nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Reggel köszönök jó éjszakát

Olvasónk azzal a problémával szembesült, hogy nem ugyanazt érezzük reggelnek vagy estének télen, illetve nyáron. Ez pedig problémákat okoz abban, hogy a megfelelő, napszakhoz illő köszönést válasszuk. Van-e rossz választás? És miről árulkodik, hogy hogyan köszönünk?

nyest.hu | 2012. július 8.
|  

Kedves olvasónk, Marcell abba a problémába ütközött, hogy nincsenek pontos határok a napszakokhoz kötődő köszönések használatában. A következő kérdést kaptuk tőle:

Létezhet-e valós köszönési forma egyes napszakokban? A következőt értem a felvetés alatt: gyerekkorunkban szüleink megtanítanak minket jó reggelt-tel, jó napot-tal és jó estét-tel köszönni. Ezt mi automatikusan meg is tesszük az adott napszaknak megfelelve.

Csakhogy mi van akkor, ha mondjuk nyári időszakban este 8 órakor még verőfényes napsütés, és nekem mégis jó estét kívánnak, miközben én jó napot köszönök? Vagy fordított esetben, mikor télen délután 5 órakor már sötétedik, és jó estét-tel kell köszönni, holott akkor még bőven elmenne a jó napot is.

Van-e valamilyen kapcsolat a kialakult köszönési forma és a változó napszaki/időjárási viszonyok között? Vagy függetlenül attól, hogy este még süt a nap és világos van, maradjunk a konzekvens formáknál?

A probléma valós, biztos mindenki belefutott már hasonlóba: beszaladunk reggeliért a pékségbe délelőtt 9 órakor, és az álmos Jó reggelt!-ünkre egy kissé megfáradt vagy épp harcias Jó napot!-ot kapunk. Ilyenkor gondolkodhatunk azon, hogy kijavított-e minket a pék vagy sem. Rosszul, udvariatlanul köszöntünk volna? Egy biztos: nekünk még reggel volt, hiszen még csak nem is reggeliztünk, de a péknek már jócskán elkezdődött a nap, hiszen ő még meg is gyúrta és sütötte a mi reggelinket...

A napszakhoz illő köszönések kiválasztásában tehát nem ragaszkodunk szigorú szabályokhoz. Egyrészt azért, amit olvasónk ír: a napszakok nem különíthetők el egymástól teljes pontossággal. Nem mondhatjuk azt, hogy a reggel hajnali 4:11-től délelőtt 9:33-ig tart, és az estéből 23 óra 30-kor lesz éjszaka. A napszakok között folyamatos az átmenet.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a különböző évszakokban a napszakokról alkotott intuícióink – a nappali világosság ideje szerint – változnak. Télen hamarabb van este, mint nyáron. De nem csak a Nap felkeltének és lenyugvásának az ideje számít!

Reggel?
Reggel?
(Forrás: Wikimedia Commons / Henry Mühlpfordt / GNU-FDL 1.2)

Döntő jelentősége van a napszakok érzékelésében a saját napirendünknek: mikor kelünk fel, mikor fekszünk le. Aki rendszeresen délelőtt 9 körül kel, annak a 11 óra még simán belefér a reggelbe, aki viszont hajnali 5 órakor kel, az 9-kor már könnyen úgy érezheti, hogy jócskán benne van a napban. És ezeknek a tényezőknek megfelelően választunk köszönést is.

A választás azonban nem lehet egyértelmű, és senki nem is várhatja el, hogy az legyen. A köszönésnek, mivel nem a világ leírására való, nem feltétlenül kell pontosan tükröznie a napszakot.

J. L. Austin – akit a pragmatika (a nyelv használatával foglalkozó nyelvészeti ág) egyik atyjának szoktak tekinteni – két, alapvetően más  funkcióját különbözteti meg a megnyilatkozásoknak. Egyfelől a megnyilatkozásokat használjuk a valóság leírására, ezeket nevezi Austin konstatívumoknak; másrészt cselekedni is tudunk a szavakkal, ezeket Austin performatívumoknak hívja. A konstatívumok egyik tulajdonsága, hogy jelentésük megadható aszerint, hogy igaz vagy hamis módon írják-e le a világot.

Anna haja barna.

Ez a kijelentés igaz abban esetben, ha a benne szereplő Anna nevű lánynak valóban barna a haja, ha azonban Anna szőke, akkor ez a mondat hamis. (A logikára alapozó jelentéselméletek pont így közelítik meg az ilyen kijelentések jelentését.) A performatívumokkal azonban ezzel a megközelítéssel bajba kerülünk! Ezek ugyanis nem így írják le a világot.

