nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @durek: "mert az alapszavaik ősi örökségként vannak azonosítva" Főnévként már az ős-ugorba...
    2020. 07. 02, 19:48  Mi is az az Uralonet?
  • Cypriánus: A nyelveket emberek beszélik, de nem kevertek bele genetikát. Egyszerűen nagy az időmélysé...
    2020. 07. 02, 19:19  Mi is az az Uralonet?
  • mondoga: @Libertate: Az idézett mondathoz: ez nyilvánvalóan nem igaz, a szerző görcsös erőlködése é...
    2020. 07. 02, 17:59  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @aphelion: mert az alapszavaik ősi örökségként vannak azonosítva, Az elmélet tehát feltéte...
    2020. 07. 02, 17:28  Mi is az az Uralonet?
  • aphelion: @durek: "szerintem jogos az elvárás, hogy pl. a benn, bele, tőle, neki, vele, rá, róla, fe...
    2020. 07. 02, 17:17  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A Lajtán túl
Az ausztriai német nyelvjárások

Az iskolában és a nyelvtanfolyamokon általában egy adott idegen nyelv standard, vagy annak tartott változatát tanuljuk, aztán könnyen meglepődünk, ha nem mindenhol tudunk vele boldogulni. Nincs ez máshogy a némettel sem, hiszen például a svájci német köztudottan eltér a németországi irodalmi nyelvjárástól. De mi a helyzet az osztrákkal? Elsőre úgy tűnhet, a helyzet ugyanúgy reménytelen, mint Svájcban. Ám később kiderül, a közös történelmi múlt sok mindenen átsegítheti Ausztriába szakadt honfitársainkat…

Gazdik Anna | 2014. április 29.
|  

Bizonyára mindenki emlékszik a Lakótársat keresünk című film jelenetére, amelyben a francia cserediák, hogy spanyol tudását tökéletesítse, Barcelonába készül Erasmus-ösztöndíjjal. Ám az egyetemen meglepve tapasztalja, hogy nem ért egy kukkot sem az előadáson. – Bizony, ott katalánul beszélnek, ami azért nem teljesen ugyanaz, mint a spanyol. Hasonló élményben lehet része annak, aki a németet szeretné Ausztriában gyakorolni. A hasonlat persze kicsit sántít is: Ausztriában nem egy másik nyelvet beszélnek, hanem a délnémet (bajor, alemán) dialektusokkal kontinuumot alkotó dialektus(ok)at. És azért az osztrákok is hajlandóak valamiféle osztrák standard németet beszélni, amivel azért már könnyebb megbirkóznunk. De vajon miért van az ausztriai némettel néha könnyebb dolga egy magyar anyanyelvűnek, mint egy észak-németnek?

Német dialektusok a második világháború előtt
Német dialektusok a második világháború előtt
(Forrás: Wikimedia Commons)

A közös nyelv, ami elválaszt

Ha egy német Ausztriába megy dolgozni, azt gondolja, legalább a nyelvvel nem lesz problémája. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a nyilvánvaló kiejtési és szókincsbeli különbségek miatt éppen a „közös” nyelv lehet a zavaró tényező, ami nem várt félreértésekhez, humoros helyzetekhez vezethet. A ’kilyukadt bicikligumi’ például Ausztriában Patschen és nem Reifendefekt; az év első hónapjai Jänner és Feber, ami a németben Januar, és Februar; a sárgabarack Marille és nem Aprikose; a meggy Weichsel és nem Sauerkirsche, a szilva Zwetschke és nem Pflaume; a torma Kren és nem Meerrettich; a középfokú tanulmányokat a Matura (érettségi) zárja le és nem az Abitur; az utcán (főleg Bécsben) Bim jár és nem Straßenbahn (’villamos’); a tagmondatok közé Ausztriában Beistrich-et teszünk és nem Komma-t (’vessző’); a politikai pártoknak pedig Klub-juk van az osztrák parlamentben, nem Fraktion-juk. Hiába, ezeket nekünk is meg kell tanulnunk, ha Ausztriába készülünk!

