nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • gekovacsistvan: Munkácsi Bernát tehát, hitet tesz a magyar nép és a magyar nyelv eredetének egysége mellet...
    2021. 04. 13, 17:27  Az ugor lovakrul
  • gekovacsistvan: "Munkácsi Bernát ezúttal is megfogalmazta azt az állítását, hogy a magyarság nem a türkökt...
    2021. 04. 13, 11:17  Az ugor lovakrul
  • mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...
    2021. 04. 04, 10:26  Miért nyúl a nyúl?
  • mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...
    2021. 04. 04, 09:32  Dob és dob
  • mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...
    2021. 04. 01, 10:02  Hentel-e a hentes?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Érteni fogja az iróniát a számítógép?

Annak, hogy a számítógép nem bizonyul túl érdekes beszélgetőtársnak a pragmatika az oka. Eddig azt gondolták, a pragmatikai jelenségek nem algoritmizálhatók. Most úgy tűnik, mégis van remény...

nyest.hu | 2012. május 31.
|  

Számos példa van arra, hogy a nyelv jóval több, mint valamilyen bonyolult szabályok alapján összeálló hangsor (vagy szósor) és a hozzá tartozó – alapvetően a logika szabályait követő – értelmezés. Számos példa van arra, hogy a mondatunk értelme nem az lesz, amit a szó szerinti jelentésből kikövetkeztethetünk.

Hát, ezt jól megcsináltad!

Ha ezt a mondatot egy jellegzetes dallammal mondjuk, minden magyar anyanyelvű beszélő tudni fogja, hogy éppen az ellenkezőjére gondolunk annak, amit a mondatunk szó szerint jelent: nem dicsérünk, hanem épp szidunk. Az a nyelvészeti ágat, amely a nyelvi jelenségeket a kommunikációs kontextusban, a használatban vizsgálja, pragmatikának hívják.

A fentihez hasonló pragmatikai jelenségekkel a formális nyelvleírás modelljei nem igazán tudnak, vagy akarnak mit kezdeni, ugyanis a pragmatikai jelenségek – hosszan úgy gondolták – nem algoritmizálhatók, ugyanis ismernünk kell hozzájuk azt a speciális kontextust, amelyben elhangzanak, és annak alapján válnak értelmezhetővé. Ezért is gondolták sokáig azt, hogy nem lesz érdemi beszélgetőtársa az embernek a számítógép: a pragmatikát ugyanis igen nehezen tudnák beleverni a fejébe.

Egy adott kommunikációs helyzetben a beszéd megértéséhez nem elsősorban az szükséges, hogy szó szerint értsük az elhangzó mondatokat, hanem a megértés kulcsa sokkal inkább az, hogy azonosítsuk a beszélő szándékát. Néhány beszédfelismerő szoftver ma már képes arra, hogy bizonyos kulcsszavakat detektáljon, de a szándékok megértésétől még igen messze vannak.

A kommunikációban nagyon nagy szerepe van a beszélgetőpartnerek közös tudásának, illetve a mondanivaló adott helyzetbeli informativitásának. Ez az, amit számítógéppel igen nehéz modellezni.

Kutatók azonban most olyan matematikai modellel álltak elő, amely alapján akár kifejleszthetővé válhat az iróniát is értő számítógép. A stanfordi egyetem két pszichológus kutatója, Michael Frank és Noah Goodman a Science-ben publikálták legújabb eredményeiket az úgynevezett kvantitatív pragmatika elméletéről – számolt be a Science Daily.

A két pszichológus online kísérletében 745 alany vett részt – két csoportban. Az egyik csoportnak mutattak néhány ábrát (egy kék négyzetet, egy kék kört és egy piros négyzetet), majd megkérték őket, hogy egy listából válasszák ki, melyikkel utalnának a középen elhelyezkedő tárgyra: a kék vagy a kör szóval. A kísérleti alanyok másik csoportjának pedig meg kellett mondania, hogy ha azt hallják, hogy kék, melyik alakzatra gondolhat a beszélő a fenti három közül.

Beszélgetünk?
Beszélgetünk?
(Forrás: Marten Graphics)

A kísérlettel a kommunikáció (beszélés és megértés) során működő választásainkat próbálták modellezni. A válaszok alapján a kutatók felállítottak egy matematikai egyenletet, amely képes megjósolni a valószínűségét az egyes szavak használatának, illetve az egyes értelmezéseknek. 

Ezzel az eredménnyel megnyílt a lehetőség afelé, hogy a számítógép képes legyen kezelni olyan pragmatikai jelenségeket, mint a szarkazmus, az irónia vagy a túlzás.

Forrás

Could Sarcastic Computers Be in Our Future? New Math Model Can Help Computers Understand Inference

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 gorilla 2012. június 2. 14:44

Valaki érti ezt a cikket? A cikk írója érti, hogy mi van?

Nagyon dühítenek ezek a szenzációs cikkek, aztán nincs bennük leírva, hogy mi is történt.

Hogyan algoritmizálták a pragmatikát?

Értem hogy kék kör meg piros négyzet, de hol van ebben az irónia?

Ja hogy csak csináltak néhány mérést, hogy a kék kört mekkora valószínűséggel mondják kéknek vagy körnek. És hogy a kék inkább a kék körre vagy a négyzetre értendő-e. Aztán illesztettek rá valami modellt.

De mi az analógia az iróniával? Melyik a mögöttes jelentés itt? A kék? A kör?

4 peterbodo 2012. június 1. 08:12

@Zeller Ede: mond, hogy számítógép vagy és ironizálsz :)

3 Zeller Ede 2012. május 31. 21:13

jézus segíts! pszichológusok matematikai egyenleteket szülnek a számítógép(sic!) humanizálására. igazuk lehet a jó majáknak. közelg a világvége...

2 peterbodo 2012. május 31. 17:33

majd ha a tudás fájáról eszik az alma...

1 salak 2012. május 31. 17:22

...és hamarosan a hazugság.

Információ
X