-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nagyon izgalmas helyen talált vesszőt egy olvasónk, és azonnal el is küldte nekünk. Mi a szokásos módon nemcsak arra válaszolunk, hogy helyes-e a szabályok szerint az írásforma, hanem azt is megpróbáljuk megmagyarázni, mi lehetett a tévesztés hátterében.
A vesszőhasználattal kapcsolatos központozási problémákat nem tudjuk kimeríteni. Volt szó a diskurzusjelölőkről, az ugye előtti és utáni vesszőzés kérdéseiről, illetve a szerintem-ről is. Most Ádám az index egyik cikkében lett figyelmes egy furcsa központozású mondatra. Azt kérdezi tőlünk, helyes-e az alábbi idézet második mondatában a vessző használata:
Ha az akadémiai helyesírási szabályzatot (AkH.) követjük, azt kell, hogy mondjuk, hogy nem helyes: a fent idézett mondatba nem kell vessző: A fogadalom pedig fogadalom. Ez egy egyszerű, alany–állítmány szerkezetű mondat. Más esetben az ilyen szerkezetűekbe eszünk ágában sem lenne vesszőt tenni, de így, hogy tautológiát fejez ki, ráadásul még a pedig is belezavar a képbe, éppen arról tanúskodik a vessző, hogy a mondat valamiben mégis eltér a szokásos alany– állítmányi szerkezetű mondatoktól.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ha olvasóink kimondják magukban a mondatot, legtöbben biztosan tartanak egy szünetet benne. Ez a mondatoknak az úgynevezett aktuális tagolásával függ össze. A semleges mondatok általában az úgynevezett topik összetevővel kezdődnek; ez a diskurzusból már ismert információt hordoz. (Egy mondatban több topik is lehet; ezek mindegyikének az eleje hangsúlyos.) A másik fő része a mondatnak az úgynevezett komment, amelyben az állítás, az új információ van. Ennek az összetevőnek az elejére esik egy nagyobb hangsúly. A topik és a komment között általában kisebb-nagyobb szünetet tartunk a beszédben. Ezt a szünetet, főleg több topik esetén mind gyakrabban szokás vesszővel érzékeltetni. (Holott a helyesírási szabályzat szerint ekkor nem kell vessző.)
Tegnap, elmentünk a Margitszigetre.
Biztosan sokaknak ismerős ez az írásforma. Ha a fenti idézetet az „aktuális tagolás” szerint akarnánk vesszőzni, akkor a következőt kapnánk:
A fogadalom pedig, fogadalom
Tehát a vessző nem a pedig előtt, hanem utána állna. A cikkben szereplő telefonbeszélgetés lejegyzője tehát valószínűleg mégsem a mondat prozódiáját akarta írásban érzékeltetni. De akkor miért tehetett vesszőt? – A válaszunk elég prózai: azt hihette, hogy a pedig kötőszó, és a kötőszók elé „mindig vesszőt kell tenni”: Elmentünk a Margitszigetre, pedig esett az eső.
Ebben pedig két tévedés van. Egyrészt a pedig a fenti mondatban nem kötőszó (hanem diskurzusjelölő). Másrészt a kötőszók elé sem kell mindig vesszőt tenni. Akármelyik tényező is álljon a háttérben, egy biztos: az AkH. szerint a fenti írásmód helytelen.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!