Marille vagy Aprikose
Marille vagy Aprikose
(Forrás: Wikimedia Commons / Fir0002 / CC BY-SA 3 0)

De mi a helyzet a következő, Ausztriában használatos szavakkal? (A szavak után zárójelben feltüntettük a német megfelelőt, ha van ilyen.)

Faschiertes (Hackfleisch), Kukuruz (Mais), Paradeiser (Tomate), Kipferl (Croissant), Semmel (Brötchen), Gugelhupf, Brösel, Ribisel (Johannisbeere), Fasching, Krampus, pfuschen

Ugye, értjük őket? Sorrendben a magyar megfelelők: fasírt, kukorica, paradicsom, kifli, zsemle, kuglóf, prézli (azaz zsemlemorzsa), ribizli, farsang, krampusz, fusizni. Ez persze nem is olyan meglepő, ha az évszázados magyarországi osztrák jelenlétre gondolunk. Vagy nézzük a következő, leginkább a matematikaóráról ismerős szavakat:

Faktorielle (Fakultät), Rhombus (Raute), Parallelepiped (Spat), Deltoid (Drachenviereck)

Ezek magyar megfelelői sorban: faktoriális, rombusz, paralelepipedon, deltoid.

Kuglóf
Kuglóf
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1 2)

A hatás persze kétirányú volt; az ausztriai németben is vannak magyar eredetű szavak: Gulasch, paprika, stb. A Habsburg birodalom többi tartományának nyelve szintén felfedezhető a mai osztrák nyelvjárásokban, főleg azok gasztronómia szókincsében. Számunkra kevésbé kedves példa viszont a következő: Bécsben szokás a mások által gyakran kihasznált, baleknak tartott emberekre a Teschek szóval hivatkozni – anélkül, hogy a beszélők tisztában lennének a szó eredetével. Úgy tűnik, hogy egyes külföldiek sokszor kérdeztek vissza az anyanyelvükön, ha valamit nem értettek: Tessék? De vajon hogy lett a Gugelhupf-ból kuglóf, vagy a Brösel-ből prézli?

Kiejtésbeli sajátosságok

Az osztrák dialektus(ok) egyik legszembetűnőbb sajátossága az, hogy egyformán ejtik a standard németben egymástól csak zöngésségükben különböző mássalhangzókat, és a szóeleji s is [sz]-nek hangzik, nem [z]-nek.

backen [pákn] (’sütni’) – packen [pákn] (’pakolni’)

Grippe [kripe] (’influenza’) – Krippe [kripe] (’bölcsőde’)

danken [tánkn] (’megköszönni’) – tanken [tánkn] (’tankolni’)

Sie [szí] (’Ön’)

sieben [szíbn] (’hét’)

Ez olyannyira így van, hogy az osztrák gyerekeknek az iskolában kell megtanulni, hogy melyik szó kezdődik – ahogyan ők mondják – „kemény” vagy „lágy” p-vel, melyek közül az utóbbi természetesen a b-nek felel meg.

Logikus és egyszerű magyarázatként tehát feltételezhetjük, hogy a Gugelhupf és a Brösel szó hallás után került kuglóf-ként, illetve prézli-ként a magyarba. Ez azt is megmagyarázná, miért adnak bussi-t (’puszi’) az osztrákok, és a chaten miért baba-val (’pápá’) köszönnek el…

További fonetikai érdekesség a magánhangzók és egyes hangkapcsolatok változatos kiejtése. Ezek még annyira sem felelnek meg a standard németnek, mint a mássalhangzók, de a különbség legalább szisztematikusnak mondható. Az al [ál] kapcsolatból például [oi] lesz, az [íl]-ből pedig [ű]:

alles (’minden’) [álesz] →[oisz]

kalt (’hideg’) [kált] → [koit]

bald (’hamarosan’) [bált] → [boit]

halb (’fél’) [hálp] → [hoip]

Salz (’só’) [szálc] → [szoic]

viel (’sok’) [fíl] → [fű]

will (’akar’) [vil] → [vű]

Spiel (’játék’) [spíl] → [spű]

