Nemrégiben megfogalmaztuk a helyesírásra vonatkozó két Murphy-törvényt. Az, hogy ezek a szabályok univerzálisan érvényesek, szinte nap mint nap a szemünkbe ötlik. Vannak a világban olyan feliratok, amelyeken kevésbé feltűnő a törvények érvényessége, és vannak olyanok is, amelyeknek láttán kételyünk sem lehet a törvények igazságát illetően. Az alábbiakban az utóbbi esetre mutatunk egy példát.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Zoltán futott bele a következő hirdetésbe, amit érdemes tényleg betűről betűre végigolvasni! A tengeri malac+ketrec leírás még csak a kezdet... Nyilvánvaló, hogy egy tengeri malac-hoz tengeri ketrec dukál.

Forrás: nyest.hu

Az iskolában sokszor nem érthető, hogy miért olyan fontos hangsúlyozni a hatodikos gyerekek számára, hogy van írásban jelölt és írásban nem jelölt teljes hasonulás. A fenti hirdetés jó példája annak, hogy a -val/-vel rag hasonulásának írásbeli jelölése valóban nem egyértelmű. Végül is az egészség szót sem egésség-nek írjuk, ugyanezen logika alapján a ketreccel szót is ketrecvel-nek kéne írni. (A kötőjel csak ráerősít a szóelemzés elve szerinti írásra.)

A hónap helyetti holnap egészen szokványos túlhelyesbítés, azaz hiperkorrekció. Ahogy nem bót, és fót, hanem bolt és folt az írásmód, úgy nem hónap, hanem holnap, és nem szóda, hanem szolda a szóelemzés szerinti írásmód.

Most akkor melyik alapevet kell érvényesíteni?
(Forrás: Wikimedia Commons / Sandos / CC BY-SA 3.0)

A szóelemzés elvétől a hirdetés megfogalmazója egyetlen helyen tér el, a meghalgatok szóban: itt ő is inkább a kiejtés elvét érvényesíti. Tehát: minden amit ír, megfelel a magyar helyesírás négy alapelve közül valamelyiknek! A hibák csupán abból származnak, hogy nem a megfelelő elvet érvényesíti a megfelelő helyen.

Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!