nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @Cypriánus: Nehezen viselem, ha valaki ennyire mellébeszél, csakis kötözködés céljából. Ne...
    2019. 08. 25, 23:22  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @mondoga: Nem vagyok sem a moderátor, sem az Anyukátok, de kezditek túltolni. Speciel a ut...
    2019. 08. 25, 22:47  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Azt feltételeztem esetleg leírást adsz a gondolataidat összetartó paradigmáról. Í...
    2019. 08. 25, 22:38  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Azt feltételeztem esetleg leírást adsz a gondolataidat összetartó paradigmáról. Í...
    2019. 08. 25, 22:38  Hun‒ugor géntangó
  • Cypriánus: @VamArm: Azt feltételeztem esetleg leírást adsz a gondolataidat összetartó paradigmáról. Í...
    2019. 08. 25, 22:38  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi köze a mutyinak a trafikhoz?

Meglepő dolgot fedeztünk fel: a mutyi és a trafik már az etimológiai szótárban is találkozik egymással. De vajon honnan ered ezen új összetett szó két eleme?

Fejes László | 2013. augusztus 28.
|  

Az utóbbi hónapok divatszava lett a trafikmutyi – azon sem lepődnénk meg, ha ezt választanák meg az év szavának. Bizonyára sokakat érdekel a szó eredete. Az összetétel jelentése nem különösebben homályos: ’olyan mutyi, mely trafik(ok)kal kapcsolatos’. Az összetétel tagjainak jelentése, eredete azonban nem ilyen egyértelmű.

Ha a mutyi szó eredetére vagyunk kíváncsiak, és felcsapjuk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (TESz.), meglepő dolgot tapasztalhatunk – a mutyi már ott a trafik mellett szerepel:

mutyi 1838–45: „mutyiz: »tráfikál, cserél-berél, üzérségre elegyedik valakivel. Enyedi szó.«” sz. (MNyTK. 107. sz. 29); [...]

A szótár használatában kevésbé járatos olvasóink kedvéért megfejtjük a meglehetősen tömör adatokat: a mutyi szó legkorábban nem önállóan, hanem a belőle képzett mutyiz alakban (még nem ikes igeként!) bukkan fel, méghozzá A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai sorozat 107. kötetének  29. oldalán található, az idézet pedig arra utal, hogy nem szövegbe ágyazva, hanem egy szójegyzékben, magyarázattal. Könnyen kideríthető, hogy ez a kiadvány Szabó T. Attila: Gáspár János tájszógyűjteményei. 1838-1845 című kiadványa, mely 1964-ben jelent meg.

A mutyiz meghatározásában a tráfikál igét találjuk: ez is megtalálható a TESz.-ben: nemzetközi szó, az angolban traffic, a régi németben traffegieren vagy traphigirn, a franciában trafiquer, az olaszban trafficare, a románban trafică alakban használatos, jelentése ’kufárkodik, üzérkedik’, az olaszban ’valamiben mesterkedik’ jelentése is van. Az olaszból terjedt el, az olasz szó eredete azonban nem világos, talán a katalán trafegar ’átönt, áttesz, átrak’ átvétele. A magyarba az olaszból vagy a németből kerülhetett.

Az olasz trafficare alakból született a tràffico ’üzlet, kereskedés’, ez trafic formában átkerült a franciába, onnan pedig Trafik formában az ausztriai németbe. Ott azonban szinte kizárólag a Tabaktrafik ’dohánybolt’ összetételben használták, más boltokat nem neveztek Trafiknak, így a Trafik jelentése is ’dohánybolt’-ra szűkült, a magyarba már ebben a jelentésben került be.

Osztrák dohánybolt cégére
Osztrák dohánybolt cégére
(Forrás: Wikimedia Commons / Ewecht / GNU-FDL 1.2)

Látható tehát, hogy a mutyi(z) első felbukkanásakor máris a trafik szóhoz kapcsolódott. De honnan van maga a mutyi? Erre a TESz. sem tud egyértelmű választ adni.

Az egyik lehetőség, hogy a francia moitié (kb. [muatje]) ’fél, felerész’ szóból származik, ez pedig a latin mediatas ’közép, fél’ szóból, melyet a medius ’középső, fél’ szóból képeztek. A francia szó bekerült a németbe is, innen pedig a magyar kártyanyelvbe, ahol ’felezés’ jelentésben használták. Innen került a közös vállalkozásban való felezésre, illetve használták ’a vállalkozásban részt vevő egyik személy’ jelentésben is. 1896-ból adatolt a mutyiban ’titokban’ forma, mely a kártyában való tisztességtelen, titkos osztozkodás alapján fejlődhetett.

A trafik ablakába nem süt be a nap...
A trafik ablakába nem süt be a nap...
(Forrás: nemzetidohanytrafikreklam.hu)

A másik lehetőség, hogy a mutyi úgynevezett hangulatfestő szó, és ebben az esetben bizonyára összefügg a tutyi-mutyi második elemével. Nyelvjárásokban van mityimutyi ’ravasz’ is, hasonló a sunyi és a suttyomban szavakhoz. (Érdekes módon azonban a suttyomban esetében nem említi a szótár, hogy hangulatfestő lehet.) Ha viszont hangulatfestő szó, akkor a ’titokban, sunyi módon’ lehet az eredeti jelentése.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 MolnarErik 2013. október 20. 18:11

A mutyi nyilván ősi héber eredetű gyökszó, és a matyizáshoz van köze.

1 imi60 2013. szeptember 2. 15:13

van még egy összefüggés a trafik-mutyi párosnál. Az első világháború után is mutyizásba fulladt a trafikok újra osztása. Ez már magyar szabadalom.

Információ
X