nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Félmillió éves az emberi nyelv?

Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint az emberi nyelv nem is annyira emberi, mivel már az ember előtt megjelent. A kutatók szerint képesek voltak beszélni a neandervölgyiek, az ember legközelebbi rokonai is.

nyest.hu | 2013. július 12.
|  

A nyelvészek között manapság szinte közmegegyezésszerű az az elképzelés, hogy az emberi nyelv valamikor 50-100 ezer évvel ezelőtt jelent meg. Egy nemrégiben megjelent tanulmány azonban ezt kétségbe vonja. Dan Dediu és Stephen C. Levinson a nijmegeni Radboud Egyetem Agykutatási, Kognitív és Viselkedéstani Intézetében és a Max Planck Pszichioligvisztikai Intézetében dolgoznak. A két kutató érvelésének lényege, hogy a neandervölgyi ember biológiailag alkalmas lehetett a nyelvhasználatra, ennek alapján feltételezik, hogy használta is a nyelvet. Ennek alapján pedig úgy vélekednek, hogy a nyelv már az ember és a neandervölgyi közös ősénél megjelent. Emellett úgy vélik, hogy a Föld mai nyelvi sokszínűsége is arra utal, hogy a nyelv sokkal korábban megjelent, mint azt korábban gondoltuk.

Azt, hogy a neandervölgyiek nem voltak képesek a nyelvhasználatra (beszédre), korábban az alábbiak alapján gondolták:

  1. A neandervölgyi és az ember anatómiai különbségei között a legszembetűnőbb, hogy a neandervölgyi jóval erősebb volt – ennek alapján úgy vélték, hogy a testi erő a gondolkodásbeli képességek hiányát pótolta.
  2. A korai genetikai kutatások csupán a mitokondriális DNS-t vizsgálták, és ennek alapján vélték úgy, hogy két külön fajról van szó.
  3. A leletek azt sugallták, hogy a neandervölgyi toldalékcsöve (a hangszalagok és az ajkak között elhelyezkedő hangképző szervei), illetve a hallószervei jelentősen eltértek az emberétől.
  4. A neandervölgyiek és a mai ember közötti kulturális termékei között tátongó szakadék okaként a neandervölgyiek nyelvtelenségét feltételezték.

Összességében tehát úgy vélték, hogy a neandervölgyiek anatómiailag alkalmatlanok voltak a beszédre, ennek következtében a kifinomult nyelvhasználatra, és ennek következtében a gondolkodási képeségeik általában véve is elmaradtak az emberé mögött. Ha volt is valami nyelvféléjük, az jóval primitívebb volt, mint az emberi nyelv.

Ezzel szemben Dediu és Levinson azt feltételezi, hogy a neandervölgyieknél is létezett valami, ami a mai emberi nyelvhez állt közel. Ez azt jelenti, hogy volt külön fonológiája (hangrendszere a hangok összekapcsolására vonatkozó szabályokkal) és lexikona (szókincse) – azaz nem egy bizonyos hang hordozott egy jelentést, hanem egy meghatározott hangkészletből épültek fel minták, melyeket a szavakkal azonosíthatunk; volt szintaxisa (mondattana) – azaz a szavak sorrendjének kombinációi is kifejezhetett jelentéseket; és volt pragmatikája (azaz képesek voltak a kifejezéseket nem „szó szerinti” értelemben is használni, azaz például kérdéssel felszólítani,  udvariasnak lenniironizálni, szavakkal cselekedni stb.).

A neandervölgyi nem sokban különbözött az embertől

Egy 2010-ben publikált kutatás arra mutatott rá, hogy az Afrikán kívül élő emberek genetikailag közelebb állnak a neandervölgyiekbez, mint az afrikaiak. Az eredményeket úgy értelmezték, hogy ez az emberek és neandervölgyiek a Közel-Keleten kereszteződtek: tehát közös nemzőképes utódaik lehettek, tehát egy fajt alkottak. Ugyanakkor az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy a neandervölgyi genetikaliag sokkal közelebb áll az emberhez, mint eddig gondolták, ráadásul megvan az a génmutációja is, amely a kutatások szerint az embert alkalmassá teszik a nyelvhasználatra.

