-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elképzelhető, hogy a neandervölgyiek korábban szoktatták le csecsemőiket az anyatejről, mint a mai ember ősei, méghozzá azért, hogy rövidebb időn belül újra – vagyis gyakrabban – szülhessenek.
A fog növekedési vonalain kimutatható elemek, nevezetesen a bárium és a kalcium változó mennyiségének vizsgálatával tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a neandervölgyi csecsemőket viszonylag korán leszoktatták az anyatejről. A Nature című tudományos magazinban megjelent tanulmány szerint a kalcium és a bárium ingadozó mennyisége a modern emberek és a makákó majmok fogaiban krónikaszerűen felfedi, hogy a csecsemők étrendjében mikor tértek át az anyatejről a szilárd halmazállapotú táplálékra.
A főemlősök fogzománcának legfőbb ásványi anyaga a hidroxiapatit (HAP), a kalcium-foszfát egy formája. Ám a véráramban előforduló, a kalciumra kémiailag hajazó nyomelemek, mint amilyen a bárium vagy a stroncium, szintén beépülhetnek a fogzománcba meszesedés közben – fejtette ki Manish Arora, a New York-i Mount Sinai Orvostudományi Egyetem környezeti kémikusa. A fogak már a születés előtt formálódni kezdenek az ínyben, úgyhogy növekedési vonalai hűen tanúskodhatnak – akár csecsemőkorban – a szervezetet ért kémiai hatásokról és a táplálkozási szokásokról, beleértve az anyatejről való leválasztás hozzávetőleges idejét is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutató vezette csapat a bárium és kalcium arányát vette górcső alá az emberek és a makákók fogaiban mindkét faj szoptatási és táplálkozási szokásainak pontos ismeretében. Az eredmények azt jelezték, hogy a születés előtt egyik faj esetében sem mutatható ki bárium a fogzománcban, ám közvetlenül a születés után a kémiai elem mennyisége hirtelen megugrik, mivel az anyatejben viszonylag sok van belőle. Aránya azonban fokozatosan süllyedni kezd azzal párhuzamosan, hogy a csecsemők étrendje mind inkább kiegészül egyéb táplálékfajtákkal, a végleges leszoktatással pedig mennyisége egészen alacsony szintre apad.
A tanulmány keretében a tudósok egy neandervölgyi kisgyerek fogának növekedési vonalait is elemezték. Kiderült, hogy nagyjából héthónapos koráig kizárólag anyatejen élt, majd további hét hónapig más táplálékot is kapott. Azt követően azonban a fogzománc báriumszintje hirtelen lecsökkent, jelezve, hogy a kicsi étrendjéből eltűnt az anyatej. Arora véleménye szerint a tizennégy hónap meglehetősen korainak tűnik a leszoktatáshoz, a nem-ipari emberi társadalmakban ugyanis általában 2,5 éves korig szoptatták a gyermekeket.
Louise Humphrey, a londoni Természettörténeti Múzeum antropológusa úgy ítélte meg, hogy egyetlen fog vizsgálatából nehéz általános következtetéseket levonni. Mindazonáltal elképzelhetőnek tartja, hogy a neandervölgyiek valóban korábban szoktatták le csecsemőiket az anyatejről, mint a mai ember ősei, méghozzá azért, hogy rövidebb időn belül újra – vagyis gyakrabban – szülhessenek. De lehetségesnek tartja azt is, hogy a szóban forgó csecsemő anyja váratlanul meghalt vagy megbetegedett.
Az antropológus meglátása az, hogy mindkét változat alapvető kihatással lehetett a neandervölgyiek társadalmi szerkezetére. Egy fészekalja gyerekről gondoskodó anya bizonyosan rászorult családja és környezete támogatására, ami arra utalhat, hogy a közösség tagjai rendszeresen segítettek egymásnak. Ha pedig a leszoktatás az anya betegsége vagy halála miatt történt, akkor az árván maradt kicsit valószínűleg a nagyobb testvérek vagy rokonok nevelték fel (a fog egy nyolcéves gyereké volt). A leszoktatási idő több szempontból is befolyásolja a demográfiai folyamatokat, beleértve a szülések közötti idő hosszát is – húzta alá Holly Smith, a Michigani Egyetem ősembertani kutatója, hozzáfűzve, hogy az utóbbi főleg a népességnövekedés ütemére van hatással.