[Valaki tüsszent.]

– Egészségedre!

Világos, hogy a fenti példában szereplő megnyilatkozásról se azt nem mondhatjuk, hogy igaz, se azt nem mondhatjuk, hogy hamis. Ez a megszólalás kizárólag arra szolgál, hogy teljesítsünk vele egy udvariassági szokást, nevezetesen azt, hogy ha valaki tüsszent, arra ezzel a szóval reagálunk. Azaz – Austin elmélete szerint – beszédaktust hajtunk végre.

Reggel?
Reggel?
(Forrás: Wikimedia Commons / 4nachthorn / CC BY-SA 3.0)

A fentiekből teljesen világos, hogy a köszönések szintén a performatívumok közé tartoznak: nem leírjuk velük a világot, hanem cselekszünk általuk: bizonyos udvariassági szokásokat elégítünk ki velük. Ebből következően egyáltalán nem lesz félrevezető, ha Jó reggelt kívánok! helyett Jó napot kívánok!-kal köszönünk délelőtt 9:24-kor. A köszönésekkel tehát – szerencsére! – a dolog természetéből adódóan hazudni nem tudunk.

Ettől függetlenül udvariatlanok még lehetünk! Egyértelműen udvariatlan például, ha nem köszönünk. Ha köszönünk, akkor is követhetünk el udvariatlanságot. Például formális helyzetben jobb, ha a teljes köszönési formákat választjuk és nem a rövidített változatot: Jó estét kívánok! és nem Jó estét! vagy Jóstét!; Jó napot kívánok! és nem Pot! Udvariatlannak hathat, ha csak elharapjuk a köszönést, vagy nem nézünk rá arra, akit köszöntünk. Ilyenkor könnyen levonhatják a beszélgetőpartnerek azt a következtetést, hogy nem adjuk meg számukra a kellő tiszteletet.

Azzal azonban, hogy egy délelőtti időpontban a Jó reggelt kívánok! vagy a Jó napot kívánok! formával lépünk-e be a pékségbe, valószínűleg udvariatlanságot nem tudunk elkövetni. De akkor mi szerint válasszunk?

Azok szerint a szempontok szerint, amelyeket olvasónk is említ: hétvége vagy hétköznap, évszak, időjárás. Azonban legyünk annak tudatában, hogy köszönésünk árulkodó is lehet: aki hétköznap délelőtt 10-kor Jó reggelt!-tel köszön, nem kelhetett hajnalok hajnalán, és ezt a köszönésével el is árulja. A köszönésnek ezt az információhordozó tulajdonságát azonban ki is tudjuk használni. Ha szombat reggel 9-kor csörög a telefon, és valaki úgy szól bele, hogy „Halló, jó napot kívánok!”, felelhetjük azt, hogy „Jó reggelt!”, ezzel jelezve azt, hogy az illető a mi ízlésünkhöz képest kissé korán hívott.

Kijavítása ez a beszélgetőpartnernek? – Egyértelműen nem. Nem az az üzenete a másképp köszönésnek, hogy a másik udvariatlan volt, vagy hogy tévedett volna. Sokkal inkább arról informálja a partnert, hogy a beszélő milyen állapotban van: hánykor kelt, mennyi van neki még a lefekvésig stb. 

Ha valaki például éjjeliőrként dolgozik, előfordulhat, hogy reggel köszön jó éjszakát, amikor vége van a műszaknak. De ezt az esetet semmiképp sem mondhatjuk általánosnak, még akkor sem, ha François Villon egyik leghíresebb balladája megörökítette a helyzetet:

Nem biztos csak a kétes a szememnek
S ami világos, mint a nap: titok;
Hiszek a véletlennek, hirtelennek,
S gyanúm az igaz körűl sompolyog;
Mindig nyerek és vesztes maradok;
Fektemben is fölbukás fenyeget;
Van pénzem, s egy vasat se keresek,
És reggel köszönök jó éjszakát;
Várom, senkitõl örökségemet;
Befogad és kitaszít a világ.

(François Villon: Ellentétek)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
26 arafuraferi 2012. július 12. 01:15

@Földönkívüli: Teljesen egyetértek.