Nenadervölgyiek és emberek
Nenadervölgyiek és emberek
(Forrás: Wikimedia Commons / UNiesert / GNU-FDL 1.2)

A legújabb leletek alapján úgy ítélik meg, hogy a neandervölgyi koponyája ugyan sok apró részletben különbözött az emberétől, de például az agy mérete hasonló volt. A leletek azt sugallják, hogy a neandervölgyi nők is átlagosan háromévente szültek – hasonlóan a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberekhez. Ebből arra következtetnek, hogy az emberi gyerekekhez hasonlóan a neandervölgyiek is hosszú távú gondoskodást igényeltek. Ez pedig azt jelenti, hogy bonyolult kulturális és kommunikációs ismereteket adtak át az új generációnak.

Az ember hallástartománya 1000 és 6000 Hz, de különösen 2000 és 4000 Hz között sokkal érzékenyebb, mint általában más élőlényeké, akár a csimpánzoké. A legújabb kutatások szerint az erre a tartományra, különösen a 4000 Hz körüli frekvenciákra való érzékenység már a neandervölgyiek és az emberek közös ősénél megjelent. Ami a hangképzést illeti: hasonló a nyelvcsont pozíciója is – igaz, ezt sokan vitatják, és a kutatók azt is elismerik, hogy a nyelvcsont szerepe az artikulációban nem tisztázott – bár az biztosnak tűnik, hogy fontos szerepet tölt be. Ennél fontosabbnak tűnik, hogy a neandervölgyi is képes volt a légzésének tudatos kontrolljára (ennek nyoma a megnagyobbodott gerinccsatorna), ami a beszéd alapfeltétele: gyors belégzésre és lassú kilégzésre van szükség.

Neandervölgyi kultúra, neandervölgyi nyelv

A neandervölgyiek kultúrájában fontos szerepet játszottak a kőeszközök. Időnként akár két méteres mélységből bányászták a köveket, ráadásul a fennmaradt kőeszközökből arra következtetünk, hogy fából is kifinomult szerszámokat készítettek. A szerszámok elkészítésének folyamata igen összetett volt, ami ugyanúgy a Broca-terület aktivitását igényli, mint a nyelvhasználat. Mivel zord éghajlaton éltek, minden bizonnyal képesek voltak ruhát és lábbelit varrni, csoportos vadászattal hatalmas méretű állatokat ejtettek el, ételeiket pedig tűzön sütötték és főzték. Az ilyen tevékenységekhez szükséges finommotoros készség lényegében azonosnak tekinthető a beszéd során használt finommotoros készségekkel.

Kőkorszaki szaki
Kőkorszaki szaki
(Forrás: Wikimedia Commons / Neozoon / CC BY-SA 3.0)

A nenadervölgyiek eltemették halottaikat, festékeket használtak, képesek voltak egyes sérülések gyógyítására, kunyhókat építettek stb. Kultúrájuk az emberi kultúrától annyiban tért el, hogy nem találni művészet és díszítés, nagy kereskedelmi hálózatok, hajítófegyverek, jelentősebb települések nyomait, kevés állatfajra vadásztak, és a jelek szerint egyáltalán nem halásztak. Ugyanakkor ugyanez elmondható a csiszoltkő-korszakot megelőző emberi kultúrákról is. Nincs nyoma a szimbolikus gondolkodásnak például az amerikai kontinens első őslakóinak körében sem – valószínűleg azért, mert az ilyeneket hordozó anyagok megsemmisültek. A legújabb kutatások azonban arra utalnak, hogy mégis lehet ilyen jeleket azonosítani: például így értékelhetjük a magzatpozícióban való eltemetést, illetve a holttesttel eltemetett tárgyakat – és ilyesmire utalnak a fent említett festékek is. Ugyanakkor a neandervölgyiekénél összetettebb kultúra az embernél is csak több mint 150 ezer évvel azután jelent meg, hogy meghódította Európát. A neandervölgyiek kultúrája belefér az emberi kultúra spektrumába.

