-
gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...2021. 04. 13, 17:27 Az ugor lovakrul
-
gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...2021. 04. 13, 11:17 Az ugor lovakrul
-
mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...2021. 04. 04, 10:26 Miért nyúl a nyúl?
-
mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...2021. 04. 04, 09:32 Dob és dob
-
mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...2021. 04. 01, 10:02 Hentel-e a hentes?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A neandervölgyi ember sötét színű, keselyűktől, csókáktól, sasoktól és egyéb madaraktól származó tollakkal ékesíthette magát – derítették ki a Gibraltári Múzeum kutatói, akik tanulmányukat a PLoS ONE legújabb számában tették közzé.
A tudósok 1699 régészeti helyszínt vizsgáltak Európában és Ázsiában, a neandervölgyi ember és a madarak együttélésének nyomai után kutatva – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A helyszíneken világos összefüggést találtak a neandervölgyi ember megtelepedése, valamint ragadozó madarak és varjúfélék (Corvidae) maradványai között. A tudósok ezután 604 olyan madárcsontot vizsgáltak, amelyeket a Homo neanderthalensis által lakott három gibraltári barlangban tártak fel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Rengeteg csonton találtak a neandervölgyi ember kőpengéitől származó vágásnyomokat, ezeknek több mint a fele (337) szárnycsont volt, ami a kutatók szerint nem lehet véletlen. A szárnyakon ugyanis kevés az izom összehasonlítva a madarak más testrészeivel, így táplálkozási szempontból semmi értékük nincs. Ebből az következik, hogy a neandervölgyi ember a tollak miatt vesződött a szárnyakkal.
A vizsgálat újabb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a neandervölgyi embertől nem volt idegen a jelképek, a testdíszítés alkalmazása, ezt korábban kizárólag a modern ember sajátjának vélték a tudósok. A kutatás a neandervölgyi népesség körében uralkodó „divattrendekre” is fényt derít, hiszen a csontleletek között túlreprezentáltak a sötét tollazatú madarak fosszíliái.