-
ganajtúrós bukta: @szigetva: Nem szeretem a cenzúrát, de ami jogos az jogos! Ha már kommentelek egy tudomány...2026. 04. 16, 00:27 Él és él
-
szigetva: Sándorné Szatmári: Indíts egy blogot, oda kommenteld az elméleteidet. Az értelmetlen hozzá...2026. 04. 13, 19:02 Él és él
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 146 Mivel magyar az anyanyelvem, példaként azt hoztam fel, hogy a nyelvünk mint...2026. 04. 01, 22:36 Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Az általad feltételezett "ősnyelvhez" semmi köze nincs annak, hogy a m...2026. 03. 30, 19:49 Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar...
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Véleményem az, hogy a hangváltozás adott nyelvek esetén mint pl. az ang...2026. 03. 30, 19:38 Idegen gének az ősmagyar éjszakában
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Van, amikor orvosát, gyógyszerészét kell megkérdeznie. A patikussal kapcsolatban azonban kérdezze etimológusát, nyelvtörténészét!
Közismert az a történet, hogy a magyar patika szó úgy keletkezett, hogy a görög eredetű latin apotheca ’raktár, lerakat’ (az orvosi nyelvben ’gyógyszertár’) szóból keletkezett apotéka, apatéka szó szerkezetét átértelmezték (az alakot átszegmentálták): a szó eleji [a]-t a határozott névelővel azonosították, és csak a maradékot vélték tőnek: így keletkezett a patika. (A defektista nyelvművelők szerint tehát ez is helytelen – persze a puristák szerint is, de szerintük azért, mert „a rendes magyar ember” azt mondja, hogy gyógyszertár.) A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) olyan párhuzamokat hoz erre, mint az Amadéfalva > Madéfalva, alombik > lombik. De hasonló – vagy inkább fordított – eredetű már az alombik is: a görög ἄμβυξ [ambiksz] ’csésze, edény’ szót átvette az arab, és ez lett névelővel الأنبيق [al-ambík] – a spanyol azonban a névelőt is a tő részének értelmezte, és ez az alak terjedt el Európa nyelveiben. A magyar aztán ennek az egykori névelőnek az egyik első felét értelmezte névelőnek, és dobta el. Az alombikhoz hasonlóan keletkeztek az olyan szavak is, mint az alkímia, alkohol, algebra, vagy a régies Alkorán. A magyarban is van példa hasonlóra: a zacskóból nyelvjárásokban az acskó lett, de említhetjük az ironikusan használt a zemberek formát is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A TESz. azonban azt is jelzi, hogy a magyar patika forrása lehet a kései latin potheca ~ potecha [potéka] ’műhely, bolt’ is. Tény az, hogy a magyarban már a 15. század elejéről is van példa a-tlan formára, és a 19. század végéről is van példa a-sra: a két alak századokon át egymás mellett élt, és használták őket általánosabb ’raktár(ház), bolt’, de ’gyógymód’ jelentésben is.
A ’gyógyszerész’ jelentésben a latin az eredetileg ’raktárszolga’ jelentésű apothecariust [apotekariusz] használta, számos idegen nyelvben ma is ennek leszármazottját találjuk: francia apothicaire, német Aptheker, orosz аптекарь [aptyekarj] stb. Régebben a magyarban is előfordult (a)patikárius, -ros, -rus és hasonló alakokban (’árus, boltos’ jelentésben is) – a -ros végződés esetében a mészáros, kocsmáros stb. a -rus esetében az árus szolgálhatott párhuzamul. Hasonló jelentésekben előfordult a magyar képzéssel alakult patikás (mester) is (erre a TESz. nem hoz a-s példát).
A patikus azonban egészen sajátos magyar megoldás, tudtunkkal nincs párhuzama más nyelvekben. A TESz. szerint olyan párhuzamok mintájára keletkezhetett, mint a muzsika : muzsikus. Komoly feladvány ez a logicista nyelvészkedőknek: egyfelől ez a képzés „nem felel meg a nyelv logikájának”, hiszen nem szabályos képzés; másfelől nagyon is szabályos, hiszen hasonló szópárra épül.A muzsika a latin musica ’zene’, a muzsikus a latin musicus ’zenész’ átvétele.













