nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szurkoló és drukker

Korábban írtunk a sport-szakkifejezések magyarításáról: akkor a pályára figyeltünk, de olvasónk a nézőtérre kíváncsi.

Fejes László | 2013. augusztus 7.
|  

Egy korábbi cikkünkkel kapcsolatban olvasónk a következő kérdést teszi fel:

Kíváncsi lennék rá, hogy a "szurkoló" szavunk honnét jön?

Persze valójában nem is az a nagy kérdés, hogy a szurkoló szavunk honnan jön, hiszen ezt bizonyára minden magyar anyanyelvű olvasó kitalálhatja: a szurkol ige úgynevezett folyamatos melléknévi igenévi alakjából, melyből gyakran keletkeznek főnevek (pl. író, nyomozó, mentő, vasaló, csengő stb.). Itt a jelentésbeli összefüggés is világos, hiszen mondhatjuk, hogy valaki szurkol valakinek  – akár sporteseményről van szó, akár más megmérettetésről, például vizsgáról.

Ahhoz már jobb nyelvérzékkel kell rendelkeznünk, hogy a tőben felismerjük a szurok szót – ez a lehetőség már csak azért is nehezen jut eszünkbe (ill. ha eszünkbe jut, hamar el is vethetjük), mert a szurkolásnak nem sok közét látjuk a szurokhoz. Persze elvben el tudjuk képzelni, hogy a 20. század elején a szurkolók szurokkal festették a transzparenseket, és innen ered a szurkolás elnevezés – de ahhoz, hogy ebben biztosak lehessünk, pontosabb kultúrtörténeti ismeretekkel kell rendelkeznünk.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint azonban nem ez a megoldás, hanem az elnevezésnek fiziológiai jellegű magyarázata van. Amikor az ember feszült, ideges, kezeit gyakran egymáshoz simítja, tenyereit összenyomja, s ilyenkor az izzadásnak köszönhetően a kész tapadóssá, ragadóssá válik – mintha enyvvel vagy szurokkal lenne bekenve. Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy a szurkol más, ma már nem használatos jelentésben is előfordul, melyek szintén az izgalomhoz köthetőek: ’félve izgul, szorong’, illetve ’eloson, lopva távozik’.

Szurkolók, drukkerek
Szurkolók, drukkerek
(Forrás: Wikimedia Commons / You+Pics: SMU Mustang Student Spirit / CC BY 2.0)

Nagyon hasonló eredetű a drukk, drukkol, drukker szócsalád is. Ez a német drucken ’nyom, szorít’ igéből ered. Ma ebben a formájában az ige csak ’nyomtat’ jelentésben fordul elő, korábbi jelentései a drücken forma őrzi (legalábbis az irodalmi nyelvben). A TESz. szerint a drukkol (’izgul, szorong’, ’eloson, lopva távozik’, ’kézimunka lapanyagán előnyomást végez’) és drukk (’szorongó izgalom, szurkolás’, ’előnyomás (kézimunkán)’ jelentései külön-külön kerülhettek a németből a magyarba. A drukker érdekessége, hogy Magyarországon kívül nem használják, a magyarországi németben jöhetett létre (az irodalmi németben ’szedő’, illetve ’nyomtató’ a jelentése).

A TESz. nem említi, de hasonló módon, de magyar tőből jöhetett létre a szurkoléhoz és a drukkoléhoz hasonló jelentésű szorít (valakiért) ige is. A szintén izgatott lelkiállapotot kifejező szorong ige azonban inkább a szívben vagy más belső szervekben érzett szorító érzésre utalhat.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 Diczkó 2013. augusztus 9. 12:09

@Fejes László (nyest.hu):

Úgy látszik, meleg van nálatok is. Forró szurokról szót sem ejtettem pedig. Azt írtam, a SORG- könnyen SZURK-nak hallatszik, ami alatt azt értem, hogy a (hazai) német szót elhallottuk, vagy ha úgy tetszik, hasonult egy másik szavunkhoz, amihez egyébként az "égegyadta világon" semmi köze sincs. (Az magától értetődő, hogy a SZUROK és a SZURK- ugyanaz.)

