nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
sötömi?
Pikárd kérdés

A stimi (chtimi) vagy sti (chti) nyelvnek régebbi, ismertebb magyar neve is van: pikárd. A pikárd az irodalmi franciához közelebb eső nyelvjárások csoportjába esik, ám egyes sajátos vonásai miatt az irodalmi franciát beszélők számára nehezen érthető.

Kálmán László | 2014. április 25.
|  

Izgalmas kérdéssel keresett meg Róbert nevű olvasónk:

Az Isten hozott az Isten háta mögött című filmben az északi franciák sötömi nyelvnek, embereknek mondják magukat. Erről nem találtam még magyar irodalmat, tudnának segíteni, hogy mit is takar ez a kifejezés ill. mit érdemes tudni róla?

Nekem ez a sötömi írásmód igen furcsa, nem hiszem, hogy valóban így mondanák, bár nem jártam arra. Én úgy hívom őket és a nyelvüket, hogy stimi vagy sti, mert ők is így mondják. Ennek a nyelvnek azonban van bevett magyar neve: pikárd. Franciául is az a hivatalos elnevezése, hogy picard, de ugyanígy lehet használni a chtimi (ch’timi) [stimi] vagy a chti (ch’ti) [sti] elnevezést is. Valóban Észak-Franciaország egy részén beszélik (a Belgiummal szomszédos, legészakibb Nord-Pas-de-Calais, és a tőle délre fekvő Picardie megyében), valamint a szomszédos Belgium egy kis részén.

A pikárd nyelv a standard franciához hasonlóan ahhoz a csoporthoz tartozik, amelynek hagyományos neve langues d’oïl, vagyis az „oïl-nyelvek”. Ezeket nagyjából Franciaország közepétől északra beszélik, és onnan kapták a nevüket (amelyet állítólag Dante talált ki), hogy az ’igen’ jelentésű szó ezekben oïl-nak (kiejtve [oil] vagy [oi]) hangzott (a latin hoc ille ’az’ szóból; a mai franciában oui [wi]). Ezzel szemben Franciaország déli felén a langues d’oc nyelveket beszélik (ilyen például az okcitán), amelyekben az ’igen’ jelentésű szó oc-nak (kiejtve: [ok]) hangzott (a latin hoc ’ez’ szóból). Végül Dante harmadik csoportjába, a langues de si nyelvekbe tartozik az olasz, a spanyol, a portugál és a katalán, ezekben az ’igen’ jelentésű szó a latin sic ’így’ szóból ered.

Az oïl nyelvterület, ésazkon a pikárd / chtimi nyelvjárással
Az oïl nyelvterület, ésazkon a pikárd / chtimi nyelvjárással
(Forrás: Wikimedia Commons / Aaker)

A pikárd nyelvváltozatnak sok érdekessége van, és ezek miatt a francia anyanyelvűek számára általában igen nehezen érthető. A franciához képest a legfeltűnőbb vonása talán az, hogy nem zajlott le benne az eredeti latin [k] palatalizációja (elölképzetté válása), ami a franciában igen ([j], hangsúlyos [i, e], valamint [a] és nyílt [o] előtt). Így a latin caput ’fej’ szóból az ófranciában chief (ejtsd: [csief]), majd a mai franciában chef (ejtsd: [sef]) lett, míg a pikárdban kief az ennek megfelelő szó. Kevesen tudják, hogy a kabaré szó is azért kezdődik k-val, mert a francia (cabaret formában) a pikárdból kölcsönözte (németalföldi közvetítéssel). A latin camera ’boltozat; bárka’ szóból származik, amelynek francia folytatása, szabályos palatalizációval, a chambre [sanbr] ’szoba’ szó. A pikárdban viszont kambret-nek hangzott, és ’kis szobát’ jelentett az a szó (a végén az -et végződés kicsinyítő képző), amelyből végső soron a kabaré ered.

Pikárd nyelvű felirat egy kávézón Cayeux-sur-merben
Pikárd nyelvű felirat egy kávézón Cayeux-sur-merben
(Forrás: Wikimedia Commons / Camster / CC BY-SA 2.5)

Van más érdekesség is a pikárdban, például hogy kötőmódban a ragozott ige végén mindig megjelenik egy [s] hang. Például a francia que je meure [kö zsö mör] ’hogy meghaljak’ pikárd megfelelője qu’éj meurche [kėzs mörs]; a francia que nous mourions [kö nu murion] ’hogy meghaljunk’ pikárd megfelelője qu’os mouronche [ko murons]. És végül még egy furcsa jelenség: a franciához képest igen gyakori, hogy két mássalhangzó kerül közvetlenül egymás mellé (a korábban közöttük levő magánhangzó a nyelvtörténet során eltűnt), és az így keletkező torlódás elé egy é [ė] kerül. Például a francia chemin [smen] ’út’ szó pikárdul écmin [ekmen] (a [k] a palatalizáció hiányának köszönhető), a francia brebis [bröbi] ’birka’ szó pedig bérbisnek (ejtsd: [bėrbi]) hangzik pikárdul.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 Sultanus Constantinus 2014. április 30. 22:04

@nudniq: A francia WIkipédia szerint ugyanaz a kettő, csak regionálisan máshogy nevezik őket. Hasonló ez a spanyol vs. kasztíliai kérdéshez. Mindkettő ugyanazt a nyelvet jelöli, de ahol meg kell különböztetni a tulajdonképpeni spanyolt a hozzá nagyon közel álló dialektusoktól, ott a kasztíliait használják rá, ahol erre nincs szükség, ott a spanyolt. Tehát nyilván a kasztíliait ezért leginkább csak Spanyolországban használják.

