-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
az északról menekülteknek
Észak- és Dél-Korea között már nemcsak a jól ismert demilitarizált övezet jelenti a határt, hanem a nyelvi különbségek is. Ezt az akadályt hidalná át egy új okostelefon-alkalmazás. A készítők elsősorban az észak-koreai menekültekre gondoltak, de a nyelvi akadályok elgördítése Korea egyesítésekor is jól jöhet.
Észak- és Dél-Korea lakossága több mint 60 éve él egymástól elzárva, nem csoda tehát, ha a két nyelvváltozat egyre inkább különbözik egymástól. A kétféle koreai eltérő fejlődéséhez az elszigeteltség mellett hozzájárult a két ország merőben eltérő politikája és nyelvpolitikája is. Kim Ir Szen 1966-ból származó idézetéből sejthetjük, hogy a két koreai legalábbis fonetikailag már akkor eltérhetett egymástól: „a szöuliak koreai beszéde a könnyű nőcskék kokettálásakor használatos orrhangú nyafogásra emlékeztet” (Osváth Gábor fordítása). Mostanra nemcsak fonetikai és fonológiai, hanem morfológiai különbségek is vannak, erről az angol Wikipédia részletesen ír. A leglátványosabb különbséget azonban kétségkívül a szókincsbeli eltérések jelentik. Észak-koreai menekültek tapasztalataiból tudjuk, hogy a délen használt szavaknak jelentős része ismeretlen számukra.
(Forrás: Wikimédia Commons / Korean People Journal)
A szókincsbeli különbségek részben az északi „nyelvtisztító” reformoknak köszönhetők. A koreai ábécét, a hangült a 15. században alkották meg és nem méltatlanul nevezik logikus írásnak (még ha azt nem is mondhatjuk, hogy a koreai a világ legfejlettebb nyelve). Viszont elég későn terjedt el, és egészen a 20. század közepéig kevert írásmódban jelent csak meg. A kínai karaktereket hangüllel vegyítve vetették papírra, ahogy a kandzsik keverednek hiragana és katakana írással a japánban. A koreai háborút (1950–53) követően mindkét fél arra törekedett, hogy a koreai írás mentes legyen a kínai karakterektől. Észak-Korea 1949-ben, Dél-Korea pedig 1948-ban törölte el hivatalosan az írásból a kínai karaktereket (bár Dél-Koreában a gyakorlatban nem váltak meg olyan könnyen tőlük).
Északon belső keletkezésű, délen jövevényszavak
Északon viszont nemcsak a karaktereket száműzték nyelvükből, hanem magukat a kínai eredetű szavakat is, amennyiben volt „eredeti” koreai megfelelőjük is. Márpedig nem ritka, hogy volt, a dél-koreai nyelvváltozatban ma is rengeteg ilyen szópár van. Például a 勤務하다 [günmuhádá] ’dolgozik’ ige mellett, melynek szótöve kínai eredetű, létezik egy azonos jelentésű 일하다 [irádá] alak is. Délen mindkettőt megtartották, csak a kínai eredetűt is hangüllel írják (근무하다). Viszont mivel Kim Ir Szen nyelvújító iránymutatása szerint az ilyen kínai szavak feleslegesek, északon csak az irádá alak használatos. A kínai eredetű szavak aránya a koreaiban mindig is magas volt, ahogy a többi kelet-ázsiai nyelvben is. A „felesleges kínai szavak” kiirtása tehát a koreai szókincs jelentős részét érintette.
További fontos tényező az észak–déli különbség kialakulásában, hogy északon a japán megszállás idején átvett jövevényszavakat is koreai megfelelőkkel helyettesítették, és hogy nagyon kevés anglicizmust engedtek meghonosodni. Délen ezzel szemben megtartották mind a kínai, mind a japán eredetű szavakat, az angol szavak pedig hallatlan népszerűségnek örvendenek. A japánhoz hasonló módon öntik őket „koreai formába”, vagyis a koreai fonotaktikai szabályoknak megfelelően.
Nemcsak az újonnan átvett szavak okozták a mára kialakult nagy különbséget. Sok esetben kínai eredetű (más szóval sino-koreai) szavak szerepelnek mind a déli, mind az északi változatban, ahogy például a ’WC’ jelentésű szóösszetételekben. Az ezekben szereplő üiszeng ’higiénia’ és a hwádzsáng ’smink’ önálló szóként is előfordulnak és ismertek is mindkét oldalon, ez azonban nem jelenti, hogy jelentésük megjósolható lenne. Nem ritka, hogy a kínai jövevényszavak csak szóösszetételben fordulhatnak elő. Ilyen a ’WC’ második tagjaként szereplő sil ’szoba’: hwádzsángsil ’WC’, számusil ’iroda’, kjosil ’tanterem’. Sohn Ho Min koreanista szerint azok a kínai jövevényszavak fordulnak elő önállóan, melyek nem rendelkeznek koreai megfelelővel. A sil ’szoba’ szónak is van koreai párja, mely szabadon is szerepelhet (páng).(További példákat is találunk Osváth Gábor cikkében.)
