nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kutyából nem lesz bacon
Most változatos legyen, vagy ne?

Teljesen alaptalan feltételezés, hogy a magyar eredetű szavak bármiben is „jobbak”, mint az idegen eredetűek. Ráadásul jó dolog a nyelv gazdagsága, vagyis az, hogy egyazon célra sokféle kifejezés áll a rendelkezésünkre.

Kálmán László | 2014. április 29.
|  

Nem lepett meg Albert kérdése, mert legalább a 18. század óta az európai kultúrákban időről időre felvetődik, hogy miért használunk idegen eredetű szavakat.

Szeretném megérteni, hogy miért terjednek vírusszerűen a tévéadásokban (főleg a sport témájú műsorokban) a következő kifejezések:

  • egalizál – miért nem EGYENLÍT???
  • realizál – a MEGVALÓSÍT már nem „trendi”???

Egyáltalán tudatában vannak a fenti szavak használói, hogy ezek a szavak leginkább a ROMÁN nyelvben használtakra hasonlítanak és valószínűsíthetően erdélyiektől „tanulhatták”?

Realizeaza, egalizeaza „magyarosított” változatát hallottam már gyerekkoromban az erdélyi focipályákon, viszont magyartanárom azonnal egyest adott volna, ha ezeket (és sok más hasonlót) óráin használtam volna...

Az angol szavakat már képtelenség lenne felsorolni... Néhány példa a teljesség igénye nélkül: már senki nem vesz részt gyűlésen csak meetingen (mííting), esetleg team (tííím), már nincs cél „csak” target, nincs képzés, továbbképzés „csak” training (tréning), a császárhúst a kiszolgálók nem ismerik „csak” a bacon-t (békon, vagy még ezt is alulmúlják a békonszalonnával).

A gyors, szinte automatikus válasz minderre az, hogy a Föld minden pontján a szókészlet változásának a legbanálisabb módja a kölcsönzés, az idegen szavak átvétele. És akármit mondanak is különböző nyelvészkedő dilettánsok, egyetlen nyelvnek sem származott sosem kára abból, hogy idegen nyelvekből vett át szavakat, még akkor sem, ha ez a szókészletnek olyan nagy részét érintette is, mint amilyen nagy az angol nyelv francia eredetű, a japán nyelv kínai eredetű, vagy a perzsa és a török nyelv arab eredetű rétege.

Az ún. „nyelvvédők” ezzel szemben abból a teljesen alaptalan, tudományos érvekkel nem alátámasztható nézetből indulnak ki, hogy az idegen eredetű szavak kerülendők. Egyetlen szempontból van igazuk: nem udvarias dolog olyan kifejezéseket használni, amelyek hallgatóságunk számára idegenek, és olcsó módja a műveltség fitogtatásának, ha valaki szánt szándékkal ilyenekkel tűzi tele a mondandóját. De egyrészt ez teljesen független az illető kifejezések eredetétől (az én számomra például rengeteg üzleti, tőzsdei kifejezés idegen, még tősgyökeres magyar eredetűek is), másrészt pedig téves az udvariatlanság és a fennhéjázás bírálatát „a nyelv védelmének” beállítani, az legfeljebb a nyelvhasználók nevelésének minősülhet.

Azzal is gyakran érvelnek a nyelvvédők, hogy „felesleges” idegen kifejezéseket kölcsönözni olyan dolgok megnevezésére, amelyekre „van már magyar szó”. Egyrészt ebben a fajta állításban benne rejlik az a teljesen alaptalan feltételezés, hogy a magyar eredetű szavak bármiben is „jobbak”, mint az idegen eredetűek. Másrészt pedig álságos ez az érvelés, hiszen máskor a nyelvvédők maguk is úgy nyilatkoznak, hogy jó dolog a nyelv gazdagsága, vagyis az, hogy egyazon célra sokféle kifejezés áll a rendelkezésünkre.

Mindennek ellenére érdemes Albert példáit közelebbről is megvizsgálni a fenti szempontokból.

