-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 65 Egyfajta "hablatyolás" lehet az is, amikor a világtérképre (atlaszra) gondol...2023. 09. 27, 08:50 Urál‒Altaj
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 64 Bocs..: Atlasz nem a Földet, hanem az égboltot tartja a mitológia s...2023. 09. 25, 19:18 Urál‒Altaj
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyomatékosan kérlek, fejezd be ezt az értelmetlen hablatyolást. Nem vi...2023. 09. 24, 18:40 Urál‒Altaj
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 63 Kiegészítés: Közismert, hogy az ATLASZ hegység neve mitológiai alak...2023. 09. 24, 11:05 Urál‒Altaj
-
Sándorné Szatmári: Visszatérve az Altáj és Ural szavak eredetére és Pangeára.. Kérdés: -Léteznek-e fennmaradt...2023. 09. 21, 12:43 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Meglepő dolgot fedeztünk fel: a mutyi és a trafik már az etimológiai szótárban is találkozik egymással. De vajon honnan ered ezen új összetett szó két eleme?
Az utóbbi hónapok divatszava lett a trafikmutyi – azon sem lepődnénk meg, ha ezt választanák meg az év szavának. Bizonyára sokakat érdekel a szó eredete. Az összetétel jelentése nem különösebben homályos: ’olyan mutyi, mely trafik(ok)kal kapcsolatos’. Az összetétel tagjainak jelentése, eredete azonban nem ilyen egyértelmű.
Ha a mutyi szó eredetére vagyunk kíváncsiak, és felcsapjuk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (TESz.), meglepő dolgot tapasztalhatunk – a mutyi már ott a trafik mellett szerepel:
mutyi 1838–45: „mutyiz: »tráfikál, cserél-berél, üzérségre elegyedik valakivel. Enyedi szó.«” sz. (MNyTK. 107. sz. 29); [...]
A szótár használatában kevésbé járatos olvasóink kedvéért megfejtjük a meglehetősen tömör adatokat: a mutyi szó legkorábban nem önállóan, hanem a belőle képzett mutyiz alakban (még nem ikes igeként!) bukkan fel, méghozzá A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai sorozat 107. kötetének 29. oldalán található, az idézet pedig arra utal, hogy nem szövegbe ágyazva, hanem egy szójegyzékben, magyarázattal. Könnyen kideríthető, hogy ez a kiadvány Szabó T. Attila: Gáspár János tájszógyűjteményei. 1838-1845 című kiadványa, mely 1964-ben jelent meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A mutyiz meghatározásában a tráfikál igét találjuk: ez is megtalálható a TESz.-ben: nemzetközi szó, az angolban traffic, a régi németben traffegieren vagy traphigirn, a franciában trafiquer, az olaszban trafficare, a románban trafică alakban használatos, jelentése ’kufárkodik, üzérkedik’, az olaszban ’valamiben mesterkedik’ jelentése is van. Az olaszból terjedt el, az olasz szó eredete azonban nem világos, talán a katalán trafegar ’átönt, áttesz, átrak’ átvétele. A magyarba az olaszból vagy a németből kerülhetett.
Az olasz trafficare alakból született a tràffico ’üzlet, kereskedés’, ez trafic formában átkerült a franciába, onnan pedig Trafik formában az ausztriai németbe. Ott azonban szinte kizárólag a Tabaktrafik ’dohánybolt’ összetételben használták, más boltokat nem neveztek Trafiknak, így a Trafik jelentése is ’dohánybolt’-ra szűkült, a magyarba már ebben a jelentésben került be.
Látható tehát, hogy a mutyi(z) első felbukkanásakor máris a trafik szóhoz kapcsolódott. De honnan van maga a mutyi? Erre a TESz. sem tud egyértelmű választ adni.
Az egyik lehetőség, hogy a francia moitié (kb. [muatje]) ’fél, felerész’ szóból származik, ez pedig a latin mediatas ’közép, fél’ szóból, melyet a medius ’középső, fél’ szóból képeztek. A francia szó bekerült a németbe is, innen pedig a magyar kártyanyelvbe, ahol ’felezés’ jelentésben használták. Innen került a közös vállalkozásban való felezésre, illetve használták ’a vállalkozásban részt vevő egyik személy’ jelentésben is. 1896-ból adatolt a mutyiban ’titokban’ forma, mely a kártyában való tisztességtelen, titkos osztozkodás alapján fejlődhetett.
A másik lehetőség, hogy a mutyi úgynevezett hangulatfestő szó, és ebben az esetben bizonyára összefügg a tutyi-mutyi második elemével. Nyelvjárásokban van mityimutyi ’ravasz’ is, hasonló a sunyi és a suttyomban szavakhoz. (Érdekes módon azonban a suttyomban esetében nem említi a szótár, hogy hangulatfestő lehet.) Ha viszont hangulatfestő szó, akkor a ’titokban, sunyi módon’ lehet az eredeti jelentése.