Az utóbbi hónapok divatszava lett a trafikmutyi – azon sem lepődnénk meg, ha ezt választanák meg az év szavának. Bizonyára sokakat érdekel a szó eredete. Az összetétel jelentése nem különösebben homályos: ’olyan mutyi, mely trafik(ok)kal kapcsolatos’. Az összetétel tagjainak jelentése, eredete azonban nem ilyen egyértelmű.

Ha a mutyi szó eredetére vagyunk kíváncsiak, és felcsapjuk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (TESz.), meglepő dolgot tapasztalhatunk – a mutyi már ott a trafik mellett szerepel:

mutyi 1838–45: „mutyiz: »tráfikál, cserél-berél, üzérségre elegyedik valakivel. Enyedi szó.«” sz. (MNyTK. 107. sz. 29); [...]

A szótár használatában kevésbé járatos olvasóink kedvéért megfejtjük a meglehetősen tömör adatokat: a mutyi szó legkorábban nem önállóan, hanem a belőle képzett mutyiz alakban (még nem ikes igeként!) bukkan fel, méghozzá A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai sorozat 107. kötetének  29. oldalán található, az idézet pedig arra utal, hogy nem szövegbe ágyazva, hanem egy szójegyzékben, magyarázattal. Könnyen kideríthető, hogy ez a kiadvány Szabó T. Attila: Gáspár János tájszógyűjteményei. 1838-1845 című kiadványa, mely 1964-ben jelent meg.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A mutyiz meghatározásában a tráfikál igét találjuk: ez is megtalálható a TESz.-ben: nemzetközi szó, az angolban traffic, a régi németben traffegieren vagy traphigirn, a franciában trafiquer, az olaszban trafficare, a románban trafică alakban használatos, jelentése ’kufárkodik, üzérkedik’, az olaszban ’valamiben mesterkedik’ jelentése is van. Az olaszból terjedt el, az olasz szó eredete azonban nem világos, talán a katalán trafegar ’átönt, áttesz, átrak’ átvétele. A magyarba az olaszból vagy a németből kerülhetett.

Az olasz trafficare alakból született a tràffico ’üzlet, kereskedés’, ez trafic formában átkerült a franciába, onnan pedig Trafik formában az ausztriai németbe. Ott azonban szinte kizárólag a Tabaktrafik ’dohánybolt’ összetételben használták, más boltokat nem neveztek Trafiknak, így a Trafik jelentése is ’dohánybolt’-ra szűkült, a magyarba már ebben a jelentésben került be.

Osztrák dohánybolt cégére
(Forrás: Wikimedia Commons / Ewecht / GNU-FDL 1.2)

Látható tehát, hogy a mutyi(z) első felbukkanásakor máris a trafik szóhoz kapcsolódott. De honnan van maga a mutyi? Erre a TESz. sem tud egyértelmű választ adni.

Az egyik lehetőség, hogy a francia moitié (kb. [m^uatje]) ’fél, felerész’ szóból származik, ez pedig a latin mediatas ’közép, fél’ szóból, melyet a medius ’középső, fél’ szóból képeztek. A francia szó bekerült a németbe is, innen pedig a magyar kártyanyelvbe, ahol ’felezés’ jelentésben használták. Innen került a közös vállalkozásban való felezésre, illetve használták ’a vállalkozásban részt vevő egyik személy’ jelentésben is. 1896-ból adatolt a mutyiban ’titokban’ forma, mely a kártyában való tisztességtelen, titkos osztozkodás alapján fejlődhetett.

A trafik ablakába nem süt be a nap...
(Forrás: nemzetidohanytrafikreklam.hu)

A másik lehetőség, hogy a mutyi úgynevezett hangulatfestő szó, és ebben az esetben bizonyára összefügg a tutyi-mutyi második elemével. Nyelvjárásokban van mityimutyi ’ravasz’ is, hasonló a sunyi és a suttyomban szavakhoz. (Érdekes módon azonban a suttyomban esetében nem említi a szótár, hogy hangulatfestő lehet.) Ha viszont hangulatfestő szó, akkor a ’titokban, sunyi módon’ lehet az eredeti jelentése.