  • Egalizál. Én még nem hallottam ezt a szót sportkontextusban, ’egyenlít’ értelemben, bár az is igaz, hogy nem szoktam sportműsorokat nézni. Ha mégis előfordul, vagy akár terjed, arra gyanakszom, hogy színesítésként használják a tévések, mert abban a tévképzetben élnek, hogy nem szabad ugyanazt, és főleg a leghétköznapibb szavakat ismételni ugyanabban az értelemben – emiatt kerülnek elő a teljesen mesterkélt sípmester ’bíró’, hálóőr ’kapus’ szavak, és társaik, hogy „színesítsék” a szpíker beszédét. Miért baj az? Egyébként elvileg el tudom képzelni, hogy Romániából betelepültektől terjedt el Magyarországon, de egyrészt teljesen mindegy, hogy egy idegen szó honnan ered, másrészt más európai nyelvekben is használatos ez a latin szó.
  • Realizál. Ennek a szónak valóban van egy ’megvalósít’ használata, de vannak más jelentései is, például ’[hasznot] ténylegesen megkap’, ’[kárt] ténylegesen elszenved’. Ezek elsősorban az üzleti életben használatosak, például ha az értékpapírunk értéke nő, az még nem tényleges haszon, ahhoz csak akkor jutunk hozzá, akkor realizáljuk, ha ténylegesen el is adjuk a magasabb áron. És az egyik angol nyelvű használata alapján van még egy ’tudatára ébred’ használata is. Nem tudom, az olvasó melyik értelemben hallotta; lehet, hogy tényleg a ’megvalósít’ értelemben, de itt megint megkérdezhetem: miért baj az, ha valaki változatos kifejezésmóddal színesíti a beszédét? És lehet az is, hogy egy szép metaforát próbált alkalmazni a bemondó, amikor az üzleti életben használatos kifejezést vitte át a sport világára. (Ami a realizál eredetét illeti, az valószínűleg megállapíthatatlan, valójában szinte bármelyik európai nyelvből származhat.)
  • Míting (meeting). Azt hiszem, ezt nagyonis szándékosan használják ’ülés, gyűlés, értekezlet’ helyett. Az utóbbiak a magyar viszonyokra olyannira jellemző unalmas, szerteágazó, vég nélküli önagyonülésezéssel kapcsolódnak össze az agyunkban. Ezzel szemben a míting általában rövid, hatékony, határozott napirendet követő, hatékony, angolszász típusú találkozó, ami főleg a versenyszférára, nem pedig a bürokratikus világra jellemző.
    Míting vagy értekezlet?
    Míting vagy értekezlet?
    (Forrás: Wikimedai Commons / Robert Scoble / CC BY 2.0)
  • Tím (team). Hasonlót mondhatnék el erről is, mint a mítingről. Hangulatilag egészen más, mint a ’munkacsoport, brigád’, a versenyszférára és a vele járó hatékonyságra utal.
  • Target. A mítinghez és a tímhez hasonlóan nagyon gondosan meghatározott, pontos feltételekhez, eredményekhez kötött célkitűzés, szemben a mára formálissá vált előirányzat, cél szavakkal.
  • Tréning. Úgy gondolom, ezt is más értelemben használják, mint a kissé kiüresedett képzés, továbbképzés szavakat. A tréningeket modern, kooperatív módszerekkel, gyakorlatközpontúan tartják. Nem hívhatunk tréningnek egy olyan képzést vagy továbbképzést, ami abból áll, hogy egy oktató a pulpituson áll, és vég nélkül magyaráz.
    Bacon vagy szalonna?
    Bacon vagy szalonna?
    (Forrás: Wikimedia Commons / cyclonebill / CC BY-SA 2.0)
  • Bacon. Az idegen szavak átvételének prototipikus esete az ételnevek kölcsönzése. A világ legtermészetesebb dolga, hogy ha egy ételt átveszünk egy másik néptől, népcsoporttól, akkor azt ugyanúgy vagy nagyon hasonlóan hívjuk, mint ahogy ők: spagetti, smarni, bejgli, flódni. A bacon valóban a császárhúshoz hasonló felvágott, de míg a császárhús az ún. hasaalja-szalonnának az a fajtája, amelyikbe a mellette elhelyezkedő oldalas széle is belekerül, a bacon általában húsos szalonnát jelent, amibe (a császárhússal szemben) nem kerülhet csont vagy porcogó.
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
46 mederi 2014. május 6. 10:33

@Janika:

"...Ha mindenáron égtájakhoz akarjuk kötni, akkor ez inkább a kelet szóra hajaz, mintsem a nyugatra,"

Mivel nem csak égtájakhoz, hanem hiedelmekhez, feltevésekhez is, így nem látok ellentmondást...

