-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Lehetséges-e, hogy ugyanannak a városnak más nevei „helyesek” szóban, mint írásban? Úgy tűnik, igen.
Morvaország fővárosának, a Cseh Köztársaság második legnagyobb városának a magyar nyelvhasználatban két elfogadott neve van: a csehes Brno és a németes Brünn. A németes név kevésbé problémás. Igaz, a magyar ejtése ennek a névnem sem autentikus, hiszen a németben a két n mindössze azt jelzi, hogy az előttük álló ü rövid, a szó végi mássalhangzó nem hosszú – a magyarban viszont igen. (Persze nem mindig ejtjük hosszan, mássalhangzóval kezdődő toldalékok előtt lerövidül.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A cseh elnevezés azonban gyakorlatilag kiejthetetlen a magyar anyanyelvűek számára, mivel szótagalkotó r-t kellene ejteni. Mivel ilyen magyar szavakban sosem fordul elő, eleve kihívás, és mivel a magyarban – akárcsak a csehben – az első szótag a hangsúlyos, itt az r-es szótagnak kellene hangsúlyosnak lennie, ami külön kihívás. Persze megkísérelhetjük úgy is ejteni, hogy az r nem lesz szótagképző és hangsúlyos, de a brn- szótagkezdet még nagyobb kihívás. Persze a cseh ejtéstől a magyar abban is különbözni fog, hogy az o hosszú lesz, hiszen a magyarban szótő nem végződhet o-ra vagy ö-re. Ez azonban a kisebbik gond. Az igazi problémát a szó eleji mássalhangzó-torlódás okozza: ez kiejthetetlen magyar anyanyelvűek számára, ha nem beszélnek jól olyan nyelven, ahol ilyesmi előfordul (pl. csehül, szlovákul, szlovénül vagy szerb-horvátul), vagy ha külön nem tanulják meg.
Éppen ezért javasolható lenne, hogy legalább azok, akik nem tudják kiejteni a csehes változatot, használják inkább a németest. Ennek ellenére sokan egy hibrid változatot hasznának, mely [brünó]-nak hangzik. (Írásban ezzel a változattal még nem találkoztunk, a neten való keresgélés pedig Sacha Baron Cohen filmje miatt gyakorlatilag reménytelen.) De honnan tudjuk, hogy ez az alak a két elnevezés keveredésével jött léte, és nem egyszerűen a mássalhangzó-torlódást feloldó magánhangzónak a Brnóba való betoldásával? Onnan, hogy ilyen esetben feltétlenül a hangrendileg illeszkedő u, o vagy a magánhangzót szúrnánk be (az előbbire van is példa a történetiségből, sőt, ma is találhatunk ilyen elírásokat), esetleg semlegest (e-t vagy i-t).
A [brünó] tehát a két alak keverése, amit elsőre hibának mondanánk. Csakhogy ez a „hibás” alak a mai magyar nyelvhasználatban már rendkívül elterjedt. Sőt, nem csak a műveletlenebb, tanulatlanabb réteg használja. A legutóbb például a Bartók rádió műsorvezetője beszélt egy brünói zenekarról. Márpedig ha egy ejtésmód a művelt beszélők körében is elfogadott, akkor nem lehet hibáztatni.
(Forrás: Wikimedia Commons / Zbyněk Mazel / CC BY-SA 3.0)
Mi azért továbbra is azt javasolnánk olvasóinknak, hogy maradjanak a biztonságos Brünn-nél – legalábbis szóban. Írásban ugyanis, mint rámutattunk, a Brüno (Brünó?) alak egyáltalán nem elfogadott, viszont a Brno sem problémás. Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy a helyesírási szabályzat 216. a) pontja alapján toldalékok elé hosszú ó-t írunk, s mivel a 217. pont egyik alpontja sem vonatkozik rá, kötőjelet nem alkalmazunk: Brnóban, brnói stb.