A hőségben az ember leginkább a strandra vágyik. Már csak az a kérdés, hogy a Dagályra vagy a Dagályba menjen-e. És ha már ott van, akkor vajon a Dagályban vagy a Dagályon van-e.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Dagályon/Dagályra pártiak azzal érvelhetnek, hogy nyáron nyilván nem az épületben vagyunk – bár a Dagály fürdőnek van benti medencéje is –, hanem kint a szabadban. Ez azonban nem elég jó érv: több olyan budapesti fürdő is van, amelynek van egyaránt kinti és benti része, mégis mindegyik következetesen -ba/-be, -ban/-ben ragokat kap: a Lukácsban (és nem a Lukácson), a Széchenyiben (és nem a Széchenyin), a Gellértben (és nem a Gellérten) stb.

Forrás: dagalyfurdo.hu

A ragozás tehát nem azon múlik, hogy van-e a fürdőnek/strandnak épülete, hanem azon, hogy milyen típusú intézmény: -ban/-ben, -ba/-be ragot kapnak következetesen a fürdők és az uszodák: fürdőbe megyek, fürdőben voltam, a Lukácsba megyek, a Királyban voltam, a Komjádiban úsztam. A strandok viszont következetesen -ra/-re, -on/-en/-ön raggal használatosak: strandra megyek, strandon voltam, a Palatinuson vagyok, a rómain úsztam.

És úgy tűnik – legalábbis budapesti viszonylatban –, hogy a köznyelvérzék a Dagály esetében nem döntött. A Dagály éppannyira strand, mint amennyire fürdő: jó a Dagályon is, de a Dagályban is.