 

Úgy tűnik, a kutatók itt kevernek két dolgot: a nyelvnek mint rendszernek a komplexitását, illetve a nyelvváltozatok sokféleségét. Az utóbbihoz valóban hozzájárulhat az alacsony népsűrűség, de az előbbihez aligha.

A kutatók szerint összefüggés van a kultúra komplexitása és a népsűrűség között: a neandervölgyiek kultúrája azért nem lépett tovább, mert sosem érték el az ehhez szükséges népsűrűséget. A nyelvvel viszont fordítva van: a nagy népsűrűség megszünteti a komplexitást, míg az alacsony népsűrűség segíti azt. Ebből arra következtetnek, hogy a nendervölgyiek nyelveiben „komplexebb kategóriák” fordultak elő, mint az emberében. Azt feltételezik, hogy a neandervölgyiek nyelveiben sok volt a fonéma (szavakat, szóalakokat megkülönböztetni képes hang), összetett alak- és mondattan, sok rendhagyó alak, tízezres szókincs. A csoportok elszigeteltségének köszönhetően sok különböző nyelvük is lehetett.

Ismerték a sminkelést?
Ismerték a sminkelést?
(Forrás: Wikimedia Commons / Ökologix)

A kutatók megpróbálnak választ adni arra a kérdésre is, hogy miért tűntek el a neandervölgyiek. Szerintük nem azért, mert a fejlettebb kultúrájú emberek kiszorították őket: bár Nyugat-Európából vannak bizonyítékok az emberek és a neandervölgyiek együttélésre, sok területen már azelőtt kihaltak, mielőtt az emberek megjelentek volna. A jégkorszaki környezetben a populációik nagyon sérülékenyek voltak, az alacsony népsűrűség miatt könnyen kihaltak. A kutatók arra emlékeztetnek, hogy zord éghajlaton az újonnan betelepülő emberek csoportjai is gyakran felmorzsolódnak.

Végkövetkeztetések

A cikk szerzői hosszan érvelnek amellett, hogy az emberi nyelvek mai komplexitása a kognitív képességekkel szoros összefüggésben, fokozatosan alakult ki. Szerintük először a nyelvhasználat alapfeltételei, az együttműködési ösztönök alakultak ki, és ezeket tükrözi a nyelvi univerzálék is. Csak ezután kezdett fejlődni a beszédképesség – párhuzamosan a nyelvi rendszer komplexitásának növekedésével.

A kutatók szerint a nyelv tulajdonságainak megjelenései szorosan összefüggenek a genetikai változásokkal. Dediu és Ladd egy 2007-es tanulmányában rámutatott, hogy bizonyos gének, melyek az agy növekedéséhez és fejlődéséhez járulnak hozzá, illetve a tonális nyelvek (azaz ahol az azonosan, de különböző dallammal ejtett szavak jelentése különböző lehet) ugyanazokon a területeken fordulnak elő nagyobb eséllyel. (Ez nem azt jelenti, hogy akinek nincsenek ilyen génjei, ne lenne képes ilyen nyelvet megtanulni, csupán azt, hogy az ilyen génekkel rendelkezők könnyebben sajátítják el őket.)

A cikk szerzői amellett is érvelnek, hogy a nyelv struktúrája lassabban változik, mint a szókincse, éppen ezért a ma ismert nyelvcsaládoknál nagyobb egységek összetartozását is meg lehetne állapítani. Ugyanerre alapozva azt is állítják, hogy a nyelvek mai változatossága nem alakulhatott volna ki 100-50 ezer év alatt. Ezt az érvelést azért is nehéz elfogadni, mert nem határozzák meg, miféle szerkezeti vonásokra gondolnak. Ha az olyan tipikus nyelvtipológiai kategóriákra gondolunk, mint az izoláló – agglutináló – flektáló, vagy a szórendre, ezek bizony könnyen változnak: még közeli rokon nyelvekben is különbözőek lehetnek. A korábban említett tonalitás is kialakulhat: így például kialakult a svédben és a norvégban, vagy éppen a szerb-horvátban.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a szerzők felvetései ésszerűnek tűnnek: mint leszögezik, nincs komoly okunk, hogy kizárjuk azt, hogy a neandervölgyiek már a mai emberi nyelvekhez hasonló kommunikációs rendszereket használtak. Az azonban, hogy valami nem zárható ki, még nem jelenti, hogy bizonyított. Úgy tűnik, a szerzők következtetéseikkel túlságosan messzire mennek – különösen ami a a nenadervölgyiek nyelveinek tulajdonságait illeti. Jobb, ha az eredményeket némi óvatos kételkedéssel fogadjuk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
16 Kormos 2014. december 10. 11:47

