Észak- és Dél-Korea lakossága több mint 60 éve él egymástól elzárva, nem csoda tehát, ha a két nyelvváltozat egyre inkább különbözik egymástól. A kétféle koreai eltérő fejlődéséhez az elszigeteltség mellett hozzájárult a két ország merőben eltérő politikája és nyelvpolitikája is. Kim Ir Szen 1966-ból származó idézetéből sejthetjük, hogy a két koreai legalábbis fonetikailag már akkor eltérhetett egymástól: „a szöuliak koreai beszéde a könnyű nőcskék kokettálásakor használatos orrhangú nyafogásra emlékeztet” (Osváth Gábor fordítása). Mostanra nemcsak fonetikai és fonológiai, hanem morfológiai különbségek is vannak, erről az angol Wikipédia részletesen ír. A leglátványosabb különbséget azonban kétségkívül a szókincsbeli eltérések jelentik. Észak-koreai menekültek tapasztalataiból tudjuk, hogy a délen használt szavaknak jelentős része ismeretlen számukra.

Kim Ir Szen 1946-ban, amikor még csak a politika miatt nem értette a dél-koreaiakat
(Forrás: Wikimédia Commons / Korean People Journal)

A szókincsbeli különbségek részben az északi „nyelvtisztító” reformoknak köszönhetők. A koreai ábécét, a hangült a 15. században alkották meg és nem méltatlanul nevezik logikus írásnak (még ha azt nem is mondhatjuk, hogy a koreai a világ legfejlettebb nyelve). Viszont elég későn terjedt el, és egészen a 20. század közepéig kevert írásmódban jelent csak meg. A kínai karaktereket hangüllel vegyítve vetették papírra, ahogy a kandzsik keverednek hiragana és katakana írással a japánban. A koreai háborút (1950–53) követően mindkét fél arra törekedett, hogy a koreai írás mentes legyen a kínai karakterektől. Észak-Korea 1949-ben, Dél-Korea pedig 1948-ban törölte el hivatalosan az írásból a kínai karaktereket (bár Dél-Koreában a gyakorlatban nem váltak meg olyan könnyen tőlük).

Északon belső keletkezésű, délen jövevényszavak

Északon viszont nemcsak a karaktereket száműzték nyelvükből, hanem magukat a kínai eredetű szavakat is, amennyiben volt „eredeti” koreai megfelelőjük is. Márpedig nem ritka, hogy volt, a dél-koreai nyelvváltozatban ma is rengeteg ilyen szópár van. Például a 勤務하다 [günmuhádá] ’dolgozik’ ige mellett, melynek szótöve kínai eredetű, létezik egy azonos jelentésű 일하다 [irádá] alak is. Délen mindkettőt megtartották, csak a kínai eredetűt is hangüllel írják (근무하다). Viszont mivel Kim Ir Szen nyelvújító iránymutatása szerint az ilyen kínai szavak feleslegesek, északon csak az irádá alak használatos. A kínai eredetű szavak aránya a koreaiban mindig is magas volt, ahogy a többi kelet-ázsiai nyelvben is. A „felesleges kínai szavak” kiirtása tehát a koreai szókincs jelentős részét érintette.

További fontos tényező az észak–déli különbség kialakulásában, hogy északon a japán megszállás idején átvett jövevényszavakat is koreai megfelelőkkel helyettesítették, és hogy nagyon kevés anglicizmust engedtek meghonosodni. Délen ezzel szemben megtartották mind a kínai, mind a japán eredetű szavakat, az angol szavak pedig hallatlan népszerűségnek örvendenek. A japánhoz hasonló módon öntik őket „koreai formába”, vagyis a koreai fonotaktikai szabályoknak megfelelően.

Nemcsak az újonnan átvett szavak okozták a mára kialakult nagy különbséget. Sok esetben kínai eredetű (más szóval sino-koreai) szavak szerepelnek mind a déli, mind az északi változatban, ahogy például a ’WC’ jelentésű szóösszetételekben. Az ezekben szereplő ^üiszeng ’higiénia’ és a h^wádzsáng ’smink’ önálló szóként is előfordulnak és ismertek is mindkét oldalon, ez azonban nem jelenti, hogy jelentésük megjósolható lenne. Nem ritka, hogy a kínai jövevényszavak csak szóösszetételben fordulhatnak elő. Ilyen a ’WC’ második tagjaként szereplő sil ’szoba’: h^wádzsángsil ’WC’, számusil ’iroda’, kjosil ’tanterem’. Sohn Ho Min koreanista szerint azok a kínai jövevényszavak fordulnak elő önállóan, melyek nem rendelkeznek koreai megfelelővel. A sil ’szoba’ szónak is van koreai párja, mely szabadon is szerepelhet (páng).(További példákat is találunk Osváth Gábor cikkében.)

