-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Azt gondolhatnánk, a karaly egy külön szó, nem egyszerű helyesírási hiba. Ha nem is egyszerű, lényegében mégis az.
A karaj szót mindenki ismeri, bár nem mindenki tudná megmondani, a sertésnek pontosan melyik részét jelenti: a gerinc melletti értékes húst. Talán az is keveseknek ugrik be, hogy köze lehet a karéj ’szelet’ szóhoz, pedig eredete ugyanaz: a szláv kraj ’szél, perem’ szóból ered – ezt korábban már meg is írtuk, mint ahogy azt is, hogy Ukrajna neve is ebből a szóból ered. De mi az a karaly?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Több online szótár szerint „A viznek az a partja, mely hajóknak lovakkal v. emberekkel való vontatására alkalmasabb. Midőn a lovas hajó azon oldal felé tart, melyen a vontatók vannak, a hajó «karalyra jár».” Ezek a Pallas nagy lexikonára vezethetőek vissza, függetlenül attól, hogy ezt jelölik-e vagy sem. A Pallastól független előfordulást nem sikerült felfedeznünk, a szónak nyomtatott szótárakban sem bukkantunk nyomára. De vajon honnan eredhet a karaly?
Nos, a megfejtést A magyar nyelv etimológiai szótárának (TESz.) karaj szócikke tartalmazza. Itt ugyanis megtaláljuk a ’kanyarulat, görbület <folyóé stb.>’ jelentést is – ez pedig egyértelműen kapcsolatba hozható a Pallasban szereplő jelentéssel. Sőt, a karalyra jár is könnyen megfejthető a szó eredeti jelentéséből: ’szélre húz’ (és nem a folyó közepe felé). (Még az is lehet, hogy a Pallas egyedül ebből a kifejezésből indul ki, és teljesen félreértelmezi benne a karaly jelentését.) Mivel ly-t olyan szavakban írunk, melyekben történetileg valóban megvolt az [ly] hang – illetve esetleg a palócban ma is megvan –, ebben a szóban pedig sosem volt meg, meg kell állapítanunk, hogy a Pallas adata egyszerűen helyesírási hibából fakad. A lexikon szerzőinek mentségére szóljon azonban, hogy a régiségben is előfordul az ly-os írásmód: ha karaly alakot nem is találtunk, de a TESz. is hoz példát karély írásmódra, illetve a nyelvtörténeti korpuszban is találunk karély alakot – méghozzá 17-et.