Azt gondolom, hogy a korai "szóátvételek" nem mindig szóátvételek lehettek, hanem esetenként komplett szócsoporté, amely könnyedén beépülhetett akkor, ha valamilyen érdekes, sokakat izgató kérdéseket vetett fel, ráadsul még a szókincs sem volt "túl terjedelmes", könnyű volt megjegyezni, és a "nyelvtan" is képlékenyebb volt mint ma..

-Egyébként a reggeli napsütés még gyenge (nem meleg), olyan, mintha hal-ott-aiból támadna fel a felkelő Nap.

(Az árnyék is éppen úgy hosszú, mint a késő délutáni, tehát eléggé hasonló jelenség. A korai ősfilozófusoknak gondolom elég sok gondot okozott a jelenség "megfejtése", ami a korai hiedelmek kialakításához vezetett.)

45 Krizsa 2014. május 5. 04:10

@Janika, a 39. hozzászóláshoz. „A target átvétele különösen érdekes. Az angolban viszont van egy halom szó, amit mi magyarul csak cél-nak fordtunk. A target-en kívül a goal, destination, aim, purpose, de biztos van még.”

Krizsa: Paciszerszám a német Ziel átvétele, mert nem onnan vettük át. Hanem ők, a németek is ugyanonnan vették a CÉL-t, az arámból:-)))))). Mert pont akkor, pont ott mászkéltak a kelták utódai (gótok) - ferstéhen?

A HÉBER CÉL= ÁRNYÉK. Itt már májusban is nagyon meleg van, az árnyék a FŐ cél. Na ugye, mekkora kincs egy olyan nyelv, amelyet, vallási tiltás okából, 2000 éve nem volt szabad megváltoztatni? Még egy ékezetét sem volt szabad megváltoztatni 2000 éve.

Ekkora kincs nincs még egy a világon.

Tehát nincs óhéber és modern héber nyelv, hazudnak neked. Mert az 95-98%-ban ugyanaz.

ÉN MIND A KETTŐT, a bibliai hébert is szabadon olvasom és értem: Krizsa Katalin. Pedig én csak "modern" hébert taqnultam. Próbáld meg Te is "modern" héber nyelvtudással: MINDENT ÉRTENI FOGSZ 2000 évvel ezelőttről is. Ebben is hazudnak neked, magyar ember.

A megoldás: mindennek nézz utána, nyelvész, mielőtt elhiszed:-)

Szótárt nem nézek, kapásból és érzésre, mi az a goal? = odaérni, destination= kívánság, aim=abba az irányba, purpose=szándéknak megfelelően állni oda.

A „kapásból” azt jelenti, hogy a mássalhangzó vázaknak kb. a felét a gyöknyelvész nyelvektől függetlenül (értsd bármilyen nyelven) is megérti. Pl. a go „arrafelés” dolog lesz, a des/z/tinésn-t a D nélkül kell komolyan venni, mert a D csak egy arám előrag. (Mi köze? Tanulj még sokat, mert arrafelé köröztek őseid: lesz köze), és akkor a purpose „ösztön-felé”. Az iam (é’jm) olyasmi, hogy ama, vagy „a-tömeg-arra”, a purpose: for: azért, pose: olyan helyzetet vesz fel.

Ez a ráérzés mássalhangzó váz-alapú. És kb. 5 éves gyöknyelvészeti gyakorlat után lett, én is csodálkoztam rajta, mert az újlatin nyelvekből még sose vizsgáltam át (szótárszerűen, á-tól cet-ig), egyet sem. Csak kb. 40 éve elég olvasok angolul és némi szótárazással németül is.

Sokat gondolkoztam azon, mi volt a titka pl. Lomb Katónak (szuper-tolmács) hu.wikipedia.org/wiki/Lomb_Kat%C3%B3 – valszeg az lehetett, amit én tudatosan „vakartam elő” a gyöknyelvészetből, de ő csak lazán magától élte meg. Azt, hogy a gyökvázak a nyelvektől függetlenül adják meg nemcsak a tőszavak értelmét, hanem még az EGY-szótagos ragok-képzők-toldalékok értelmét is.