@Fejes László (nyest.hu): 'Az eredeti cikk is így használja, nyilván a terminológia megmarad, különben mit mondanánk a nem neandervölgyi emberekről?' cro-magnoni.

15 Kormos 2014. december 10. 11:39

A neandervölgyi nem az ember legközelebbi rokona, hanem az egyik őse. Pár elszigeteltebb afrikai populácint leszámítva.

14 Krizsa 2014. december 10. 07:26

A meddőség problémája még az én nemzedékemnek is sorsdöntő, megkerülhetetlen szomorúsága volt. Az egyik tanárom (RH negatív) 5 elhalt magzat és halvaszületett újszülött után mondott le a szaporodásról. S a nő, a szomorúság miatt (? talán) korán meg is halt. Néha segített a partner változtatás (akár a férj beleegyezésével is, egy másik hímmel csinálni utódot). S erről a lehetőségről a tanulatlan parasztemberek is tudtak - egyszer apámat kérték fel (de az olasz-baszk küllemű apámmal sem sikerült).

Egy közeli rokonomnak (RH negatív, és baszkos típusú ujjlenyomatok), sok éves abszolút terméketlenség után - nem kellett már lemondani, mert lombikbébi programmal 3 gyönyörű, egészséges gyereke lett. Köztük ikerpár. Az ikrek igen nagy, hátrahajló, kétoldalt lapos koponyával (6-7 hónapos korig egyáltalán nem is tudtak hanyattfekve aludni) - vörös hajjal és ragyogó kék szemekkel születtek. Majd az egyik lassan sötétebb színű, kerek koponyájú "sapiensessé" változott. A másik - nem. Habár a fejecskéje később - egy kicsit - annak is kikerekedett. Ő északi, "oroszos" küllemű maradt, akit azóta is "Borisznak" becéznek-csúfolnak. (Mindkét szülő átlagos "kp. európai barna".) Egy példa nem példa? Nem, de itt Izraelben ez a sztori (lombikbébik) és ez a csecsemőkori fejforma is eléggé gyakori.

Mégis két faj volt? Részben. Épphogy a szétválás előtt.

Amikor tudjuk, hogy az emberiség meddőségi problémája, amióta csak ismerjük a történelmét, 1O% körül van, ennek az okát régóta indokolt volna tudományosan kuatni. Miben segíthet a lombikbébi program? Az eltérő fehérjék "tiltakozását" küszöböli ki a magzati kor legelején. Amikor még az anyaméhben fejlődtek volna. Azt, hogy egy "neanderes"-nek nem volt érdemes meleg éghajlaton megszületni, a "Sapiensnek" meg a leghidegebb éghajlaton nem volt reménye arra, hogy életben maradjon.

A konklúzió (vélhetően) az, hogy a neander még ma is köztünk él - és a lombikbébi programok elősegítik egy kissé a rekonstrukcióját.

Mi a szerepe ebben az RH negatív állapotnak? Nem tudom. Ezt is kutatni kellene.

13 anna.m 2014. december 10. 01:09

@Fejes László (nyest.hu):

Ezen az íráson felbuzdulva elmentem a szerzők egy előadására, ahol tisztázódott néhány dolog, gondoltam, megosztom az információt:

Az eredeti cikkben "modern humans" szerepel, ezt egyébként nyugodtan mondhatjuk cro-magnoninak.

