-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mit adott nekünk a digitális korszak? – Helyesírási hibákat!
Jól megnehezíti a dolgunkat a digitális korszak; és most nem elsősorban a rohanó világra, meg a ránk zúduló információdömpingre gondolunk. Hanem elsősorban és nagyon is földhöz ragadtan a helyesírásra. Meggyűlik a bajunk a magyar szabályok szerint az olyan, egyszerűnek mondható szavakkal is, mint az e-mail, hogy most az e-mail + címjegyzék, illetve a kör + e-mail típusú összetételekről ne ejtsünk újabb szót.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Különösen nehéz helyzetben van az, akinek a digitális korszakhoz, a digitális technológiákhoz kapcsolódik a szakterülete, és ezeket a szavakat sokszor kell írásban, méghozzá komoly írásos munkákban használnia. Nem meglepő, hogy ezeknek legtöbbször nincs „bevett írásmódjuk”, vagy több „bevett írásmódjuk” is van: szerzőnként, szerzőcsoportonként másképp használja a szakirodalom is. Úgy gondoljuk, hogy ennek az az előnye, hogy komolyan senki nem tekintheti súlyos hibának ezeknek a különböző írásváltozatait. Azért persze nem árt törekedni, főleg például az olyan műfajokban, mint amilyen a szakdolgozat, a helyesírási szabályzattal (AkH.) leginkább összeegyeztethető, leginkább védhető írásmódra.
Olvasónk, Zsuzsanna a következő nehézségekkel szembesült:
Kutatási dolgozatomat írom éppen, és e-learning tanulmányt (vagy e-learning-tanulmányt?) olvasok, és sok, helyesírással kapcsolatos kérdés merült fel bennem. A további példákat is szeretném megkérdezni, hogy hogyan írjam: „Web 2.0” vagy „web 2.0”? – egy tanulmányon belül ingadozik. Egyáltalán, jó-e a Web szót alkalmazni? (bár, akkor nagyon sokat kellene ismételnem az internet szót) Illetve? webhely, Web-hely, vagy valami más? (az első tűnik logikusnak) RSS-rendszer, vagy RSS rendszer? – tehát, ha van egy akármilyen ilyen rövidítés, hozzákapcsolhatom a jelenséget magyarázó szót? (majdnem olyan, min a BKK-automatánál? Ha ezt egyáltalán helyesen írtam, de úgy rémlik, ilyen esetben így kell írni.) „közösségimédia-platform”? (ebben nem vagyok biztos, hogy használnom kellene, de a „közösségi média” külön írandó, és ha lenne hozzá egy harmadik tag, akkor ugyanúgy érvényes rá a mozgószabály, ha jól sejtem)
Mielőtt külön-külön válaszolnánk, egy tanácsot előrebocsátunk: még ha nem is vagyunk biztosak az írásmódban, vagy több lehetőséget is védhetőnek érzünk, egy munkán belül maradjunk következetesek! Elvégre a helyesírás erre való (a bosszantásunkon túl), hogy egységesítse az írásképet.
A jótanács (ami helyesen írva jó tanács) pedig lássuk azt az 5 helyesírási nehézséget Zsuzsanna leveléből, amelyet a digitális korszaknak köszönhetünk!
1. E-learning + tanulmány
Ez az e-mail + címjegyzék, illetve a kör + e-mail esete, amiről korábban már megírtuk, hogy a hivatalos, helyesírási tanácsadással foglalkozó szakértők is ellenkező érveket hoznak fel a helyes írásmódra, de egyikük sem azt, amit a szabályzat diktálna. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének, illetve a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda tanácsadójának akkori válasza alapján a különírás javasolható: e-learning tanulmány. Az AkH. alapján azonban: e-learningtanulmány-t kéne írnunk. Az Osiris Kiadó Helyesírás című kézikönyve (OH.) azonban tartalmazza az e-business-akadémia szót kötőjellel. Ennek alapján lehetne kötőjellel is. Szóval nagy a kavarodás. Mi azt javasoljuk, inkább kerüljük el, itt pedig ez igazán nem nagy fáradság: az e-learningről szóló tanulmány.
2. Web vs. web
Ez szerencsére egyértelmű: a kisbetűs változatot javasolja az OH.. A kavarodás valószínűleg abból adódik, hogy az internetkorszak hajnalán az internetet nagy I-vel írták, sőt a Word szövegszerkesztők bizonyos szériáiban igen agresszívan bele volt építve ennek a szónak az automatikus javítása. Azóta konszenzuálissá vált, hogy mind az internet, mind pedig a web kis kezdőbetűs.
3. Web-hely vs. webhely
A webhely sima, kéttagú összetétel, tehát a kötőjel indokolatlan. A web 2.0 szintén egyértelmű a fentiek alapján.
4. RSS rendszer vs. RSS-rendszer
Úgy gondoljuk, olvasónknak igaza van. Ez egy csupa nagybetűs rövidítés, azaz mozaikszó, ezekhez pedig kötőjellel szoktuk kapcsolni az utótagot: BKK-automata, RSS-rendszer.
5. Közösségimédia-platform
Végül ez a nehézség legalább nem a digitális korszak rovására írható! A közösségi média jelzős szerkezet, valóban, így különírandó. Azonban ha ez egy összetételi utótagot kap, akkor a mozgószabály szerint a jelzőt és a jelzett szót egybeírjuk, és az utótagot kötőjellel kapcsoljuk hozzá, így: közösségimédia-platform. Ezzel a szerkezet félreérthetőségét küszöböljük ki, ugyanis a közösségi médiaplatform mást jelentene!