nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Méhekről és mézekről

Mire jók a méhek? Mi közük a levéltetveknek a mézhez? Mi az a méhszurok és a mézharmat? Milyen állat neve jelenti azt, hogy ’mézevő’? A méhek napján a kaptárak és gyümölcsfák körül döngicsélő méhek titkaiba pillantunk be.

Wenszky Nóra | 2014. április 30.
|  

A háziállat vagy haszonállat szót hallva legtöbbünknek kutyák, macskák, disznók vagy tehenek jutnak eszébe, vagy pedig a baromfiudvarban kapirgáló tyúkok és kakasok. Kevesen asszociálnak ilyenkor rovarokra, holott a világon néhány rovarfajt is haszonállatként tartanak. A selyemlepkét (Bombyx mori) már körülbelül 4000 éve tenyésztik a hernyó által készített gubó anyagáért, a hernyóselyemért. Bár korábban hazánkban is történtek kísérletek a selyemhernyó tenyésztésére, Magyarországon egy másik rovar az egyik legfontosabb haszonállat: a háziméh (Apis mellifera). Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére 1994 óta április 30-án ünnepeljük a méhek napját – mi A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) című könyvvel a kezünkben.

Méhész akcióban
Méhész akcióban
(Forrás: Wikimedia Commons / THWZ / CC BY-SA 3.0)

Bizonytalanságok

Ha e szorgos rovarokkal kapcsolatban leggyakrabban előforduló két szót megnézzük a szótárban, rögtön bizonytalanságba futunk. Mindkét szóról, a méhről és a mézről is az derül ki, hogy a finnugor kor óta lehetnek meg nyelvünkben. Mivel azonban egyes indoeurópai nyelvekben is fellelhetők, abban meglehetős bizonytalanság van, hogy a finnugor vagy az indoeurópai szó került-e át a másik nyelvbe.

A belső női nemi szervet jelentő méh szó esetében a szakemberek szláv eredetet valószínűsítenek.

A TESz. szerint a méh szó esetében az indoiráni szó finnugor eredete a valószínűbb, az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (UEW, Uráli etimológiai szótár) szerint viszont indoeurópai jövevényszó a finnugor alapnyelvben. E szó feltételezett alapalakja a *mekše, és az ebből kialakult szavak számos finnugor nyelvben megtalálhatók – így az udmurtban, a komiban vagy a mordvinban, míg továbbképzett alakban a finnben és az észtben is. Emellett csupán egymással két közeli rokon indoeurópai nyelvben, a szanszkritban és a már kihalt óiráni avesztaiban van ebből a tőből kialakult szó ’méh, légy’ jelentésben.
Méh akcióban
Méh akcióban
(Forrás: Wikimedia Commons / A.Erben / CC BY-SA 2.0)

Ugyancsak a finnugor korból maradt ránk a méz szó is, melynek feltételezett alapalakja a *mete ’méz, mézből erjesztett ital’. A TESz. itt már nem foglal állást a kölcsönzés irányával kapcsolatban, az UEW. szerint egyérteműen az indoeurópaiból került a finnugorba. A szó megfelelői számos indoeurópai nyelvben is megvannak a szanszkrittól kezdve a görögig. Számunkra a szláv med a legérdekesebb, ez ugyanis visszaköszön a valamelyik szláv nyelvből átvett medve szavunkban. Az eredendően ’mézevő’ jelentésű, több szláv nyelvben meglévő medveď [medvegy] szóról a magyarban lekopott a szóvégi mássalhangzó, így alakult ki a medve hangalak.

Medve és méhek a litvániai Bartninkai címerében
Medve és méhek a litvániai Bartninkai címerében
(Forrás: Wikimedia Commons)

A lép ’belső szerv’ szintén finnugor (esetleg uráli) eredetű. A lép ’ragadós anyag’ szláv jövevényszó. A lép ige valószínűleg ugor eredetű.

A medvék által is igen kedvelt mézet a méhek a viaszból készült lépben tárolják. De honnan szereznek viaszt? A dolgozóknak nevezett méhek speciális mirigyeikkel választják ki ezt az anyagot, s ebből építik a hatszögletű sejtekből készült lépet. A szó ebben a jelentésben jelentés a 15. század vége óta adatolható. A TESz. szerint a lép ’méhek viaszépítménye’ szó szintén a finnugor korig vezethető vissza, de meglehetősen kalandos úton.  a lép szó a lep ’beborít, eltakar’, finnugor eredetű szóval áll kapcsolatban, s abból szóhasadással jött létre a mai lép. A lep szónak korábban volt főnévi használata is: ’takaró, terítő’ jelentésben használták. Gyanítható, hogy lep főnévnek volt lép változata is, amely később önállósult, az eredetitől eltérő jelentésben. A jelentésfejlődés feltételezett iránya: ’az, amivel valamit betakarnak’ > ’réteg, lemez, tábla’ > ’méhek viaszépítménye’. Az UEW viszont a lépet nem tünteti fel a mai magyar folytatók között.

A nektár szó a görögből ered, a ’halál’ és a ’legyőzés’ tövek fedezhetők fel benne. A szó a magyarba és számos más nyelvbe latin közvetítéssel került. Nektárnak nevezték a görög mitológiában az istenek italát, a szó botanikai jelentése csak az 1700-as években alakult ki.

