-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „Szerintem a természetes nyelvekkel nincs semmi baj.” Az a baj, hogy e...2023. 12. 03, 13:47 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 10 "Az a baj a természetes nyelvekkel".. Szerintem a természetes nyelvekkel ni...2023. 12. 03, 13:35 A nyitás tárgya
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: A határozott/határozatlan ragozásról van Wiki cikk. A névelőkről is. F...2023. 12. 01, 15:55 A nyitás tárgya
-
Sándorné Szatmári: Ez a cikk mindenkit gondolkozásra késztet.. Úgy gondolom, hogy általánosan a merev nyelvta...2023. 11. 30, 12:21 Egy örök áldilemma?
-
Sándorné Szatmári: A cikkben szereplő "Van vaddisznó ebben az erdőben? vagy Vannak vaddisznók ebben az erdőbe...2023. 11. 30, 11:20 Egy örök áldilemma?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Korábban írtunk a sport-szakkifejezések magyarításáról: akkor a pályára figyeltünk, de olvasónk a nézőtérre kíváncsi.
Egy korábbi cikkünkkel kapcsolatban olvasónk a következő kérdést teszi fel:
Kíváncsi lennék rá, hogy a "szurkoló" szavunk honnét jön?
Persze valójában nem is az a nagy kérdés, hogy a szurkoló szavunk honnan jön, hiszen ezt bizonyára minden magyar anyanyelvű olvasó kitalálhatja: a szurkol ige úgynevezett folyamatos melléknévi igenévi alakjából, melyből gyakran keletkeznek főnevek (pl. író, nyomozó, mentő, vasaló, csengő stb.). Itt a jelentésbeli összefüggés is világos, hiszen mondhatjuk, hogy valaki szurkol valakinek – akár sporteseményről van szó, akár más megmérettetésről, például vizsgáról.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ahhoz már jobb nyelvérzékkel kell rendelkeznünk, hogy a tőben felismerjük a szurok szót – ez a lehetőség már csak azért is nehezen jut eszünkbe (ill. ha eszünkbe jut, hamar el is vethetjük), mert a szurkolásnak nem sok közét látjuk a szurokhoz. Persze elvben el tudjuk képzelni, hogy a 20. század elején a szurkolók szurokkal festették a transzparenseket, és innen ered a szurkolás elnevezés – de ahhoz, hogy ebben biztosak lehessünk, pontosabb kultúrtörténeti ismeretekkel kell rendelkeznünk.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint azonban nem ez a megoldás, hanem az elnevezésnek fiziológiai jellegű magyarázata van. Amikor az ember feszült, ideges, kezeit gyakran egymáshoz simítja, tenyereit összenyomja, s ilyenkor az izzadásnak köszönhetően a kész tapadóssá, ragadóssá válik – mintha enyvvel vagy szurokkal lenne bekenve. Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy a szurkol más, ma már nem használatos jelentésben is előfordul, melyek szintén az izgalomhoz köthetőek: ’félve izgul, szorong’, illetve ’eloson, lopva távozik’.
Nagyon hasonló eredetű a drukk, drukkol, drukker szócsalád is. Ez a német drucken ’nyom, szorít’ igéből ered. Ma ebben a formájában az ige csak ’nyomtat’ jelentésben fordul elő, korábbi jelentései a drücken forma őrzi (legalábbis az irodalmi nyelvben). A TESz. szerint a drukkol (’izgul, szorong’, ’eloson, lopva távozik’, ’kézimunka lapanyagán előnyomást végez’) és drukk (’szorongó izgalom, szurkolás’, ’előnyomás (kézimunkán)’ jelentései külön-külön kerülhettek a németből a magyarba. A drukker érdekessége, hogy Magyarországon kívül nem használják, a magyarországi németben jöhetett létre (az irodalmi németben ’szedő’, illetve ’nyomtató’ a jelentése).
A TESz. nem említi, de hasonló módon, de magyar tőből jöhetett létre a szurkoléhoz és a drukkoléhoz hasonló jelentésű szorít (valakiért) ige is. A szintén izgatott lelkiállapotot kifejező szorong ige azonban inkább a szívben vagy más belső szervekben érzett szorító érzésre utalhat.