-
mederi: @szigetva: Jobb példa lenne a kacsacsőrű emlős csőre.. :) Szerintem vannak relatív dolgok,...2019. 04. 19, 17:01 Lenni vagy nem?
-
szigetva: @mederi: Ha egy biológus fórumon elkezded fejtegetni (minden második mondat végén egy szmá...2019. 04. 18, 23:14 Lenni vagy nem?
-
mederi: @szigetva: Mint már említettem, érdekességnek szántam, önmagában ez nem etimologizálás.. N...2019. 04. 18, 21:36 Lenni vagy nem?
-
szigetva: @mederi: És ennek szerinted mi köze van a te magyar–kínai etimologizálásodhoz?2019. 04. 18, 16:55 Lenni vagy nem?
-
mederi: Mindenkinek ajánlom. :) gyogyhirek.hu/a-beszed-genje-a-nyelvtan-es-a-genetika/ A véleménye...2019. 04. 18, 14:40 Lenni vagy nem?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Van, amikor orvosát, gyógyszerészét kell megkérdeznie. A patikussal kapcsolatban azonban kérdezze etimológusát, nyelvtörténészét!
Közismert az a történet, hogy a magyar patika szó úgy keletkezett, hogy a görög eredetű latin apotheca ’raktár, lerakat’ (az orvosi nyelvben ’gyógyszertár’) szóból keletkezett apotéka, apatéka szó szerkezetét átértelmezték (az alakot átszegmentálták): a szó eleji [a]-t a határozott névelővel azonosították, és csak a maradékot vélték tőnek: így keletkezett a patika. (A defektista nyelvművelők szerint tehát ez is helytelen – persze a puristák szerint is, de szerintük azért, mert „a rendes magyar ember” azt mondja, hogy gyógyszertár.) A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) olyan párhuzamokat hoz erre, mint az Amadéfalva > Madéfalva, alombik > lombik. De hasonló – vagy inkább fordított – eredetű már az alombik is: a görög ἄμβυξ [ambiksz] ’csésze, edény’ szót átvette az arab, és ez lett névelővel الأنبيق [al-ambík] – a spanyol azonban a névelőt is a tő részének értelmezte, és ez az alak terjedt el Európa nyelveiben. A magyar aztán ennek az egykori névelőnek az egyik első felét értelmezte névelőnek, és dobta el. Az alombikhoz hasonlóan keletkeztek az olyan szavak is, mint az alkímia, alkohol, algebra, vagy a régies Alkorán. A magyarban is van példa hasonlóra: a zacskóból nyelvjárásokban az acskó lett, de említhetjük az ironikusan használt a zemberek formát is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A TESz. azonban azt is jelzi, hogy a magyar patika forrása lehet a kései latin potheca ~ potecha [potéka] ’műhely, bolt’ is. Tény az, hogy a magyarban már a 15. század elejéről is van példa a-tlan formára, és a 19. század végéről is van példa a-sra: a két alak századokon át egymás mellett élt, és használták őket általánosabb ’raktár(ház), bolt’, de ’gyógymód’ jelentésben is.
A ’gyógyszerész’ jelentésben a latin az eredetileg ’raktárszolga’ jelentésű apothecariust [apotekariusz] használta, számos idegen nyelvben ma is ennek leszármazottját találjuk: francia apothicaire, német Aptheker, orosz аптекарь [aptyekarj] stb. Régebben a magyarban is előfordult (a)patikárius, -ros, -rus és hasonló alakokban (’árus, boltos’ jelentésben is) – a -ros végződés esetében a mészáros, kocsmáros stb. a -rus esetében az árus szolgálhatott párhuzamul. Hasonló jelentésekben előfordult a magyar képzéssel alakult patikás (mester) is (erre a TESz. nem hoz a-s példát).
(Forrás: Wikimedia Commons / Keith Weller, USDA)
A patikus azonban egészen sajátos magyar megoldás, tudtunkkal nincs párhuzama más nyelvekben. A TESz. szerint olyan párhuzamok mintájára keletkezhetett, mint a muzsika : muzsikus. Komoly feladvány ez a logicista nyelvészkedőknek: egyfelől ez a képzés „nem felel meg a nyelv logikájának”, hiszen nem szabályos képzés; másfelől nagyon is szabályos, hiszen hasonló szópárra épül.A muzsika a latin musica ’zene’, a muzsikus a latin musicus ’zenész’ átvétele.