A nyelvek komplexitásával kapcsolatban az a helyzet, hogy a szerzők és kollégáik előszeretettel végeznek statisztikai kutatásokat, hogy új összefüggésekre derítsenek fényt, és azt találták, hogy amennyiben egy nyelvet sokan használnak (mint pl az angolt), gyakran egyszerűsödik, mert fontossá válik az, hogy könnyen tanulható legyen. A kisebb és zártabb közösségekben olyan nyelvek a gyakoribbak, amelyek idegennyelvként nehezebben elsajátíthatóak, pl. az inkorporáló nyelvek. (Lényegében véve a közösség kultúrájának a nyelvükre való kihatását vizsgálták, szerintem ezt értik a komplexitásról szóló megjegyzésen.)

12 Krizsa 2014. március 24. 00:23

Hm. A csúcsragadozás feltételezése (részben) helyes, de nem emiatt nem fejlesztette ki a mobiltelefont (magas technológiát) és az IND nyelvtudományt. (Pl. az Ly és a J "problémáját", amiben nem látja meg a J és L igeképzők szerepét, hanem azon bogyózik, hogy milyen magánhangzók vannak előtte-mögötte:-)))

A helyzet az, hogy a beszéd mássalhangzó vázas alapjait annyira kifejlesztette (a neander), hogy még ma is (kb. fele mássalhangzónkból) előállított rövid szavaink váza a "neanderbeszéd".

Kezdjük ott, hogy valóban az afrikai Sap. Sapiens volt a fejlettebb "agyú" AKKOR? Akkor még nem.

Máshogy kérdezem: mi lesz egy csúcsragadozó további sorsa? KIPUSZTULÁS.

Pedig pont az afrikai alfaj hozta fel az artikulált (a magánhangzó-DÚS) beszédképesség fizikai alapjait, a mélyre szállt gégét (zöngések) és a lapos arcberendezést (fog-ajakhangok).

Vajon az afrikai alfaj is csúcsragadozó volt - AKKOR? Akkor még fordítva volt. Csak az északi nagyvadász volt az - a NEANDER SAPIENS. (Így hívják ma a tudományban a "modern", 400.000 évestől 30.000-ig a neandert).

Az afrikai alfaj "nem tehetett róla", mert nem szellemi képességei alapján szerezte meg az artikulált beszédképességet. Csak a kelet-afrikai árok geológiai változásaitól (hogy úszó-előember, vagyis vizimajom lett: innen a "jó gégéje").

DE - ettől fordult meg a kocka: cserélődtek fel a szerepek és a déli alfaj vált csúcsragadozóvá. Mi a csúcsragadozó sorsa?

Hm. Feltéve, hogy emberi testben, vagyis biológiai lényként marad fenn... amikor mindene megvan, nézi a TV-t, totyog a dagadt lábával a cekkerrel és totálisan manipulált idióta lett (az egyetemi tanulmányaiban is).

De ha fél-egész autómata lesz majd az ember? Testrészeit, mind többet gépre cseréli... akkor is kipusztul? - még a gépekre áttelepített szellemi képessége is "kihal"? Nem tudom - de azt gondolom, hogy még gyorsabban pusztul ki.

Mindenesetre - ezzel a leblokkolt eszével - biológiai lényként nem marad fenn.

11 blogen 2013. július 25. 20:13

Miért kellett volna? A túlszaporodáshoz egy élettéren nem erő kell. A neandervölgyinek pedig nem volt szüksége fejlődésre azóta, hogy csúcsragadozó lett. Hova fejlődhetett volna? Az eszközei tökéletesek voltak a feladathoz.

10 Avatar 2013. július 25. 19:30

@blogen: Azért vannak még más okok is. Egyrészt valamiben gyengébbnek kellett lenniük, ha kiszorítottuk őket, márpedig testalkat alapján fizikailag nem voltak gyengébbek.

Másrészt a neandervölgyi megjelenésétől kezdve a sapiens sapienssel való kapcsolatba kerüléséig nem nagyon mutat fejlődést a tárgyi kultúrája. Csak a legutolsó időszakban jelennek meg újítások, és bár igazolni nem lehet, hogy azokat a s.s.-ektől vették át, de azért erősen elképzelhető, hogy így történt.