Tehát köztünk – gyöknyelvészek – és a sikeres „nagyon-soknyelvűek” között az a közös, hogy összeszedtük a memóriánkba a mássalhangzó-vázak értelmét. A nyelvzsenik nyilván csak ösztönösen szedték össze. Én nem, mert én (Krizsa) biztosan nem vagyok nyelvzseni. „Tömeges” nyelvtudásom sincs. Csak két nyelven vagyok kompetens: magyarul és héberül.

Még 3 nyelven olvasok szabadon, de (ma már, 30-40 évvel azután, hogy utoljára tanultam őket) nem beszélek jól angolul, németül, oroszul. Mert itt nincs kivel. De azért jól olvasok akármit.

Tehát én már csak tudatosan szedtem össze a mássalhangzó-vázak kozmopolita értelmét, egészen más céllal. Nem szuper-tolmács akartam lenni, A célom a magyar nyelv mentése a beolvadástól a nagy-zagyba - és a Nyesten is folyó teljesen nyílt teleszeteteléstől.

44 Janika 2014. május 4. 21:41

@mederi: A "Mi (van) a célod?" kérdést úgy is mondhatom "Mit akarsz elérni?".

Ez pontosan így van. Örülök ennek a meghatározásnak. Emiatt a magyar cél szó nagyon általálonos értelmű. Egyfajta gyűjtőfogalom. Mivel sokféleképpen lehet elérni a dolgokat. Ezt mi a mondatkörnyezettel vagy szóösszettételekkel tudjuk csak pontosítani. Ahogy @hun ís írta, a cél jelenthet, egészen konktrék célkitűzést, úticélt, szándékot. Szóval nagyon széleskörű a jelentése. Ezzel szemben az angolban nincs ennyire általános cél jelentésű szó, viszont a konkretizált jelentésekre van több különálló.

Emiatt egyáltalán nem érzem problémának, hogy egy általánosabb jelentésű német szó helyett egy szűkebb jelentésű angol szót használunk egy bizonyos környezetben. Sőt adott helyzetben megkönnyíti a megértést. Ráadásul a target nagyon jó illeszkedik a myagyar szövegkörnyezetbe, könnyű kiejteni, leírni, ragozni.

A hal-hoz: úgy tudom hogy hal a "kala" szóból ered. Ha mindenáron égtájakhoz akarjuk kötni, akkor ez inkább a kelet szóra hajaz, mintsem a nyugatra, tehát itt egy kicsit sántít az elmélet.

43 mederi 2014. május 4. 21:05

@szigetva:

Nincs, de egyik sem az anyanyelvem..:)

Általában a játékos és gondolkodó emberben hiszek, aki mielőtt hangos beszédjét kialakíthatta volna sokmindent megfigyelt a fiziai világban, az emberi kapcsolatokban és amennyire lehetséges volt a nyelv kialakításakor sajátságos rendszerbe foglalta (mindegyik közösség másként, aztán tanultak egymástól, ahogyan ma is)...

42 hun 2014. május 4. 20:46

@Janika: "Az angolban viszont van egy halom szó, amit mi magyarul csak cél-nak fordtunk.A target-en kívül a goal, destination, aim, purpose, de biztos v"

cél célkitűzés (target, aim)

célállomás (destination)

szándék terv (purpose, goal)

ha már fordítgatni akarsz, akkor legyél konkrét. fordítsd le te ezeket:

tervszerű, célszerű, célzatos, céltudatos, célirányos

41 mederi 2014. május 4. 20:39

@mederi:

Az

"al" és "hal" / az

"él" és "Hél"/ az

"ál" és "hál"

csupán a "h-" megléte vagy kiejtése révén szintén kapcsolatba hozhatók, ami bizonyosan nem tűnik erőltetettnek, ha a hiedelmeket is figyelembe vesszük..:)

40 mederi 2014. május 4. 20:29

@Janika:

-Szerintem a "cél" szó azért hiányzott a magyarból, mert más a filozófiája mint a német nyelvnek..

A "Mi (van) a célod?" kérdést úgy is mondhatom "Mit akarsz elérni?".

Az első esetben más szóval az a kérdés, hogy "Van-e célod, ha van mi az?", a másodikban nincs benne a rejtett "neked van", helyette az elérés módján keresztül kérdez rá a tárgyra, vagy elérni kívánt helyzetre.