Az [o] kiejtése gyakorta [u], az [u]-é [ua], az [á]-é [ó], de ha [r] követi, akkor [oá]:

kommst (’jössz’) [komszt] →[kumszt]

Sonne (’nap’) [szone] →[szune]

sonst (’egyébként’) [szonszt] → [szunszt]

gut ('jó') [gut]  [guat]

habe ('van nekem') [háb(e)]  [hob]

Dach ('tető') [dáh]  [doh]

Jahr (’év’) [já] → [joá]

zwar (’jóllehet’) [cvá] → [cvoá]

klar ('világos, érthető') [klá(r)]  [kloá]

war ('volt') [vá(r)]  [voá]

[szoicburk] városa
[szoicburk] városa
(Forrás: everettpotter.com)

Erre már csak azt mondhatjuk, hogy: [Des hob i net doht…] – Das habe ich nicht gedacht, azaz: Ezt nem gondoltam volna!

Nyelvtani finomságok

Ezek után már csak hab a tortán, hogy a német nyelvterületek között nyelvtani különbségek is előfordulhatnak, például máshogy használják a névelőket (elöl az osztrák, zárójelben a német változat):

das Cola (die Cola) ’kóla’

das E-mail (die E-mail) ’e-mail’

der Zwiebel (die Zwiebel) ’hagyma’

der Butter (die Butter) ’vaj’

Az is előfordul, hogy az igeragozásban egyes szám második és harmadik személyben eltűnik az Umlaut-nak nevezett (és írásban két ponttal jelölt) hangváltozás:

du fahrst, er fahrt – du fährst, er fährt helyett
’te utazol, ő utazik’

du schlafst, er schlaft – du schläfst, er schläft helyett
’te alszol, ő alszik’

du waschst, er wascht – du wäschst, er wäscht helyett
’te mosol, ő mos’

Többes szám második személyben viszont – ami az igék többségénél umlaut nélkül egybeesne az egyes szám harmadik személlyel –megjelenhet egy -s végződés, főleg olyankor, amikor nem teszik ki az ihr személyes névmást. Ez a végződés egy régi kettes számú névmásra (eß kb. 'ti ketten') vezethető vissza, amelynek a nyomai (és pl. tárgy- és birtokos esetű alakjai) ma is megtalálhatók a bajor nyelvjárásban. 

Habts das gesehen? vagyis: Habt ihr das gesehen?
’Láttátok ezt?’

Az előző példa egyébként egyben azt a jelenséget is illusztrálja, hogy az osztrák és egyéb délnémet nyelvjárásokban, és főleg a beszélt nyelvben, a kizárólagos múlt idő az úgynevezett Perfekt, amelyet a haben (’birtokolni’) vagy sein (’lenni’) segédigével és az ige múlt idejű melléknévi igenévi alakjával képeznek. Az egyszerű múlt egy pár ige kivételével kiveszőben van a (beszélt) nyelvből. Kivételek például a következők:

wissen – wusste (’tudni – tudott’); sein – war (’lenni – volt’); wollen – wollte (’akarni – akart’)

Módbeli segédigék:

müssen – musste (’kell – kellett’); sollen – sollte (’kellene’); können – konnte (’tud – tudott’); dürfen – durfte (’szabad valamit csinálni’)

A módbeli segédigék az ausztriai nyelvhasználatban az infinitívuszukkal („főnévi igenévi” alakjukkal) szerepelhetnek a Perfekt igeidőben, ahol a standard németben a múlt idejű melléknévi igenevük állna:

Ich habe es nicht können. – Ich habe es nicht gekonnt.
’Én nem tudtam ezt (megcsinálni).’

Ehhez képest pedig már csak csekélység az, hogy az A-ból B-be történő mozgást jelentő igéken kívül a testtartást kifejező igék is gyakran a sein (’lenni’) segédigével ragozódnak múlt időben, ellentétben a standard némettel, ahol a haben-nel.

ich bin gesessen – ich habe gesessen (’ültem’)

ich bin gestanden – ich habe gestanden (’álltam’)

ich bin gelegen – ich habe gelegen (’feküdtem’)

De hagyjuk is az elméletet, és hallgassuk meg, hogy hangzik az, amikor a beszélők a stájer dialektusukon éppen saját nyelvjárásukról elmélkednek. Azt nem ígérjük, hogy a cikk alapján mindent meg fogunk érteni, de ha jól figyelünk, egy-két szót már biztosan felismerhetünk!