dél-koreai	észak-koreai	jelentés
아이스크림 [áiszükürim]	얼음과자 [arümkwádzsá] ’jég’+’sütemény’	’fagylalt’
스타 [szütá]	유명인 [júmjangin] ’hírnév’+’ember’	’sztár’
핸드폰 [hendüpon]	손전화 [szondzsanhwá] ’kéz’+’telefon’	’mobiltelefon’
카페 [kápé]	차집 [csádzsip] ’tea’+’ház’	’kávézó’
발레 [pállé]	서양 무용 [szajáng mujong] ’nyugati’+’tánc’	’balett’
화장실 [hwádzsángsil] ’smink’+’szoba’	위생실 [üiszengsil] ’higiénia’+’szoba’	’WC’
필통 [piltong] ’toll’+’vödör, tartó’	필갑 [pilgap] ’toll’+’doboz, csomag’	’tolltartó’
바이러스 [páiraszü]	비루스 [piruszü]	’vírus’
트랙터 [türekta]	뜨락또르 [ttüraktorü]	’traktor’
유럽 [júrap]	구라파 [kurápá]	’Európa’
폴란드 [pollándü]	뽈스카 [polszüká]	’Lengyelország’
헝가리 [hangári]	웽그리아 [üengürijá]	’Magyarország’

Van, hogy ami délen angol alakban van jelen, azt északon orosz formájában vették át, mint a ’traktor’ és a ’vírus’ jelentésű szavak esetében. Honnan tudhatná egy észak-koreai, hogy a páirasz^ü azonos az általa pirusz^ü-ként ismert szóval?

A külföldi tulajdonneveket gyakran úgy alkották meg, hogy az adott nyelvbeli kiejtését adja vissza. Az országnevekben a két Korea polgárai nemigen találnak egyezést, ugyanis délen a legtöbb ország angol megfelelőjét használják. Így például Lengyelország délen pollánd^ü a Poland után, északon viszont polsz^üká, a lengyel Polska után. Nem meglepő ezek után, ha délen Magyarország neve hangári. Az viszont megmosolyogtató, hogy ennek észak-koreai megfelelője ^üeng^ürijá, vagyis Magyarország orosz neve (Венгрия [vengrija]). Osváth szerint valószínűleg tévedésről lehet szó, amire a 90-es években jöhettek rá: ekkor vezették be a mádzsár^ü elnevezést. Az orosz alak viszont továbbra is használatban van – legalábbis a Güldongmu tanúsága szerint.

Nyelvi híd

A Dél-Koreába menekülő észak-koreaiaknak eleve kihívást jelent felvenni a dél-koreai élet ritmusát. A szókincsbeli eltérések komoly akadálynak bizonyultak, ezért fejlesztettek ki több észak-koreai–dél-koreai szótáralkalmazást okostelefonokra, melyek ezen segítenek. Az egyik legújabb ilyen alkalmazás a Güldongmu. Az eddigiekkel szemben az az előnye, hogy a hagyományos észak–déli szótár mellett képi felismerés alapján is beazonosítja az ismeretlen szavakat. Még csak be se kell pötyögni őket, az applikáció azonnal kiírja annak másik nyelvváltozat szerinti megfelelőjét. Azoknál a szavaknál, melyek nem rendelkeznek semmilyen észak-koreai változattal, például a 스타트업 [sz^ütáta^p] ’startup’, ott az app definícióval ad magyarázatot, mint egy értelmező szótár. A felhasználók maguk is javaslatokat tehetnek szócikkekre, melyek egyelőre nem szerepelnek a szótárban.

A 유럽 [júrap] ’Európa’ északi megfelelője: 구라파 [kurápá]
(Forrás: Kiss Angelika)

A Cheil Worldwide cég kezdeményezése délről indult, de nemcsak déliek vettek benne részt: a készítők projektjük során Phenjanban is jártak. Elsősorban az északról délre menekült koreaiakra gondoltak, hiszen a nyelvi akadály minden korosztálynál hozzájárul a társadalmi kirekesztéshez. Az elnevezést is a gül ’írás’ és a ’barát’ szó északi változatából (dongmu) alkották. De a kezdeményezésnek van egy ezen túlmutató célja is: Korea jövőbeni egyesítésének előkészületét látják benne. Ugyanis ha egyesülne a két ország, a délieknek is el kell sajátítaniuk az északi szókincset. A szótár ezért mindkét félre gondol: dél-koreaiaknak is megadja az északi szavak jelentését. Aki észak-koreai tartózkodása alkalmával használná a mobilalkalmazást, annak viszont ügyelnie kell arra, hogy nehogy éppen nagy gyász idején tegye.

Források

Osváth Gábor: Észak- és Dél-Korea eltérő nyelvhasználata

North–South differences in the Korean Language

Sohn, Ho-Min (1999): The Korean Language. Cambridge University Press

글동무 [Güldongmu]

Translation app helps North Korea refugees ’speak Southern’