-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Azt gondolhatnánk, a karaly egy külön szó, nem egyszerű helyesírási hiba. Ha nem is egyszerű, lényegében mégis az.
A karaj szót mindenki ismeri, bár nem mindenki tudná megmondani, a sertésnek pontosan melyik részét jelenti: a gerinc melletti értékes húst. Talán az is keveseknek ugrik be, hogy köze lehet a karéj ’szelet’ szóhoz, pedig eredete ugyanaz: a szláv kraj ’szél, perem’ szóból ered – ezt korábban már meg is írtuk, mint ahogy azt is, hogy Ukrajna neve is ebből a szóból ered. De mi az a karaly?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Több online szótár szerint „A viznek az a partja, mely hajóknak lovakkal v. emberekkel való vontatására alkalmasabb. Midőn a lovas hajó azon oldal felé tart, melyen a vontatók vannak, a hajó «karalyra jár».” Ezek a Pallas nagy lexikonára vezethetőek vissza, függetlenül attól, hogy ezt jelölik-e vagy sem. A Pallastól független előfordulást nem sikerült felfedeznünk, a szónak nyomtatott szótárakban sem bukkantunk nyomára. De vajon honnan eredhet a karaly?
Nos, a megfejtést A magyar nyelv etimológiai szótárának (TESz.) karaj szócikke tartalmazza. Itt ugyanis megtaláljuk a ’kanyarulat, görbület <folyóé stb.>’ jelentést is – ez pedig egyértelműen kapcsolatba hozható a Pallasban szereplő jelentéssel. Sőt, a karalyra jár is könnyen megfejthető a szó eredeti jelentéséből: ’szélre húz’ (és nem a folyó közepe felé). (Még az is lehet, hogy a Pallas egyedül ebből a kifejezésből indul ki, és teljesen félreértelmezi benne a karaly jelentését.) Mivel ly-t olyan szavakban írunk, melyekben történetileg valóban megvolt az [ly] hang – illetve esetleg a palócban ma is megvan –, ebben a szóban pedig sosem volt meg, meg kell állapítanunk, hogy a Pallas adata egyszerűen helyesírási hibából fakad. A lexikon szerzőinek mentségére szóljon azonban, hogy a régiségben is előfordul az ly-os írásmód: ha karaly alakot nem is találtunk, de a TESz. is hoz példát karély írásmódra, illetve a nyelvtörténeti korpuszban is találunk karély alakot – méghozzá 17-et.