nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Botrány a Scrabble társaságban
Mi számít szóösszetételnek?

Izlandon kitört a botrány a Scrabble Társaságban, mivel nem tudtak megegyezni abban, hogy mi fogadható el összetételnek, és mi nem. A társaság elnöke végül le is mondott, mert leszavazták a véleményét. Tényleg: el tudjuk dönteni, hogy mi számít összetételnek, és mi nem?

nyest.hu | 2014. november 12.
|  

Úgy tűnik, a nyelv végtelen gazdagsága kifogott az izlandi Scrabble Társaságon: egy nemrégiben megjelent hír szerint a társaság elnöke lemondott, mert a tagokkal nem tudtak megegyezni abban, hogy mi számít a játékban érvényes összetett szónak. Az exelnök azt szerette volna, ha kimerítő listát készítenek a játékban elfogadható összetételekről. Ez már csak azért is fontos lett volna, mert a versenyeken egyértelmű pontozást tett volna lehetővé. A tagság azonban végül amellett döntött, hogy abban az esetben, ha egy összetett szó nincs benne a szótárban, a bíró dönthet arról, hogy elfogadható-e az adott szóalkotás. A bírói döntések könnyebbé tételéhez néhány példát is megadtak: így a szótárban nem szereplő márványpadló jó eséllyel átmenne a szűrőn, de a macskaruha már nem. Miért is? Lehet-e osztályozni az összetételeket „létezőségük” fokozatai szerint?

Az összetételekkel legtöbbször csak a baj van, az biztos. A Mindennapi helyesírás című sorozatban már rengeteg példát gyűjtöttünk össze arra nézvést, hogy mennyire nehéz a magyar összetett szavak helyesírását megjegyezni. Ez pedig csak részben van azért, mert buták vagyunk; a dologban ludas a nyelvtan is, és a helyesírási szabályzat is.

Arról ugyanis, hogy mi számít összetételnek (és mi nem), nincs túl jó intuíciónk. Sokféle szempont, kritérium kavarog ezzel kapcsolatosan a fejünkben, és ezek néha részben ellent is mondanak egymásnak: „ha egyetlen szóeleji hangsúllyal ejtjük, akkor tuti összetétel” (nem igaz); „ha egybeírjuk, biztosan összetett szó” (ja, csak azt kéne tudni, mit írunk egybe!); ha az előtagján van toldalék, akkor biztos nem összetett szó (nem igaz: vannak úgynevezett jelölt összetételek – közbelép, ágrólszakadt stb); „ha a mondatban egyetlen szóként viselkedik, akkor biztosan összetétel” (igen, de ott vannak például az igekötős igék, ezeket a magyar nyelvtan összetételeknek tekinti).

Mi számít szóösszetételnek?
Forrás: Wikimedia Commons / Stomchak / CC BY-SA 3.0
Kiefer Ferenc 2000-ben megjelent munkájában hat kritériumot sorol fel, amelyek alapján meghatározható egy-egy alakról, hogy összetétel-e. Ezek között is akadnak azonban kevésbé egyértelműek, mint például az alakulat jelentésére vonatkozó kritérium.

A dolog már a teljesen szimpla esetekben is elég reménytelennek tűnik – legalábbis könyvtárazás és némi tudományos fölkészültség nélkül... Még szerencse, hogy a legtöbb esetben nincs szükség arra, hogy pontosan meghatározzuk, hogy mi számít összetételnek, és mi nem. Elég nagy bajban lennénk!

Két helyzetben azonban óhatatlanul bajba jutunk: az összetételek helyesírásakor és Scrabble-játék közben. Utóbbi esetben persze nem elméleti problémákat kell megoldanunk, hanem praktikusan és gyorsan kellene döntéseket hoznunk arról, hogy egy összetételnek látszó nyelvi elem elfogadható-e szónak vagy sem. Az összetett szó ugyanis a legtöbb esetben valóban szó, pontosabban lexéma. Azaz olyan nyelvi egység, amelynek a formáját és a jelentését is meg kell jegyeznünk. Mivel nem következtethető ki máshonnan, a lexémákat a szótárakban rögzítik a nyelvészek, ahol megadják az adott hangalakhoz tartozó jelentéseket. Éppen ezért javasolhatta az izlandi Scrabble Társaság elnöke, hogy szótári tételeket soroljanak föl, ezzel téve egyértelművé az összetett szavakkal kapcsolatos döntést.