Forrás

Österreichisches Deutsch

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 El Vaquero 2016. október 24. 14:30

@El Vaquero: mármint úgy értem, hogy ü-s magánhangzók a dünnyögésre hasonlítanak, a többi magánhangzó meg olyan, mintha mélyen lenne a torokban, olyan a-o-san hangzik. Ráadásul a foot-strut split hiánya, meg sokszor az osztrákos-bajoros-magyaros (egyszer perdülő) r-hangok is németes hangzást ad a beszédüknek.

8 El Vaquero 2016. október 24. 14:26

Érdekes, de engem meg a közép-angol nyelvjárások emlékeztetnek hangzásban az osztrák németre és a bajorra. Northampton és attól északra egész Manchesterig. Tisztára olyan igénytelenül motyogva, dünnyögve beszélnek, sokszor olyan á-san és ü-sen, néha egy-egy parasztemberről vagy ezermesterről már-már az az érzésem, hogy Éder mesterrel beszélek a Pumukliból. Ebben a régióban még a házak is gyakran nem annyira vöröstéglások, hanem ilyen fehér vakolásos, sötétbarna díszléces díszitésű házak, amit a németek Fachwerkhäusernek neveznek.

7 szigetva 2014. május 4. 19:30
6 Janika 2014. május 4. 19:14

Arra kíváncsi vagyok, hogy a több országban is hivatalos nyelvek esetén (angol, német, francia, spanyol, portugál, stb) van-e valamilyen központi szabályozószerv, amit mindenki elfogad. Olyasmi mint nálunk a tudományos akadémia, aki kiadja a helyesírási szabályzatot. Vajon az osztrákok elfogadják, átveszik a németországi helyesírást, vagy esetleg ők saját német nyelvi szabályok alapján tanítanak az iskolákban?

Az angolra gyanítom, hogy nincs egységes szabáélyozás, de pl a dél-amerikai spanyol vagy portugál nyelvű országok átveszik az európai helyesírást?

5 nudniq 2014. április 30. 19:26

@Szalakóta: "...még a bajor nyelvjárást szokták emlegetni..."

Mint azt a cikk is írja, az "osztrák" az valójában a bajor nyelvjárás(nak egy változata); egy kicsit részletesebb német nyelvjárástérkép: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4a/Deutsche_Dialekte.PNG eszerint München és Bécs nyelvjárása igencsak közel állhat (valószínűleg a Monarchia idejéből származó szláv és magyar jövevényszavakat leszámítva).

4 Szalakóta 2014. április 30. 15:08

A németek még a bajor nyelvjárást szokták emlegetni, mint kívülállók által nehezen értelmezhetőt.

3 Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. április 29. 19:48

Meg a Plattdüütschről is lehet egy-két szót szólni

2 odinn 2014. április 29. 14:58

Vajon lesz ilyen cikk a schwitzerdütschről is? (Vagy volt már, csak én nem találom?)

1 Sultanus Constantinus 2014. április 29. 13:42

Két fontos dolog kimaradt a cikkből (vagy csak elkerülte a figyelmem) a kiejtés tárgyalásánál, ami miatt szintén könnyebb egy magyar anyanyelvűnek az ausztriai német: 1) nem raccsolnak, hanem a magyarhoz hasonlóan (nyelvheggyel) ejtik az r-t; 2) az "ei" kiejtése [ej] és nem [áj].

"Ezek után már csak hab a tortán, hogy a német nyelvterületek között nyelvtani különbségek is előfordulhatnak, például máshogy használják a névelőket"

Ha jól értem, itt nem inkább arról van szó, hogy ezek a szavak más neműek, mint a sztenderd németben? Vagyis nem a névelőket használják másképp, mert az csak nemben egyezik a főnévvel.

Információ
X