Az utóbbi héten többször foglalkozott a sportsajtó a birkózással. Bár a birkózás már az ókori olimpiákon szerepelt, és a modern kori olimpiákon az 1900-as párizsi kivételévvel mindig szerepelt a versenyszámok között. jelenleg is szerte a világon űzik, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) most azt javasolta, hogy töröljék az olimpiai sportágak közül. A birkózáshoz hasonló sorsra juthat az öttusa, illetve a magyarokat kevésbé érintő gyeplabda is. Helyette olyan sportok kerülhetnek be az olimpiai programba, mint a vusu, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate és a wakeboard. Szó van arról is, hogy visszakerülne az olimpia programjába a baseball és a softball, melyek 2008 óta nem részei a nyári játékoknak .

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A birkózás tágabb értelemben véve olyan küzdősport, melyben nem szabad ütni, ehelyett a másik testrészeinek vagy ruházatának megragadásával kell az ellenfelet a játéktérből eltávolítani, a földre fektetni vagy éppen a levegőbe emelni. Tágabb értelmeben tehát birkózás a cselgáncs is. Szűkebb értelemben a birkózásnak a tágabb értelemben vett birkózás két fajtáját, a szabadfogású és a kötöttfogású birkózást szokás nevezni. Mindkettőnek célja az ellenfél két vállra fektetése, egyikben sem szabad az ellenfelet a mezénél fogva megragadni. Egyikben sem szabad fájdalmas fogásokat alkalmazni, az ellenfelet az egyensúlyából való kimozdítással kell elgyűrni. A két válfaj közötti különbség, hogy a kötöttfogású birkózásban az ellenfelet csak derékon felül szabad megragadni, míg a szabadfogásúban derékon alul is: itt a láb használata, a gáncs is megengedett.

Szabadfogású birkózás
(Forrás: Wikimedia Commons / The United States Department of Defense)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a birkózik szó a bír ’testi erővel győz valamit, képes valamire’ ige származéka, a képző a cselekvés kölcsönösségét fejezi ki. Először 1669-ből adatolt. Előfordul birkodik alakban is: ez az alak már 1650-ben felbukkan. A birok főnevet már az igéből vonták el.

A szabadfogású birkózást szinte minden nyelvben hasonlóan nevezik: a különböző elnevezésekben rendre felbukkan a ’szabad’ jelentésű elem, gyakran a ’szabad stílusú’ szerkezetben (mint pl. az angolban, a németben vagy a szlovákban).

Kötöttfogású birkózás
(Forrás: Wikimedia Commons / The United States Department of Defense)

Ezzel szemben nem találunk olyan nyelvet, melyben a magyar kötöttfogású megnevezés pontos vagy kevésbé pontos megfelelőjére bukkannánk. A  sportágat minden nyelvben a görög-római birkózás vagy a görög-római stílusú birkózás szerkezetnek megfelelő elnevezéssel illetik (az előbbi használatos a magyarban is). Ezen kívül néhány nyelvben előfordul a klasszikus (stílusú) birkózas szerkezethez hasonló kifejezés is: orosz классическая борьба [klasszicseszkaja borba], tatár классик көрәш [klasszik köres], ukrán класична боротьба [klaszicsna borotyba], szlovák zápas(enie) v klasickom štýle [zápasz(enyie) f klaszickom stíle], eszperantó klasik-stila lukto [klaszik-sztila lukto] stb. Az oroszban, illetve néhány olyan nyelvben, amelyre hatott, előfordul a francia birkózás megfelelője is: французская борьба [francuszkaja borba], француз көрәше [francuz körese] stb. Azonban a ’görög-romai’ elnevezés ezeknél is általánosabb.

Olyan nyelvet azonban nem találtunk, ahol nem a sportág eredetére, hanem szabályaira utalna az elnevezés. A kötöttfogású birkózás megnevezés nyilván a szabadfogású birkózással való szembeállítás alapján jött létre, és arra utal, hogy az alkalmazható fogások köre szűkebb, kötöttebb. Ezt az elgondolást azonban, úgy látszik, a magyaron kívül más nyelvek szóalkotói nem követték, így aztán a kötöttfogású birkózás, hasonlóan a gyorsúszáshoz, hungarikumnak mondható.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Birkózás, Greco-Roman wrestling, Freestyle wrestling és a kapcsolódó szócikkek

az MTI kapcsolódó hírei