Mindennapi helyesírás című sorozatunkban sokféle nyelvi érdekességre, furcsaságra mutattunk már példát. Volt természetesen sajtóhiba, helyesírási hiba, központozási hiba, mondattani furcsaság, fordítási tévedés. Ragozási problémával azonban eddig nem találkoztunk. Most Lászlótól kaptuk ezt a képet, amivel korábban már a Facebookon is találkozhattunk:

Forrás: nyest.hu

Mielőtt bárki lefagyna, lássuk, mi ebben a chillfaktor! A feliraton három magyar ige szerepel egyes szám második személyben,  felszólító módban. Ráadásul a három közül kettő t végű; ezekről pedig tudjuk, hogy elég kivételesen tudnak viselkedni. Felszólító módban a t végű igék különbözőképpen viselkednek; és nem elég, hogy nem a -j (vagy a -jj) náluk a felszólító mód jele (mint például abban, hogy várj, kerülj, feküdj, jöjj stb.), de előfordul az is, hogy nem is tudjuk elkülöníteni ezt a morfémát!

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Vannak olyan t végű igék, amelyekhez felszólító módban az -s járul; ezeknek az esetében a tővégi t és az s összeolvad, így mássalhangzó után [cs]-nek vagy magánhangzó után [ccs]-nek hangzik: taníts [taníccs], segíts [segíccs], boríts [boríccs], bánts [báncs]. Más t végűek – így a rövid magánhangzó + t-re végződők, az szt-re és az st-re végződők – esetében a nyelvtani elemzés azt mondja, hogy a tövek nem egyalakúak, hanem vannak s-re, illetve sz-re végződő tőváltozataik is. Így a fut igének van fus- töve, a fest-nek fes-, a fagyaszt-nak pedig fagyasz-. Felszólító módban ezekhez a tővégi mássalhangzókhoz teljesen hasonul a felszólító mód jele: fuss, fess, fagyassz.

A fenti felirat chillfaktora tehát éppen az, hogy a t végű igék amúgy is rendhagyó csoportját egyformán próbálja elemezni: a fagyaszt-ot ugyanúgy, ahogyan a szoríts-ot. Így jön létre a fagyaszts alak, amelynek az ejtése „szabályosan” [fagyaszcs] lenne...

Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!