-A "hal" példával kapcsolatban..

A régi hiedelem, hogy a Nap este ha nyugovóra tér (nyugaton) pl. a tenger vizébe (h)al(v)á-bukik, hallá változik, majd ha keleten újra felkel, újra él (feltámad), jóval megelőzte a keresztény hitvallást..

Ez valóban fantázia kérdése volt, mert izgatta az embereket hogy hogyan lehetséges az éjjel és nappal változása, és amit nem tudott megmagyarázni, azt kérdezgette magától, vagy hiedelmekkel hidalta át. Helyenként ezeket a nyelvében is megjelenítette.

Azt is godolták, hogy esetleg a hegy hűti le a Napot, hiszen a havas, hideg hegycsúcsok is szent helynek számítottak...

Pl.

Kérdések sora:

Hél (=Nap) él?,

(Estve) hal(-lá lesz a vízben)? vagy

(Meg-meg)hal (naponta)?, vagy

Hál, hol?,

Hol hűl (le télen)?

Híl-ben (a hegycsúcson)?..

Ezekben nem két szó azonosságáról van szó, hanem "H*L" kombinációk illeszkedéséről, ami fontos valamikori kérdéseket "elevenít" fel kis fantáziával, de szerintem nem igényel különösebb bizonyítást, hiszen működni látszik..:)

39 Janika 2014. május 4. 19:07

A target átvétele különösen érdekes. Az angolban viszont van egy halom szó, amit mi magyarul csak cél-nak fordtunk.

A target-en kívül a goal, destination, aim, purpose, de biztos van még.

Szinte természetes dolog, hogy vannak olyan helyzetek, amikor magyarul ís új szót kjíván a helyzet. Pláne hogy az egyetlen cél szavunk is német átvétel.

@mederi: Kis fantáziával szinte tetszőleges két szó között lehet találni kapcsolaot, ám ettől még nem lesz bizonyított.

pl hal-hal, Ha kifogjuk a halat, akkor meghal és amikor a hal áll, akkor beáll a halál. Vagy fal-fal, nyilván egy fal építéséhez sok építőanyag kell, tehát a fal csak úgy falja a nyersanyagot :-)

38 szigetva 2014. május 4. 15:04

@mederi: „ talán nem is fogadjátok el, de ez a véleményem.” Ezetleg a húrelméletről nincs ilyen jól megalapozott véleményed? Vagy a rák lehetséges gyógymódjairól?

37 mederi 2014. május 4. 14:57

A cikkben említett idegen szavak talán nem is annyira idegenek.. Lehet, hogy szótöveik már sokkal régebben bekerültek nyelvünkbe...

#egal-izál= kiegyenlít

lehetséges szótöve: ég(ni)

egal=azonos, mindegy (franciában)

Ha az

"el-ég/ ég el" mellett az

"al-ig/ ig-al (ma:helynév)" mély változatot nézem, szerintem van kapcsolatuk..

Szituáció:

Az elégés eredménye, hogy minden egyneművé, "kiegyenlített" hamuvá válik.

Az "alig.." gyakori folytatása úgy hangzik hogy "pl. *..maradt valami belőle, vagyis kevés maradt". Átvitt értelemben problémára is vonatkoztatható, amiből tárgyalás után talán alig marad valami..

#real-izál= megvalósít

(A reál-is szó jelentése: van/ lehet alapja, real-itása)

A "-rea vagy -reá"---"-rá" helyhatározó irányultságot, késztetést fejez ki amelynek a lényege nem állapotra, hanem (ismétlések sorára) folyamatra, eseményre utal...

Ha az "-al" magas változatát "-el" teszem a "Re" (mint ismétlések sora, talán eredetileg Ré= Nap) elé:

El-re = "erre" (hasonulás után) szintén irányultságot fejez ki, szintén nem állapot, hanem (ismétlések sorára) folyamatra, eseményre utal..

A szótő szerintem feltehetően:

Ré, "-ra/ -re/ -rá/ -rea".

(Megjegyzés:A "reá süt a Nap" pl. úgy gondolom három különböző korból származó, nemzetközileg (eltérő területeken) elterjedt szótőből származik valahogy így..:

Ré(rl)/ S(z)ü(rl)/ N(j)á(rl) (-nál/ -nél))

Szituáció:

A "re-él/ vagy re-ál"=(újra melegen) süt a Nap (megvalósult az óhaj)..

