Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Hozzászólások:
Találatok száma: 75220
Megjelenített tételek:
|
Cikk címe szerint
|
Kommentelő neve szerint
Dani11: Én azon a véleményen vagyok, hogy olyan idegen szó nemigen van, amelynek van tökéletes magyar szinonimája, azaz pontosan ugyanazokban a kontextusokban, ugyanolyan konnotációval és stílusértékkel lehet...
2014. 04. 29, 20:17
Most változatos legyen, vagy ne?
Roland2: Szerintem magyar 'szájjal' Bürnó-t vagy Kürk/Körk alakot is lehetne ejteni.
2014. 04. 29, 20:15
Járt már Brünóban?
Karuso: Lőrincze Lajos dekonstruálta a nyelvművelést. :D
2014. 04. 29, 20:10
A „liberális nyelvművelő”
Fejes László (nyest.hu): @El Vaquero: „magyar létére elég jól meg tudja közelíteni az eredeti cseh kiejtést a [brə.nɔ] vagy [bɾə.nɔ] hangalakot használva, egész minimális ügyesség és gyakorlás elég hozzá” Igen, ha tudatos, ké...
2014. 04. 29, 19:57
Járt már Brünóban?
Fejes László (nyest.hu): @Pesta: „Hasonló példa még Krk szigete: ez „magyarul" Krük vagy Krök.” Érdekes, én ilyennel még sosem talákoztam, mindig [krik]-nek hallottam feloldani. Esetleg itt az első kiejtésnél lehet ö-t beleha...
2014. 04. 29, 19:55
Járt már Brünóban?
Nem tudtam jó nevet kitalálni: Meg a Plattdüütschről is lehet egy-két szót szólni
2014. 04. 29, 19:48
Az ausztriai német nyelvjárások
szigetva: @Pesta: Ha tényleg „leszerepelt” szavak, akkor semmi gond, hamarosan már senki nem fogja használni őket. De addig se érdemes emiatt idegelni magatokat.
2014. 04. 29, 18:17
Most változatos legyen, vagy ne?
Pesta: Előttem már megfogalmazták az igazságot, én csak a cikkhez tenném hozzá, hogy de bizony, sajnos a mítingtől kezdve a targeten át a tréningig azok is mind leszerepelt szavak. A míting ugyanolyan unalma...
2014. 04. 29, 18:13
Most változatos legyen, vagy ne?
szigetva: @LvT: Hát lehet. Pont a furcsa [s]→[k] miatt értettem úgy, hogy csak a hangszer maga átvétel. De az is igaz, hogy ilyet minek írna egy etimológiai szótár…
2014. 04. 29, 18:03
Kín a torna?
Pesta: Én is egyetértek Sultanusszal. Hasonló példa még Krk szigete: ez „magyarul" Krük vagy Krök. Ott még hangrendileg se tud illeszkedni. (Mintha lett is volna erről cikk a Nyesten.)
De ahol tudna illeszke...
2014. 04. 29, 17:43
Járt már Brünóban?
LvT: @szigetva: Én ebből pont azt olvasom ki, hogy „Greek kithara "cithara," … perhaps from Persian sihtar (see sitar)”. Azaz lehet, hogy a görög <kithara> a perzsa szó átvétele. Ezzel korrelál, hogy...
2014. 04. 29, 17:31
Kín a torna?
Krizsa: A héber kín = sirat, kiná = gyászének, kinot = siralmak, kenet = fogó, kinter = bosszantotta - magyar(?): kántál.
A "nyúlós" zenéléshez van köze. A többi mind lehet későbbi nyelvek beleérzése-fejlemén...
2014. 04. 29, 17:23
Kín a torna?
Krizsa: @tenegri: @bloggerman77: " A k hang a szláv nyelvekben, és a magyarban is h-vá alakul."
Aha. Akkor miért a finnugor nyelvcsalád húdenagyon ismertetőjele? Mert persze a héberben is (tehát még egy nyelv...
2014. 04. 29, 16:41
Malom és molnár
szigetva: @Avatar: Úgy tűnik, a neveknek nincs egymáshoz közük: www.etymonline.com/index.php?search=sitar (a hangszereknek talán van).
2014. 04. 29, 16:27
Kín a torna?
Avatar: Az ógörög κιθάρα [kithara] és az óperzsa eredetű szitárnak van valami közös ismert előzménye?
Vagy legalább valami rekonstruált alak ezek közös ősére?
2014. 04. 29, 16:17
Kín a torna?
Krizsa: Vulkán volt a Ság. A héber saág=ordított, sigá=megőrjítette. Ezzel azt akarom mondani, hogy a hánymillió éve (nem emlékszem rá, pedig megnéztem, mióta alszik) már kialudt Ság-ot még hallotta ordítani ...