9 blogen 2013. július 25. 18:41

@Nullius: Az értelmiségi kasztok sztereotípiája, hogy az egészséges testalkat butasággal jár együtt. A tudósok egy része minden igyekezete ellenére értelmiséginek számít és számított egykor is.

8 Nullius 2013. július 25. 16:05

"A neandervölgyi és az ember anatómiai különbségei között a legszembetűnőbb, hogy a neandervölgyi jóval erősebb volt – ennek alapján úgy vélték, hogy a testi erő a gondolkodásbeli képességek hiányát pótolta."

Ez nagyon jól hangzik, de honnan tudjuk, hogy a neandervölgyi gondolkodásbeli képességei hiányosak voltak?

7 mederi 2013. július 20. 20:40

Az interneten olvastam:

"Akinek az RH faktora pozitív, a vörös vérsejtek felszínén jelen van egy D antigénnek ismert protein. Akinek nincs D antigénje, az RH faktoruk negatív. A pozitív Rh-val rendelkező emberek többsége fajonként változik, 85% fehér európai, 94% afrikai, 90% ázsiai ember."

Nem lehet, hogy a az RH negatív vércsoportú emberek éppen "neandervölgyi vércsoportot" örököltek? Ha igen, egyszerűen beleolvadtak a "modern" emberek sokaságába az összes többi, őket meghatározó, tőlünk eltérő génjükkel együtt..:)

6 Fejes László (nyest.hu) 2013. július 15. 10:58

@Annie: míg az eredeti tanulmány épp azt bizonyítja, hogy a neandervölgyiek is emberek, addig ebben a cikkben sikerült ilyeneket leírni, hogy „neandervölgyiek és emberek”

Az eredeti cikk is így használja, nyilván a terminológia megmarad, különben mit mondanánk a nem neandervölgyi emberekről?

(A cikk említ egy harmadik ágat is, az egyszerűség kedvéért arról sem írtunk.)

@Roland2: „nem rég itt a nyesten jelent meg egy cikk,hogy genetikai vizsgálatok szerint a neandervölgyinek és a homo sapiens-nek nem lehettek közös utódaik, a cikkben említett tudósok viszont már biztosra veszik azt,hogy voltak” Azért az ilyesmi a tudományban nem meglepő. Egyébként az eredeti cikkben említik azt, hogy voltak cikkek, amelyek cáfolták ezt az állítást, de aztéán azokat is cáfolták...

5 blogen 2013. július 13. 01:50

Az erős kétkedés is megalapozott lehet ennek a tucatnyi következtetésnek az esetében. Lényegében abból indulnak ki, hogy "akár beszélhettek is" és nem abból, hogy milyen bizonyítékunk van erre. Nincs például bizonyítékunk rá, hogy az emberek a környezetük leírására és ennek a leírásnak az átadására bármilyen módszerrel (beszéd, rajz, stb.) éltek volna úgy negyvenezer évvel ezelőttig. Ekkor jelennek meg ugyanis majdnem egy időben az egész lakott világban a művészetek. A fenti feltételezéseknél jogosabb az a feltételezés, hogy azért nem absztraháltak magas szinten, mert nem volt hozzá eszközük, amikor meg már tették minden lehetséges módon a festészettől a farigcsálásig, akkor már volt egy eszközük, a nyelv, ami az alapját adta az újabb eszközök mint például a festék ilyen célú használatának. A festékek is több tízezer évvel ezelőtt megjelentek az emberi kultúrában, de ábrázolni velük csak ettől a bizonyos időtől kezdtek el. Ami reálisabb analógia a hangképző szervek megléte és a beszéd megjelenése közti lehetséges nagy szakadékra mivel nem hipotézisre építő hipotézis, hanem valóságos, datálható archeológiai lelete a festékeknek és a festményeknek.