#míting=rövid, hatékony találkozó, ahol eldöntendő kérdéseket tárgyalnak meg.

A késztetés eredmény szópár:

miszt(-ik-us)/ mid(t) (mit-ől, mid van)

Az "-in(o)g" bizonytalanságot, felvetett kérdésre választ is jelenthet..

A "midt" ==mitt vagy "mít" hasonulás után..

"Midt-inog"==Mitt-in(o)g==Míting" hasonulás és az "o" kiesése után.

Szituáció:

Talán azt jelenthette, hogy:

"El kéne dönteni a kérdéses, bizonytalan "in(o)gó" kérdéseket"

A kérdés: "mi?" legyen!?"..

Ez tényleg rövid, és célratörő helyzetmegoldást feltételez...

Nem sorolom tovább, talán nem is fogadjátok el, de ez a véleményem..:)

A fentiek szerintem nem azt jelentik, hogy "magyar eredetűek" az említett idegen szavak, de a magyar (toldalékolással konzerválva) jól megőrizte a valamikor ki tudja, hogy hol és mikor létrejövő és különböző önálló nyelvekbe gyúródott szótöveket...

Szerintem a nyelvek fejlődésének fontos része volt és lesz a nyelvi divatok követése (a technikai és társadalmi fejlődésnek megfelelően), amiből nem marad meg minden, de nagyon változatossá teszi a nyelveket, ahogy a cikk is írja..:)

36 Krizsa 2014. május 4. 06:27

@szigetva: a VCV levezetés irreleváns, nincs köze az ad hoc elképzelt szóösszetételhez: ügydöntő. Világos, hogy nem általában rosszul hangzó az ü---ö, hanem ebben a konkrét, képzelt szóösszetételben.

1 az ügy + döntő nem is egy szó, hanem összetett (akart lenni).

2. Az ü--ö rossz hangzása nem a világűrben rossz, akárhol, akármire, hanem a köztük levő szóvégi Gy=DJ + az új szót kezdő D - két oldalán. Mivel csak egyetlen egy példáról volt szó, ezt szerintem nem lehet félreérteni. A képzelt összetétel kimondhatatlan: ütytöntő - üthöntő, s ha mégis kimondjuk, nem lehet érteni.

A nyelv megvalósult szavainak (szóösszetételeinek) valóban megvannak a fonológiai (kiejtés-technikai) "szabad", s a nemlétezőknek a "tiltott" jelzései. Ez azonban, az összes használatban levő szónál nem számít, hiszen azok az elterjedt használatukkal már bizonyították, hogy kimondhatók is, érthetők is.

35 mondoga 2014. május 4. 01:36

@Krizsa: Az ilyen "kacskán hangzik" todománkodás miá vagy széles körökben elismert és nagyra becsült gyökész. Álmodban persze üldözöd magad körös-körül, a tükör meg messze van... :DDD

34 Untermensch4 2014. május 4. 01:11

@Krizsa: " Az "ügydöndő" nem létezik (elsősorban azért nem, mert az ü--ö egymás után kacskán hangzik). A gyerekszék létezik, de esetleges, a többi közismert, tömegesen használják"

kacskán hangzik? az "üdvözöljük" is? mert pl a svédek szerint az "ö" és "ü" betűket tartalmazó szavak keménynek és férfiasnak hangzanak...

33 szigetva 2014. május 3. 21:44

@Krizsa: „az ü--ö egymás után kacskán hangzik”

Megnéztem egy reprezentatív magyar szólistában az üCV szekvenciákat:

üCa/á: 14

üCe/é: 941

üCi/í: 80

üCo/ó: 13

üCö/ő: 482

üCu/ú: 4

üCü/ű: 71

Vagyis az ü-ö és az ü-ő a 2. leggyakoribb, és több mint ötször gyakoribb a 3. leggyakoribb ilyen szekvenciánál. (Hát ilyen „kacska” nyelv a magyar.)

32 tenegri 2014. május 3. 21:35

@Austro Slav: Nem értem, ezek mennyiben szerették volna alátámasztani a korábbi megállapításaid. Ha meg nem akarták, akkor mire volt reakció?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X