8 nudniq 2014. április 30. 19:46

Jól elmerült ez a topik a friss habokban...

pedig még mindig izgat,h vajon a "picarde" és a "chtimi" az teljesen felcserélhető, vagy volt igazság annak a franciának a szavaiban is, aki a barátomnak azt mesélte,h a pikárd és a stimi két különböző nyelvjárásnak az elnevezése.

7 nudniq 2014. április 27. 17:58

@Nem tudtam jó nevet kitalálni: abban az egész hozzászólásban bármelyik kijelentésbe jogosan lehetne belekötni, kivéve ezt az egy szóhasználatot...

6 nudniq 2014. április 27. 17:51

@Nem tudtam jó nevet kitalálni: tökmindegy milyen szót használ rá. Régen "sémi-hámi" volt annak a nyelvcsaládnak a neve, mostanában "afroázsiai" a bevett forma, de ebből az "ázsiai" rész a sémi nyelvekre utal (és az "afro" meg azokra, amiket régen hamitának neveztek).

Szóval miért is ne nevezhetné afroséminek?

5 Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. április 27. 17:33

@Krizsa: "afro-sémi" :D Ilyen nincs.

4 Krizsa 2014. április 27. 07:55

Ha az IND nyelvészet foglalkozna az afro-sémi előragokkal (K/Ch és S), azok felragadásával a délvideken - bármikor, akár 15.000 évvel ezelőtt "átlábolt" protonyelvekre, mindjárt tudná, hogy miről van szó. De akkor a finn-magyar és a héber-magyar K / H hangcserék oka is kederülne - és akkor... a hegyomlás:-). A nyelvek nemcsak 6000 évre követhetők vissza, de nem ám!

3 nudniq 2014. április 27. 01:25

Tegnap egy Belgiumban dolgozó barátom azt állította,h neki anyanyelvi franciák azt mesélték: Nyugat-Vallóniában és Nord-Pas-de-Calais-ban a stimi a helyi nyelvjárás, és Somme megyében a pikárd, de ezek nem azonosak. (Ő saját fülével csak a stiminek nevezettet hallotta, a pikárdot nem, így nem tudja megítélni,h ő hallaná-e a különbséget. Franciául amúgy elég jól beszél.)

Ez a cikk meg szinonimaként használja a pikárd és stimi szavakat. A mellékelt térkép ugyan tényleg feltünteti a világoszöld paca északi felén a chtimi, déli felén a picarde szavakat, de ugyanazzal a színnel jelöli a chtimi és picarde térséget.

Úgy tűnik, a stimi és a pikárd lehetnek szinonimák, de jelölhetik ennek az északi nyelvjárásnak két, megkülönböztethető változatát is. De ezt csak sokadik kézből származó infók alapján feltételezem, ezért jó lenne tudni,h ez tényleg így van-e.

2 kalman 2014. április 26. 17:36

@Sultanus Constantinus: Csak spekulálok: az [s] az -i- tövű igék -isc- alakjából származó -ch- (fr. finisse, chtimi finiche) általánosodhatott a többi ige ragozására. A pikárdnak vannak egyébként olyan változatai, amikben ez a [s] csak a T1/T2 alakokban van jelen (tehát azokban, amikben a toldalékon van a hangsúly).

1 Sultanus Constantinus 2014. április 25. 08:42

"Franciaország déli felén a langues d’oc nyelveket beszélik (ilyen például az okcitán), amelyekben az ’igen’ jelentésű szó oc-nak (kiejtve: [ok])"

Nem tudom, hogy ez valaha hangzott-e [ok]-nak az okcitánban (az ilyen szavak végéről a -[k] minden újlatin nyelvben eltűnt), de a mai okcitában csak [o] (nyílt [o]-val) az 'igen' kiejtése.

"például hogy kötőmódban a ragozott ige végén mindig megjelenik egy [s] hang. Például a francia que je meure [kö zsö mör] ’hogy meghaljak’ pikárd megfelelője qu’éj meurche [kėzs mörs]; a francia que nous mourions [kö nu murion] ’hogy meghaljunk’ pikárd megfelelője qu’os mouronche [ko murons]."

Lehet azt tudni, hogy ez az [s]-nek (-che-) honnan jön?

Információ
X