6 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 9. 09:04

@Diczkó: Szerintem nem érted meg a kérdést. Nem azt kérdezem, honnan veszed, hogy a szurkolnak van (vagy legalábbis volt) ’szorong, aggódik’ jelentése, hanem azt, hogy ez hogy alakult ki a ’szurokkal csinál valamit’ jelentésből.

Az egyébként kétségtelen, hogy a két szó jelentéseinek hasonlósága azt sugallja, hogy a két szó erősen hatott egymásra, de ez csak azután történt, hogy a szurkol valamelyik lelkiállapotra vonatkozó jelentése már kialakult. (A szurkol magyar igének nem lehet „eredeti német” jelentése.)

Úgy látszik, a drukkerre vonatkozó megjegyzést is félreértetted. A drukker egy német képzés druck- + -er: a drucker azonban sehol nem használatos ’szurkoló’ értelemben: ez a jelentése Mo-n jött létre.

@Falvay Dóra: Az elképzelés szép, de milyen adatok támasztják alá? Különben elég valószínűtlennek tartomm, hogy egy ilyen jelentésű szót kezdett volna használni a sportsajtó a lelátókon szorongókra... :)

5 Diczkó 2013. augusztus 9. 08:39

@Fejes László (nyest.hu):

"OK, és hogy alakult ki a szurkol ’szorong, aggódik’ jelentése (már ha van ilyen) a te elképzelésed szerint?"

- Ez az eredeti német jelentés, ami a hazai német nyelvben bővült, mint ahogy fentebb írtad a DRUKKERre vonatkozóan: "A drukker érdekessége, hogy Magyarországon kívül nem használják, a magyarországi németben jöhetett létre (az irodalmi németben ’szedő’, illetve ’nyomtató’ a jelentése)."

"és hogy alakult ki a szurkol ’szorong, aggódik’ jelentése (már ha van ilyen)..."

- Magad idézed a szótárat: "... a szurkol más, ma már nem használatos jelentésben is előfordul, melyek szintén az izgalomhoz köthetőek: ’félve izgul, szorong’, illetve ’eloson, lopva távozik’" - Egy időre átjött az eredeti jelentés is. :-)

4 Falvay Dóra 2013. augusztus 8. 14:44

S nem lehet, hogy "aggódik" értelmében nem annyira a tenyérről volt szó, hanem inkább arról, hogy "beszurkol" az illető (mármint a gatyába)?

3 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 8. 09:13

@Diczkó: OK, és hogy alakult ki a szurkol ’szorong, aggódik’ jelentése (már ha van ilyen) a te elképzelésed szerint?

2 Diczkó 2013. augusztus 8. 08:50

"A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint azonban nem ez a megoldás, hanem az elnevezésnek fiziológiai jellegű magyarázata van. Amikor az ember feszült, ideges, kezeit gyakran egymáshoz simítja, tenyereit összenyomja, s ilyenkor az izzadásnak köszönhetően a kész tapadóssá, ragadóssá válik – mintha enyvvel vagy szurokkal lenne bekenve. Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy a szurkol más, ma már nem használatos jelentésben is előfordul, melyek szintén az izgalomhoz köthetőek: ’félve izgul, szorong’, illetve ’eloson, lopva távozik’."

- ... enyves kézzel! Hahaha! Ehhez aztán kellett az erős fantázia! De kellett volna némi realitásérzék is hozzá, mert csak úgy ér valamit.

A kéz nyirkos lesz, nem szurkos. (analógia a szófejtő agyában)

Hiába mondom nektek, hogy a szófejtő szótárakat csak ellenőrzésre használjuk... Valójában a SZURKOL a DRUKKOLlal azonos eredetű, hiszen DRÜCKEN 'szorong', SORGEN 'aggódik' a németben is szinonímák. (a SORG- pedig könnyen SZURK-nak hallatszik)

1 Janika 2013. augusztus 7. 10:43

nahát, eddig azt hittem, hogy onnan ered a szurkolás, hogy a középkorban a várvédők forró szurkot öntöttek az ellenség nyakába.

Vagyis segítették a katonák dolgát, hasonlóan, mint az új szurkolók a sportmérkőzésen segítiuk a játékosokat.

de a fentiek alapján nyilván ez butaság :-)

Információ
X