik őket. Vajon miért?

nyest.hu | 2014. február 17.
|  

Lénárd nevű olvasónk olyan kérdést feszeget, mely bizonyára már sokakban felmerült. Kész csoda, hogy eddig még nem foglalkoztunk a problémával.

Miközben olvastam Valetin-napi cikkeiket, eszembe jutott, hogy fogalmam sincs róla, hogy miért jelent két különböző dolgot a borostyán magyar nyelven. Tehát kérdésem: honnan ered a borostyán(kő) és a borostyán(növény) magyar elnevezése, és van-e közük egymáshoz?

A kérdés azért igazán érdekes, mert a rövid szavak körében nem ritkán találkozunk véletlen hangzásbeli egyezéssel (pl. vár), de hosszabb szavaknál ez a jelenség már ritka. Itt valójában valamilyen köztes jelenségről van szó.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint borostyán növénynév szláv eredetű, közelebbról talán a szerbhorvátból származik, ahol is brščan [brscsan], bršćan [brstyan] és brštan [brstan] alakváltozatban is előfordul. Eredeti jelentése a ’borostyán’ mellett ’repkény’ is, ez a magyarból is adatolt. A magyarban előfordul ’babér’ és ’orgonabokor’ jelentésben is – ezek a jelentések annak köszönhetően alakultak ki, hogy a nevezett növényeknek a repkényhez hasonlóan sötét leveleik vannak. A szónak van jó néhány alakváltozata, ezek közül vannak, amelyek más szláv nyelvekből való átvételnek köszönhetőek. Ezekre még visszatérünk.

Borostyán
Borostyán
(Forrás: Wikimedia Commons / Ingo2802 / GNU-FDL 1.2)

A borostyán(kő) ezzel szemben német eredetű, a mai irodalmi német Bernstein megfelelője, a régiségben azonban bornstein, börstein alakban is adatolt – természetesen az s ezekben a magyar [s]-nek megfelelő hangot jelöl, mint átalában a Stein ([stej] ~ [stájn]) ’kő’ szóban. A két szó hasonlósága tehát véletlen, teljes azonossága azonban nem: a kő elnevezésére ugyanis népetimológiásan hatott a növény elnevezése.

Borostyán
Borostyán
(Forrás: Wikimedia Commons / Oxfordian Kissuth / CC BY-SA 3.0)

Az ügy külön érdekessége, hogy a dolog fordítva is megtörtént: a német szó bekerült az ukránban, ahol бурштин [burstin], illetve бруштин [brustin] alakban használatos. Ez utóbbi bekerült a magyarba bruscsin alakban, és ennek hatására az érintett nyelvjárásokban a növényt is elkezdték így nevezni. A barisnya és a boroszlán alakváltozatok azonban nem egyszerűen a harisnya és az oroszlán hatására jöttek létre, hanem különböző (szlovén, illetve szerb-horvát) szavak átvételével – ugyanakkor a végleges hangalakjuknak kialakulásában szerepet játszhattak ezek a szavak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 baloch 2014. március 20. 15:27

A borostyánkőhöz kapcsolódik a Borostyánút is, mely hazánkon vezetett keresztül (Sopron, Zala (anno Salla), Szombathely), és stratégiai fontosságú útvonal volt.

hu.wikipedia.org/wiki/Borosty%C3%A1n%C3%BAt

Almásy László ("Az angol beteg") Borostyánkőn (Őrvidék) született.

hu.wikipedia.org/wiki/Borosty%C3%A1nk%C5%91_%28Ausztria%29

Nevezték ámbra, elektron néven is. Olvastam nemrég, hogy többezer évvel ezelőtt a hárfa egy bizonyos része elektronból készült. Nem tudom, ezt hívták-e annak (vagy csak az arany-ezüst ötvözetre használták-e), de hangszerhez ma is használják:

en.wikipedia.org/wiki/Amber

Krizsa: boer = égő, vörös

A mi "bor" szavunknak köze lehet hozzá? (egy kelta etimológiát már ismerek)

Borostyán~Borysthenes? A Dnyeper is egy Borostyánút lehetett, még a rómaiak előtt, de máshova vezetett, vagy csak véletlen hangalaki hasonlóság?

en.wikipedia.org/wiki/Borysthenes

2 Krizsa 2014. február 20. 16:24

A harmadik, nem azonos, de nagyon hasonló szó a boroszlán. Több fajuk van – a virág, vagy a termés vörös. A farkasboroszlán fiatal hajtásai bozontosan szőrösek.

A héber bérás = kefél (a borostyán tapadószőrei), erász = felfuttatott, boer = égő (vörös).

A Wikiszótár szerint: 1. borostyán: ómagyar: borostyán, perzsa: barsam, barsum. 2. borostyán („kő”, vagyis ős-gyanta).. - német: Bernstein (borostyánkő, „égő kő”), brennen (ég), stein (kő).

Megvan tehát a boer = égő, vörös, és a bérás = kefél, mi-vreset = kefe értelem a héberben és számtalan más nyelvben (birs: szőrös, bors: éget, vér-es, vörös, tehát a magyarban) is.

A német nyelv legkorábbi őse, a gót feltételezett keletkezése i.e. 1000, a héberé i.e. 2000 (annak protonyelve, az akkád, kb. i.e. 3000-től ismert). Amit még héberben is megtalálunk, azt akkor sem indokolt a németből, de még az perzsából sem származtatni, ha (természetesen) ezekben is megvannak a rokonszavak. Hiszen szinte minden nyelvben megvannak (ahol van B hang). Főleg, hogy a gót a KM-ben, Ukrajnában, a Balkánon és az egész Atlanti partvidéken is lakott, illetve „körbejárt”. S még az óperzsa is csak kb. i.e 1000-tól létezik.

1 Sigmoid 2014. február 19. 20:17

Az egészben a legdühítőbb, hogy ha valakinek "borostyánszín" szeme van, akkor a franc se tudja hogy barna vagy zöld-e a szeme.

Információ
X