-
mjudo: Nyelvtanár vagyok. Angolt tanítok egy dadogó diáknak. Magyarul nem dadog. Angolul viszont ...2020. 03. 27, 18:07 A dadogástól a dalolásig
-
Sepultura: Köszönöm, Erik! Ezzel számomra tisztázódott a dolog. Az önkormányzat honlapján csupa nagyb...2020. 03. 23, 20:15 Szulejmán, ezúttal nem a képernyőn
-
aphelion: @Sátánka: Még így is túl liberálisnak véled Orbánt, hogy megpróbált korlátlan felhatalmazá...2020. 03. 23, 18:33 Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok:...
-
MolnarErik: @Sepultura: A közterületek hivatalos írásmódját mindig az az önkormányzati határozat tarta...2020. 03. 23, 18:25 Szulejmán, ezúttal nem a képernyőn
-
Sepultura: Lehet, de valamimért - nem tudom miért - azt feltételezem, hogy a helyesírás és nyelvészet...2020. 03. 23, 13:04 Szulejmán, ezúttal nem a képernyőn
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Van, amikor orvosát, gyógyszerészét kell megkérdeznie. A patikussal kapcsolatban azonban kérdezze etimológusát, nyelvtörténészét!
Közismert az a történet, hogy a magyar patika szó úgy keletkezett, hogy a görög eredetű latin apotheca ’raktár, lerakat’ (az orvosi nyelvben ’gyógyszertár’) szóból keletkezett apotéka, apatéka szó szerkezetét átértelmezték (az alakot átszegmentálták): a szó eleji [a]-t a határozott névelővel azonosították, és csak a maradékot vélték tőnek: így keletkezett a patika. (A defektista nyelvművelők szerint tehát ez is helytelen – persze a puristák szerint is, de szerintük azért, mert „a rendes magyar ember” azt mondja, hogy gyógyszertár.) A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) olyan párhuzamokat hoz erre, mint az Amadéfalva > Madéfalva, alombik > lombik. De hasonló – vagy inkább fordított – eredetű már az alombik is: a görög ἄμβυξ [ambiksz] ’csésze, edény’ szót átvette az arab, és ez lett névelővel الأنبيق [al-ambík] – a spanyol azonban a névelőt is a tő részének értelmezte, és ez az alak terjedt el Európa nyelveiben. A magyar aztán ennek az egykori névelőnek az egyik első felét értelmezte névelőnek, és dobta el. Az alombikhoz hasonlóan keletkeztek az olyan szavak is, mint az alkímia, alkohol, algebra, vagy a régies Alkorán. A magyarban is van példa hasonlóra: a zacskóból nyelvjárásokban az acskó lett, de említhetjük az ironikusan használt a zemberek formát is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A TESz. azonban azt is jelzi, hogy a magyar patika forrása lehet a kései latin potheca ~ potecha [potéka] ’műhely, bolt’ is. Tény az, hogy a magyarban már a 15. század elejéről is van példa a-tlan formára, és a 19. század végéről is van példa a-sra: a két alak századokon át egymás mellett élt, és használták őket általánosabb ’raktár(ház), bolt’, de ’gyógymód’ jelentésben is.
A ’gyógyszerész’ jelentésben a latin az eredetileg ’raktárszolga’ jelentésű apothecariust [apotekariusz] használta, számos idegen nyelvben ma is ennek leszármazottját találjuk: francia apothicaire, német Aptheker, orosz аптекарь [aptyekarj] stb. Régebben a magyarban is előfordult (a)patikárius, -ros, -rus és hasonló alakokban (’árus, boltos’ jelentésben is) – a -ros végződés esetében a mészáros, kocsmáros stb. a -rus esetében az árus szolgálhatott párhuzamul. Hasonló jelentésekben előfordult a magyar képzéssel alakult patikás (mester) is (erre a TESz. nem hoz a-s példát).
(Forrás: Wikimedia Commons / Keith Weller, USDA)
A patikus azonban egészen sajátos magyar megoldás, tudtunkkal nincs párhuzama más nyelvekben. A TESz. szerint olyan párhuzamok mintájára keletkezhetett, mint a muzsika : muzsikus. Komoly feladvány ez a logicista nyelvészkedőknek: egyfelől ez a képzés „nem felel meg a nyelv logikájának”, hiszen nem szabályos képzés; másfelől nagyon is szabályos, hiszen hasonló szópárra épül.A muzsika a latin musica ’zene’, a muzsikus a latin musicus ’zenész’ átvétele.