25 Sultanus Constantinus 2012. július 10. 08:11

@arafuraferi: "A magázódásról is úgy lehetne leszokni, ha minél több idősebb ajánlaná fel, amíg ki nem kopik, mert teljesen értelmetlen, nincs köze a tisztelethez, manapság már magázódva is tudnak ugyanolyan bunkók lenni mint tegeződve."

Sőt, bizonyos helyzetekben éppen a lenézés jele a magázódás, nemhogy a tiszteleté. Szerintem a magázódás csupán távolságtartást fejez ki (a bizalmas viszonnyal szemben), és nincs köze a tisztelethez.

24 arafuraferi 2012. július 9. 22:26

@Roland2: "Egyébként érdekes,úgy hallottam,h. a hantiknál,ill obi-ugoroknál nem nagyon divat a köszöngetés"

Hivatalokban kéne ezt bevezetni, minek köszönni pl. a postán, vagy az áruházban, szegény eladó egy nap vagy 1000-szer köszön:-)

23 arafuraferi 2012. július 9. 22:14

@Veronka: "Jó napot, ez túl hivatalos. " ez a baj, nem kéne, hogy túl hivatalos legyen

22 arafuraferi 2012. július 9. 22:09

@Roland2: "Szerintem régen inkább a vallásos tartalmú köszöntések" baráti viszonyban azok túl hosszúak, bár igaz a szervusz elég régi, de mondjuk még régebbi érdekelne

21 arafuraferi 2012. július 9. 22:05

@Veronka: "Na és egy 30-as nő mit mondjon gyerekkori barátnője anyukájának" ezt megválaszolta Földönkívüli, ha nem akarják, hogy szemlesütve kikerüljék őket állandóan, akkor, nekik kéne felajánlaniuk.

A magázódásról is úgy lehetne leszokni, ha minél több idősebb ajánlaná fel, amíg ki nem kopik, mert teljesen értelmetlen, nincs köze a tisztelethez, manapság már magázódva is tudnak ugyanolyan bunkók lenni mint tegeződve.

20 arafuraferi 2012. július 9. 22:00

Ugye milyen hülyén néz ki?:-) Na ezért nem köszönünk a fórumon:-)

19 arafuraferi 2012. július 9. 21:59

@Roland2: Szia Roland!

18 arafuraferi 2012. július 9. 21:58

@Földönkívüli: Szia E.T.!

17 arafuraferi 2012. július 9. 21:57

@Veronka:

Szia Veronka!

16 Sultanus Constantinus 2012. július 9. 21:12

@Veronka: "Na és egy 30-as nő mit mondjon gyerekkori barátnője anyukájának, akivel igen ritkán találkozik?"

Erre írtam én azt, hogy ilyenkor az idősebbnek illene felajánlania a tegeződést, ha olyan a viszony. Ha pedig nem, akkor meg semmi gond nincs azzal, hogy "jó napot kívánok".

15 Sultanus Constantinus 2012. július 9. 21:09

@Roland2: Ez azért nem teljesen igaz, mert ha valakinek e-mailt írsz, akkor azért illik köszönni. Persze ez sem mindenkinél szokás, de az meg szerintem udvariatlanság.

14 Roland2 2012. július 9. 21:05

Az is érdekes,h. az interneten sem köszönünk egymásnak (pl. itt a fórumon ),tehát a köszönés nem igazán része a netes etikettnek ( míg viszont az általánosabb tegeződő forrma,megszólítás igen ).

13 Roland2 2012. július 9. 20:56

@arafuraferi: Szerintem régen inkább a vallásos tartalmú köszöntések ( pl. dícsértessék,adjon az isten,stb.) voltak elterjedtebbek,mert akkor még nagyobb szerepe volt a vallásnak.De lehet,h. már akkor is megvoltak a napszakokhoz kötődő köszönések.

Egyébként érdekes,úgy hallottam,h. a hantiknál,ill obi-ugoroknál nem nagyon divat a köszöngetés,persze vannak köszönőformáik, de ezeket nem mindig használják.

12 Veronka 2012. július 9. 20:25

@arafuraferi: Na és egy 30-as nő mit mondjon gyerekkori barátnője anyukájának, akivel igen ritkán találkozik? Régen ugye csókolomot köszönt, na de manapság egy 50-60 éves nőnek ez már nem megy. Jó napot, ez túl hivatalos. Sziázni meg ritkánlátott idősebb nőt ...

Vagy 20 év körüli fiúk és pláne lányok kortársaik szüleinek? A középtávoli kapcsolat a legproblémásabb, akiket nem tegeznek még, de nem is teljesen vadidegenek jó napotja.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X