-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Lehetséges-e, hogy ugyanannak a városnak más nevei „helyesek” szóban, mint írásban? Úgy tűnik, igen.
Morvaország fővárosának, a Cseh Köztársaság második legnagyobb városának a magyar nyelvhasználatban két elfogadott neve van: a csehes Brno és a németes Brünn. A németes név kevésbé problémás. Igaz, a magyar ejtése ennek a névnem sem autentikus, hiszen a németben a két n mindössze azt jelzi, hogy az előttük álló ü rövid, a szó végi mássalhangzó nem hosszú – a magyarban viszont igen. (Persze nem mindig ejtjük hosszan, mássalhangzóval kezdődő toldalékok előtt lerövidül.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A cseh elnevezés azonban gyakorlatilag kiejthetetlen a magyar anyanyelvűek számára, mivel szótagalkotó r-t kellene ejteni. Mivel ilyen magyar szavakban sosem fordul elő, eleve kihívás, és mivel a magyarban – akárcsak a csehben – az első szótag a hangsúlyos, itt az r-es szótagnak kellene hangsúlyosnak lennie, ami külön kihívás. Persze megkísérelhetjük úgy is ejteni, hogy az r nem lesz szótagképző és hangsúlyos, de a brn- szótagkezdet még nagyobb kihívás. Persze a cseh ejtéstől a magyar abban is különbözni fog, hogy az o hosszú lesz, hiszen a magyarban szótő nem végződhet o-ra vagy ö-re. Ez azonban a kisebbik gond. Az igazi problémát a szó eleji mássalhangzó-torlódás okozza: ez kiejthetetlen magyar anyanyelvűek számára, ha nem beszélnek jól olyan nyelven, ahol ilyesmi előfordul (pl. csehül, szlovákul, szlovénül vagy szerb-horvátul), vagy ha külön nem tanulják meg.
Éppen ezért javasolható lenne, hogy legalább azok, akik nem tudják kiejteni a csehes változatot, használják inkább a németest. Ennek ellenére sokan egy hibrid változatot hasznának, mely [brünó]-nak hangzik. (Írásban ezzel a változattal még nem találkoztunk, a neten való keresgélés pedig Sacha Baron Cohen filmje miatt gyakorlatilag reménytelen.) De honnan tudjuk, hogy ez az alak a két elnevezés keveredésével jött léte, és nem egyszerűen a mássalhangzó-torlódást feloldó magánhangzónak a Brnóba való betoldásával? Onnan, hogy ilyen esetben feltétlenül a hangrendileg illeszkedő u, o vagy a magánhangzót szúrnánk be (az előbbire van is példa a történetiségből, sőt, ma is találhatunk ilyen elírásokat), esetleg semlegest (e-t vagy i-t).
A [brünó] tehát a két alak keverése, amit elsőre hibának mondanánk. Csakhogy ez a „hibás” alak a mai magyar nyelvhasználatban már rendkívül elterjedt. Sőt, nem csak a műveletlenebb, tanulatlanabb réteg használja. A legutóbb például a Bartók rádió műsorvezetője beszélt egy brünói zenekarról. Márpedig ha egy ejtésmód a művelt beszélők körében is elfogadott, akkor nem lehet hibáztatni.
![Brünn / Brno, Szent Péter és Pál katedrális](/media/brunn-brno-szent-peter-es-pal-katedralis.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Zbyněk Mazel / CC BY-SA 3.0)
Mi azért továbbra is azt javasolnánk olvasóinknak, hogy maradjanak a biztonságos Brünn-nél – legalábbis szóban. Írásban ugyanis, mint rámutattunk, a Brüno (Brünó?) alak egyáltalán nem elfogadott, viszont a Brno sem problémás. Arról azonban ne feledkezzünk meg, hogy a helyesírási szabályzat 216. a) pontja alapján toldalékok elé hosszú ó-t írunk, s mivel a 217. pont egyik alpontja sem vonatkozik rá, kötőjelet nem alkalmazunk: Brnóban, brnói stb.