Az is külön szép, hogy a neandervölgyi kultúra nagyfokú homogenitása és rendkívül lassú fejlődése mögött nem racionális és az archeológia és segédtudományai által igazolható érvet keresnek. Mint például a neandervölgyi csúcsragadozó volta, ami a sikeres adaptáció révén lassítja az adott csoport számára szükségtelenné váló evolúciót. Ha csak azt megnézték volna, hogy milyen testalkattal és milyen eszközökkel, mit értek el, akkor már evidens kellett volna legyen, hogy a neandervölgyi kultúra a modern emberi kultúrával való összehasonlításából nem lehet következtetéseket levonni a neandervölgyi intelligenciájára. A neandervölgyiek előtt a barlangi medve és a barlangi oroszlán állt a tápláléklánc abszolút csúcsán Európában. A ma élő medvék és oroszlánok ezeknek az állatoknak a kistestvérei. A neandervölgyi kultúrája pont megfelelő volt ahhoz, hogy ezeket az állatokat levadássza, mi több, barlangimedve koponyákból időnként szép gúlákat is rakott a barlangi tisztogatások után. Ez megint csak nem hipotézisre alapozott hipotézis, hanem erős érv amellett, hogy ne a népsűrűségben keressük a neandervölgyi kultúra lassú fejlődési sebességének okát a modern emberével összehasonlítva, hanem abban, hogy akkor még a modern emberre ellentétben a neandervölgyi nem futott a nagyvadak elől, hanem azok futottak előle. A modern ember csak a hajítófegyverek, a mikrolitok és a vulkáni üvegek széleskörű használatával érte el ezt a szintet lényegében a kőkor végén. Nem mellesleg az alacsony népsűrűség nem zárja ki, hogy Északkelet Ázsiában lényegében csak jakutul beszéljenek, mint ahogy a sűrű népsűrűség sem zárja ki, hogy egyes hegyvidékeken majd minden völgynek saját elszigetelt nyelvcsaládja legyen.

Utódaikról meg számos más emlősállat gondoskodik nagyon hosszan. Valahogy ezeknek az állatoknak is sikerül beszélt nyelv nélkül kialakítaniuk az anya-gyermek kapcsolatot és az életre felkészítést.

Mondjuk mindegy is. Az egyetlen lényeges információ ami napvilágra került az a megalapozott hipotézis, hogy a Max Planck Pszichioligvisztikai Intézet a német ELTE BTK egy divíziója.

4 Roland2 2013. július 12. 21:22

A kutatók elmélete kb. 85%-ban inkább fantáziálásnak tűnik,mint tudományosan megalapozottnak. Emellett az ember már egyre jobban kezd szkeptikusan viszonyulni az ilyen tudományos újdonságokhoz, pl. nem rég itt a nyesten jelent meg egy cikk,hogy genetikai vizsgálatok szerint a neandervölgyinek és a homo sapiens-nek nem lehettek közös utódaik, a cikkben említett tudósok viszont már biztosra veszik azt,hogy voltak. Néhány éve meg arról cikkeztek a médiában, h. újabb kutatások szerint a neandervölgyi képtelen lett volna bizonyos hangokat kiejteni. Most akkor kinek lehet igaza ?

"bár Nyugat-Európából vannak bizonyítékok az emberek és a neandervölgyiek együttélésre," Mások szerint viszont kétségesek az erre utaló jelek : www.mult-kor.hu/20130610_neandervolgyit_evett_a_modern_ember

"és a jelek szerint egyáltalán nem halásztak" index.hu/tudomany/tortenelem/2011/09/15/a_tenger_gyumolcseit_fogyasz

3 Pesta 2013. július 12. 20:28

Az eredeti cikknél az első hozzászóló szerintem fején találta a szöget: mire használták a nyelvet a neandervölgyiek? Illetve a beszéd képessége nem egyenlő a modern nyelvvel.

Mindenesetre a magának a beszédkészségnek biztosan köze volt-van ahhoz, hogy már rég nincsenek neandervölgyiek, csimpánzok viszont még vannak.

@Antiszociális Nyelvészkedő:

És kapunk rá párhuzamokat angolból és spanyolból is...

2 Sultanus Constantinus 2013. július 12. 20:17

Majd Krizsa levezeti gyöknyelvészetileg, hogy a neandervölgyiek milyen nyelven beszéltek. :D

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X