2014. 04. 29, 16:04
Hányféle vegyes hangrend van?
Krizsa: A melléknévi igenév régen pontosan a ragozatlan ige volt, amihez hozzá kelett tenni a személyes névmást. Bizonyíték: az archaikusnak megőrzött héberben ma is így van. Csak a modernkori igeragozások te...
2014. 04. 29, 15:47
Miért nyúl a nyúl?
Nem tudtam jó nevet kitalálni: "ság, sák, sáh alakú tő, ami 'dombot' jelenthetett"
Van Ság nevű hegy is Vas megyében
2014. 04. 29, 15:39
Hányféle vegyes hangrend van?
LvT: Megjegyzem, hogy a biológiai szaknyelvben a <vad> jelző jelentése ’természetben előforduló; nem nemesített; nem termesztett; nem mutálódott’. Így, bár a cikkben lévő eset nyilvánvalóan nem ez, d...
2014. 04. 29, 15:14
Vad rizs vad ételekhez
odinn: Vajon lesz ilyen cikk a schwitzerdütschről is? (Vagy volt már, csak én nem találom?)
2014. 04. 29, 14:58
Az ausztriai német nyelvjárások
Janika: @Krizsa: A cikkből kiderül, hogy eredetileg a két szónak más alakja volt és később lett mindekettő külön utakon nyúl. Az általad említett NYL váz is csak később jött létre.
Ha a nyúl valóban azért len...
2014. 04. 29, 14:53
Miért nyúl a nyúl?
Janika: A szivar magyaráztatait köszönöm. Ezek alapján lehet azt állítani higy a szivar szónak kettős eredete van? Egyrészt azért lett szivar, mert szívjuk, másrészt azért mert hasonlít a német Zigarre szóhoz...
2014. 04. 29, 14:18
Szimatot kaptunk: szív és szív
Janika: Úgy látom egy kicsit mindenkinek igaza van, mivel elbeszéltek egymás mellett. Az angolban valóban elég a szófaj meghatározásához a mondatbeli helyét vizsgálni. Azonban az hogy egy adott szó odakerülhe...
2014. 04. 29, 13:55
Tejivó lovak almakenyérrel
Sultanus Constantinus: Két fontos dolog kimaradt a cikkből (vagy csak elkerülte a figyelmem) a kiejtés tárgyalásánál, ami miatt szintén könnyebb egy magyar anyanyelvűnek az ausztriai német: 1) nem raccsolnak, hanem a magyar...
2014. 04. 29, 13:42
Az ausztriai német nyelvjárások
El Vaquero: @Fejes László (nyest.hu): a hangkörnyezet valóban kondicionál, de alapvetően tényleg rö szerűségnek hallják. Ha valaki ügyes, nem akar bele mindenképp [ø]-t ejteni közben és a végén [oː]-t, akkor magy...
2014. 04. 29, 13:36
Járt már Brünóban?
Janika: Ez is egy nagyon jó cikk. Nekem az a meglátásom, hogy a "nyelvvédők" is elég szelektíven értelmezik a magyar és idegen szavak mibenlétét.
Tapasztalatom szerint nekik az az idegen szó, amit már gyerekk...
2014. 04. 29, 13:26
Most változatos legyen, vagy ne?
Sultanus Constantinus: @sityu: Mindenki alatt természetesen nem szó szerint mindenkit értek, hanem minden átlagosan művelt (vagy legalábbis erre törekvő) embert, aki pl. olvassa a híreket. Engem pedig személy szerint retten...
2014. 04. 29, 13:09
Most változatos legyen, vagy ne?
Pierre de La Croix: @Krizsa: Kedves Krizsa, mivel - magamat is beleértve - már két éve egyfolytában linkeltük be számodra az erről szóló tanulmányokat, de te farkasvakságban szenvedve egyfolytában ignorálod, vagy arra hi...
2014. 04. 29, 12:33
Magyarok Hungáriában
Krizsa: Tehát ismét (s már 2 éve) nem válaszol senki a kérdésre - linkek megadásával, vagy csak a szóbeli tájékoztatés szintjén:
Milyen érvek alapján és MIKOR döntötte el a történeti nyelvészet azt, hogy a sé...
2014. 04. 29, 11:50
Magyarok Hungáriában
Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: „a szótagalkotó r-t a magyar anyanyelvűek leginkább egy [rö]~[rü] szótagnak hallják”
Hallgasd meg. Különben az eredeti autentikus cseh kiejtést a magyarok igencsak ritkán hallj...
2014. 04. 29, 11:48
Járt már Brünóban?
<< első < előző
következő > utolsó >>
... 1298
| 1299
| 1300
| 1301
| 1302
| 1303
| 1304
| 1305
| 1306
| 1307
| 1308
...