Miből készítik a méhek a mézet? A fagyos idők kivételével a méhek a virágokat látogatják, és nektárt, azaz a virágokban található cukros oldatot, valamint esetenként az egyes rovarfajok, például a levéltetvek által kiválasztott cukoroldatot, azaz mézharmatot gyűjtenek, amit gyomrukban raktároznak. Itt a gyomorban található enzimek segítségével alakul ki a cukoroldatból a méz, amit a méhek táplálékként raktároznak maguknak a lép sejtjeiben.
A hangyák is szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot
A hangyák is szeretik a tetvek által kiválasztott mézharmatot
(Forrás: Wikimedia Commons / böhringer friedrich / CC BY-SA 2.5)

A propolisz szóban a görög pro- ’előtte’ és polisz ’város’ töveket fedezhetjük fel. Miért nevezik ezt az anyagot ’város előtti’-nek? Mert a méhek a kaptár bejáratához propoliszt helyeznek, hogy megvédjék fészküket a betolakodóktól.

A méz mellett a méhek propoliszt is készítenek. Mi az a propolisz vagy más néven méhszurok? Ezt az általában sötétbarna, gyantatartalmú anyagot a méhek növényekről, például a nyárfafélék ragadós rügyeiről gyűjtik be, és ragasztóként, tömítőanyagként használják. Emellett ezzel az erősen fertőtlenítő hatású anyaggal vonják be a kaptárba került és ott elpusztult állatokat (például gyíkot vagy legyet), amelyeket nem tudnak kiszállítani méretük miatt. Fertőtlenítő hatása miatt ezt az anyagot is felhasználják a gyógyászatban.
Propolisz
Propolisz
(Forrás: Wikimedia Commons / Abalg)

A méhek mindemellett valamennyi virágport is gyűjtenek. Ezt a nagy fehérjetartalmú anyagot főként fiatal méhek táplálására használják. A virágpor másik elterjedt neve pollen, mely a latinból került a magyarba. A szó a latinban ’finom por’ jelentésben volt használatos, az 1700-as évek közepétől használják ’virágpor’ értelemben is. A magyarban a pollen szót leggyakrabban az orvosi nyelvből a köznyelvbe került pollenallergia kapcsán használjuk. A virágporra érzékenyek ma már pollentérképekről, pollennaptárakból és pollenjelentésekből tájékozódhatnak arról, hogy melyik területen milyen virágpor milyen mennyiségben van jelen a levegőben.

Míg az allergiásokat elsősorban a szélporozta virágok pollentermelése érdekli, a méhészek virágzási térképeket nézegetnek. Ők arra kíváncsiak, hogy a rovarporozta virágok hol és mennyire virágoznak, hisz ettől függ, a méheket hol és mikor érdemes kiengedni.

Mire jók?

Sokan idegenkednek vagy félnek a rovaroktól, így a méhektől is, hiszen megcsíphetik az embert. Ez igencsak fájdalmas lehet. A méhcsípésre többen allergiásak is, nekik pedig gyors orvosi segítség híján akár végzetessé is válhat egy szúrás. A méhek mégis nélkülözhetetlen szerepet töltenek be életünkben. Természetesen ma már a nádcukorból és cukornádból készült cukrok világában mézes kenyér nélkül is vígan el lehet tölteni az életet, de korábban a méz volt az édesítőszer. Emellett a méz és a propolisz gyógyhatású anyagként is évezredek óta használatos. A méhviaszból pedig például gyertyát készítenek.

Lépes méz
Lépes méz
(Forrás: Wikimedia Commons / akarlovic)

De mindez szinte elhanyagolható a méhek legfontosabb tevékenysége mellett. Hiszen miközben a méhek nektárt gyűjtenek egyik virágról a másikra szállva, mellesleg beporozzák, azaz megtermékenyítik a virágokat a testükre tapadt virágporszemcsékkel. Mit tennénk, ha nem lennének gyümölcsök, zöldségek és számos takarmányféle sem teremne meg a méhek beporzó tevékenysége nélkül? Ez a kérdés korántsem csak elméleti, hisz időről időre előfordul, hogy egy-egy területen a méhek száma nehezen megmagyarázható módon erőteljesen lecsökken. A probléma olyannyira napirenden van, hogy a közelmúltban Kóródi Ágnes filmet is forgatott Méhek nélkül a világ címmel. És mit tehetünk azért, hogy ne veszélyeztessük a méheket? Ne használjunk méhekre veszélyes permetezőszereket, vagy ha kénytelenek vagyunk, csak az előírásoknak megfelelően, azután permetezzünk, hogy a méhek visszavonultak a kaptáraikba.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 [moderált nick] 2016. november 27. 21:33

A finnugrisztika a családba soroláshoz, a nyelv alapszókincsét használja fel. A magyar nyelvben – az írásbeliség előttről - 500 ugor,- 100 iráni, - 300 török, - és 600 - ószláv szótövet feltételez. A magyar nyelv alapszókincsébe, mégis csak és kizárólag (uráli-finnugor-ugor) szótövet sorol be. Csak érdekesség képen, a méz (finnugor) az alapszókincs része, de a kökény ( török) és a málna ( szláv) amiről a méh (indoeurópai) a mézet gyűjti - az nem.

2 Krizsa 2014. április 30. 15:24

A héber m'uhe = összenőtt, máhat = tű - MÉH (rovar)

méhos = fájdalom - MÉH (rovar), ANYAMÉH.

1 Szalakóta 2014. április 30. 15:07
Információ
X