Tényleg egyszerű lenne, de érezzük, hogy sántít. Az összetételek egy jó részét ugyanis nem kell fölsorolnunk a szótárban: az alak összetételi mintájából kikövetkeztethető a jelentése. Azaz az összetételi minták részben leírhatók nyelvtani szabályokkal. A nyelvtani szabályok természete szerint ez azonban belopja a végtelenséget a játékba. Jó és egyszerű példa erre az anyagneves összetételek csoportja, amelyre az izlandi játékosok is hivatkoztak. A márványpadló ’márványból készült padló’, a márványszobor ’márványból készült szobor’, a márványfotel ’márványból készült fotel’. És ehhez hasonlóan működnek más anyagnevek is: az aranypadló ’aranyból készült padló’, a selyemszobor ’selyemből készült szobor’, a betonfotel ’betonból készült fotel’. Ugye kezdjük érezni a furcsaságot? – Itt már részben olyan dolgokat neveztünk meg, amelyek nemhogy nem léteznek, de a létezésük igen nehezen is képzelhető el. És akkor még nem is mondtunk annyira furcsa példákat...

Mi számít szóösszetételnek?
Forrás: Wikimedia Commons / Yves Tennevin / GNU-FDL 1.2

A fenti szavakat ugyanis mind úgy hoztuk létre, hogy egy anyagnevet illesztettünk össze egy konkrét tárgyat jelölő főnévvel. De mi van, ha kicsit tágítjuk a főnevek körét, és olyan, még kevésbé szokásos összetételeket alkotunk, mint a betonelmélet, aranyképzelet vagy márványviszony? A szótárban sem ezek, sem a föntiek nem lesznek benne. De míg az előbbiek jelentése egyértelmű (kapásból azt mondjuk, hogy értelmes szavak), addig az utóbbiaknál értelmezésre van szükség (és előfordulhat, hogy gyanakodva néznek majd ránk, ha ezeket a szavakat használjuk). Tudjuk-e őket egyáltalán értelmezni? Természetesen: a betonelmélet ’olyan biztos, szilárd, megingathatatlan elmélet, mintha betonból volna’; az aranyképzelet ’képzelet, amely ragyogó, fényes’; a márványviszony pedig ’elhidegült kapcsolat, olyan hideg viszony, amilyen a márvány’. És ezen a lejtőn nehéz megállni...

Láthatjuk, hogy amint elismertük, fölfedeztük az összetett szavak alkotásának a szabályait, ezeket a szabályokat azonnal újabb és újabb nyelvi elemekre tudtuk alkalmazni. Ezáltal pedig kreatív módon addig nem létező alakokat állítottunk elő, amelyek csak árnyalatokban különböznek egymástól abban, hogy mennyire könnyű őket értelmezni. Az ilyen összetételi mintákat a nyelvészetben produktívnak nevezik. A produktivitás adta kreativitásnak pedig nehéz határt szabni: eddig és ne tovább!

És az anyagneves összetételi minta csak egy a sok közül. Van a fejünkben egy nagy rakás összetétel, amelyek különböző mintázatokhoz tartoznak. És mivel a nyelvi képességünk végtelen (akár azért, mert úgy képzeljük, hogy nyelv szabályai ilyenek, akár azért, mert az analógiát kreatívan tudjuk alkalmazni), a potenciális összetételek száma is végtelen. Éppen ezért elég szkeptikusak vagyunk atekintetben, hogy a Scrabble-társaságok tudnának-e egyáltalán megnyugtató szabályokat hozni az elfogadható összetételeket illetően. Szerintünk ilyen nem lehetséges...

Forrás, további olvasnivaló

Scrabble Society Board Member Resigns Over Compound Words

Kiefer Ferenc (2000): A szóösszetétel. In: Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 519–567. o.

Lengyel Klára (2000): A szóösszetétel. In: Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 321–336. o.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Untermensch4 2014. november 13. 16:50

"kreatív módon addig nem létező alakokat állítottunk elő, amelyek csak árnyalatokban különböznek egymástól abban, hogy mennyire könnyű őket értelmezni"

"És ezen a lejtőn nehéz megállni..."

miért akkora baj hogy kifejeződik a kommunikáció poétikai funkciója?

1 LAttilaD 2014. november 12. 19:01

A medveképzeletű izlandi scrabble-játékosok problémája szerencsére nem zavarja a kolibritollú szépírók fantáziáját. Lehet, hogy a scrabble-klubból kizavarnának, de nemhogy regényben, még levélben is leírhattam olyat valaha, hogy a télen olyan rossz volt a fűtés, hogy a radiátoron tavaszig sem olvadt el a zsebhóember-gyűjteményem.

Információ
X