dél-koreai észak-koreai jelentés 아이스크림
[áiszükürim]얼음과자
[arümkwádzsá]
’jég’+’sütemény’’fagylalt’ 스타
[szütá]유명인
[júmjangin]
’hírnév’+’ember’’sztár’ 핸드폰
[hendüpon]손전화
[szondzsanhwá]
’kéz’+’telefon’’mobiltelefon’ 카페
[kápé]차집
[csádzsip]
’tea’+’ház’’kávézó’ 발레
[pállé]서양 무용
[szajáng mujong]
’nyugati’+’tánc’’balett’ 화장실
[hwádzsángsil]
’smink’+’szoba’위생실
[üiszengsil]
’higiénia’+’szoba’’WC’ 필통
[piltong]
’toll’+’vödör, tartó’필갑
[pilgap]
’toll’+’doboz, csomag’’tolltartó’ 바이러스
[páiraszü]비루스
[piruszü]’vírus’ 트랙터
[türekta]뜨락또르
[ttüraktorü]’traktor’ 유럽
[júrap]구라파
[kurápá]’Európa’ 폴란드
[pollándü]뽈스카
[polszüká]’Lengyelország’ 헝가리
[hangári]웽그리아
[üengürijá]’Magyarország’
Van, hogy ami délen angol alakban van jelen, azt északon orosz formájában vették át, mint a ’traktor’ és a ’vírus’ jelentésű szavak esetében. Honnan tudhatná egy észak-koreai, hogy a páiraszü azonos az általa piruszü-ként ismert szóval?
A külföldi tulajdonneveket gyakran úgy alkották meg, hogy az adott nyelvbeli kiejtését adja vissza. Az országnevekben a két Korea polgárai nemigen találnak egyezést, ugyanis délen a legtöbb ország angol megfelelőjét használják. Így például Lengyelország délen pollándü a Poland után, északon viszont polszüká, a lengyel Polska után. Nem meglepő ezek után, ha délen Magyarország neve hangári. Az viszont megmosolyogtató, hogy ennek észak-koreai megfelelője üengürijá, vagyis Magyarország orosz neve (Венгрия [vengrija]). Osváth szerint valószínűleg tévedésről lehet szó, amire a 90-es években jöhettek rá: ekkor vezették be a mádzsárü elnevezést. Az orosz alak viszont továbbra is használatban van – legalábbis a Güldongmu tanúsága szerint.
Nyelvi híd
A Dél-Koreába menekülő észak-koreaiaknak eleve kihívást jelent felvenni a dél-koreai élet ritmusát. A szókincsbeli eltérések komoly akadálynak bizonyultak, ezért fejlesztettek ki több észak-koreai–dél-koreai szótáralkalmazást okostelefonokra, melyek ezen segítenek. Az egyik legújabb ilyen alkalmazás a Güldongmu. Az eddigiekkel szemben az az előnye, hogy a hagyományos észak–déli szótár mellett képi felismerés alapján is beazonosítja az ismeretlen szavakat. Még csak be se kell pötyögni őket, az applikáció azonnal kiírja annak másik nyelvváltozat szerinti megfelelőjét. Azoknál a szavaknál, melyek nem rendelkeznek semmilyen észak-koreai változattal, például a 스타트업 [szütátap] ’startup’, ott az app definícióval ad magyarázatot, mint egy értelmező szótár. A felhasználók maguk is javaslatokat tehetnek szócikkekre, melyek egyelőre nem szerepelnek a szótárban.
A Cheil Worldwide cég kezdeményezése délről indult, de nemcsak déliek vettek benne részt: a készítők projektjük során Phenjanban is jártak. Elsősorban az északról délre menekült koreaiakra gondoltak, hiszen a nyelvi akadály minden korosztálynál hozzájárul a társadalmi kirekesztéshez. Az elnevezést is a gül ’írás’ és a ’barát’ szó északi változatából (dongmu) alkották. De a kezdeményezésnek van egy ezen túlmutató célja is: Korea jövőbeni egyesítésének előkészületét látják benne. Ugyanis ha egyesülne a két ország, a délieknek is el kell sajátítaniuk az északi szókincset. A szótár ezért mindkét félre gondol: dél-koreaiaknak is megadja az északi szavak jelentését. Aki észak-koreai tartózkodása alkalmával használná a mobilalkalmazást, annak viszont ügyelnie kell arra, hogy nehogy éppen nagy gyász idején tegye.
Források
Osváth Gábor: Észak- és Dél-Korea eltérő nyelvhasználata
North–South differences in the Korean Language
Sohn, Ho-Min (1999): The Korean Language. Cambridge University Press
글동무 [Güldongmu]